Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-11 / 160. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2016. julius 11. www.ujszo.com I Bemutatjuk! Ligetszépe Pupalka dvojročná Oenothera bienis A ligetszépét valaha csak szépségéért szerették. E különleges, pompás színekben ragyogó növényről azonban - mint oly sok más gyógynövény esetében is - az észak-amerikai indiánok orvosságos emberei tudták, hogy gyógyító hatással is bír. Egyes indián törzsek a levelét és szárát párolva, vaskos karógyökerét szárítva ették, sőt, gyökere vadásztalizmánként is szolgált. Mit ismer el a mai orvostudomány az egykori varázslók csodaszeréről, a ligetszépéről? . A ligetszépének több változata létezik, mindegyikük az Onagraceae család osztályába tartozik. Igen elterjedt növény, amely nálunk éppúgy megtalálható, mint Észak-Amerika- szerte vagy magasabban fekvő sivatagokban; fellehető a tengerszinttől egészen 2700-es magasságig. A fehér bóbitás ligetszépe virágai fehér és sárga színekben, míg más változatok piros vagy levendulaszínben tündökölnek. Nálunk a parlagi ligetszépe honosodott meg, amelynek hosz- szú, hegyes tőlevelei és nagy, sárga, illatos virágai vannak. Az évelő növény éjszaka virágzik, és éjszakai rovarok porozzák őket. Hatásai • diétázás nélkül biztosítja a túlsúly csökkenését • csökkenti a vér koleszterinszintjét • normalizálja a vérnyomást • véd a szívbetegségek kialakulásától • meggyógyítja vagy csökkenő a bőrekcémát • megszünteti a mérsékelt ízületi gyulladást • enyhíti a menstruációt megelőző fájdalmakat • lelassítja a sderosis multiplex előrehaladását • javítja az új körmök képződését • enyhíti a másnaposságot A fentieket mind embereken észlelték. Ezeken kívül a laboratóriumi állatkísérletek során még a következőket állapították meg: • lassította a mellrák növekedé- <£■ sének ütemét fi • csökkentette a trombózis ve- S szélyét í • megakadályozta az ízületi | gyulladások kifejlődését ŽVisszeresként érdemes néhány életmódtanácsot betartani, hogy a forróságban ne súlyosbodjanak panaszaink. Mivel a melegben az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés is, ezáltal pedig fokozódik a pangás, erősödnek a vénás panaszok. Mit tegyünk ellene? A melegben jóleshet a váltózuhany: meleg, majd hideg vizet folyatva a vádlinkra felpezsdül a vérkeringés, az erek kitágulnak, különösen, ha aztán hideggel fejezzük be! Kánikulában végképp kerüljük a magassarkút, maximum 5 cm-es sarkakban gondolkodjunk! Kifejezetten hűsít az úszás, továbbá a vénás keringésre is jó hatással van. Ha tehetjük, emellett kerékpározzunk minél többet, és sétáljunk a friss levegőn! Ha erősödnek a panaszok, napközben hasznos lehet a kompressziós harisnya viselése, esténként pedig polcoljuk fel a lábunkat. Ne álldogáljunk hosszú ideig, ha elkerülhetetlen, a súlyunkat váltogatva helyezzük egyik, illetve másik lábunkra. A nagy zöldség- és gyümölcsbőségben könnyebb elkezdeni a diétát is: a túlsúly hosszú távon ugyanis túlságosan megterheli a lábakat! A vénák kóros kitágulása, elsősorban alkati megbetegedés. Kialakulásában az állandó megterhelés, az állófoglalkozás mellett az öröklött hajlam is nagy szerepet játszik. A visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként trombózis következhet be. A megelőzés fortélyai • Hordjunk puha, hajlékony talpú cipőt, és ragadjunk meg minden alkalmat a mozgásra, lábtornára. • Ülőmunka mellett időnként szánjunk alkalmat egy kis lazításra, végezzünk légzőgyakorlatokat, mert annak szívóhatása is segíti a vénás áramlást. • A terhesség idején óvjuk a lábunkat, ha dagadna, üljünk sokat feltett lábbal, ne adjunk esélyt a vénáknak, hogy kitáguljanak. • Nemcsak a várandósoknak érdemes kompressziós harisnyát, kényelmes cipőt hordaniuk. Csak a gyógyászati sé- gédeszközboltban kapható harisnyával lehet megfelelő hatást elérni. A harisnyát fekvő helyzetben kell felhúzni, mielőtt a vénák telítődnének. • Törekedjünk az ideális testsúly elérésére és megtartására! w Kifejezetten hűsít az úszás, továbbá a vénás keringésre is jó hatással van. * • • Kerüljük a hosszan tartó állást, cipekedést! A rendszeres könnyű séta nem megterhelő, inkább hasznos, mert a lábszárizmok ritmusos összehúzódása segíti a visszerek kiürülését, s így javítja az alsó végtagok keringését. Emellett előnyös sport az úszás is. • A visszérre hajlamosaknak kerülni kell a meleget, termálfürdőt, szaunát, mert melegben az erek kitágulnak, s így fokozódnak a visszérbetegség panaszai. Ezért napozni is csak nagyon mértékkel szabad. (hazipatika) LEGINKÁBB AZOK VANNAK VESZÉLYBEN, AKIK MELEG VÉBEN TÖLTENEK EL HOSSZÚ IDŐT, ÉS UTÁNA CSAK SIMA VÍZZEL MOSAKODNAK MEG A strandszezon árnyoldalai Néhány alapszabály betartásával minimálisra csökkenthető a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők miatti fertőzés veszélye a strandokon - olvasható a budapesti Semmelweis Egyetem közleményében. Rozgonyi Ferenc, az egyetem bőr-, nemikórtani és bőronkológiai klinikájának professzora szerint az egyik ilyen alapszabály, hogy semmilyen sérüléssel nem szabad strandra, uszodába vagy termálfürdőbe menni. Nemcsak a nagyobb sebekkel, hanem a kisebbekkel sem: például ha valaki elvágta az ujját, lehorzsolta a térdét vagy berepedés van két lábujja között. A hideg vizes medencéknél nem elsősorban a víz okozza a problémát, hanem a medence partja, a strand kövezete és a zuhanyzó. Ezeken a területeken könnyen kerülhet a bőrre baktérium vagy gomba, amely a sebbe vagy a sérülésre jutva fertőzést okoz. Mindezek miatt is nagyon fontos a lábmosó használata, amely megakadályozza, hogy kosz kerüljön a medencébe, és fertődeníti is a lábat. A zuhanyozóban pedig ajánlott papucsban beállni a víz alá - tette hozzá a szakember. Ha valakin nincs sérülés, akkor is van esély a megfertőződésre, bár lényegesen kisebb. A kórokozók igyekeznek megtapadni a bőrön, a szőrzeten és a nyálkahártyákon, de ha valaki strandolás után alaposan és rendszeresen tisztálkodik szappannal és folyóvízben, akkor ezek nem okoznak bajt. Strandolás után érdemes megvizsgálni a testet, nincs-e rajta kullancs, és ha van, akkor azt el kell távolítani. Aki árnyékot keresve tölgyfa alá fekszik, sokkal nagyobb eséllyel szed össze kullancsot, mint más fa alatt. A meleg vizes medencékben minden széklettel szóródó baktérium és vírus egy bizonyos ideig életben marad, sőt - ha szerves anyagok is kerülnek a 30-38 Celsius-fokos vízbe - a baktériumok gyorsan el is szaporodnak. Az ilyen baktériumok vagy vírusok a lenyelt vízzel hasmenést okozhatnak. Ha olyan ember megy a meleg vízbe, akinek valamilyen nemi szervi fertőzése van, megfertőzhet másokat is, a nemi betegségeket okozó baktériumok ugyanis itt szintén elszaporodhatnak és fertőzést okozhatnak. Veszélyforrást jelenthet az is, ha a fürdő vagy strand területe nincs rágcsálómentesítve. Az egerek és patkányok leptospira baktériumokat hordozhatnak. Ha a strand vize meleg víz, de nem fertődenítő- szeres, a leptospirák megfertőzhetik a fürdőző embert a bőrön át vagy a vízzel lenyelve a bélen át, májgyulladást és sárgaságot, esedeg agyhártyagyulladást okozva. Leginkább azok vannak veszélyben, akik meleg vízben töltenek el hosszú időt, és utána egyáltalán nem vagy csak sima vízzel mosakodnak meg. A megfelelő higiénés állapotú fürdőhelyeken a strandolás utáni alapos tisztálkodással minimálisra csökkenthető a fertőzés kockázata. (MII) ¥ Visszérrel nyáron: i így enyhíthetjük í a panaszokat