Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-09 / 159. szám, szombat
2 | KÖZÉLET 2016. július 9.1 www.ujszo.com Híd: Vážny a Smer „problémája" Ľubomír Vážny még képviselőként (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Pozsony. Nagy politikai túlélő váltja a smeres Dušan Muňkót a Szociális Biztosító élén. Ľubomír Vážny Robert Fico kormányaiban előbb közlekedési miniszterként, majd befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettesként dolgozott, most ismét fontos állami funkcióhoz jut. Nevével a Híd is eljátszott a kampányában, ám most nem emeltek kifogást ellene. Vážny július 24-én váltja Muňkót, akinek lejár a mandátuma. A volt miniszterelnök-helyettest Ján Richter munkaügyi tárcavezető jelölte a posztra, a kormány csütörtöki ülésén hagyta jóvá a jelölést. Richter szerint a Szociális Biztosítóra nehéz időszak vár, és Vážny tapasztalt menedzser, aki 8 éves kormányzati tapasztalattal bír. Neve először májusban röppent fel a poszttal kapcsolatban - az ellenzék akkor azt mondta róla, hogy Vážny nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, nem ismeri a társadalombiztosítási törvényt, sem a Szociális Biztosító környezetét, így nehéz dolga lesz. Jozef Mihál (SaS) korábbi munkaügyi miniszter az aktuality.sk-nak akkor úgy nyilatkozott, a Szociális Biztosítónak ötezer alkalmazottja, több milliárd eurós költségvetése és több millió ügyfele van, így meglepő, hogy a területen eddig ismeretlen Vážny a poszt várományosa. Kinek az embere Ľubomír Vážny, a Smer egyik besztercebányai „erős embere” 2002-ben tűnt fel a nagypolitikában, pályája során pedig minden botrányt túlélt. A szlovákiai sajtó Vladimír Poór nagyvállalkozóhoz közel álló embernek tartja, de Juraj Širokýval is jó viszonyt ápol. Minisztersége idején robbant ki az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével kapcsolatos botrány, emellett egyik beosztottja ellen eljárás indult, mivel állítólag meghamisított egy elemzést a magántőke bevonásával, PPP-projektekkel építendő autópályák kapcsán. Vážnýt később - már miniszterelnökhelyettesként - az európai pénzek gyenge merítése és az ezzel kapcsolatos korrupciós ügyek miatt bírálta az ellenzék. „Vážny problém" Vážny a Híd választási plakátkampányában is megjelent, nevét egy szójátékba emelték be. A szlogen szerint „komoly probléma az uniós alapok körüli korrupció” (Problém pri eurofondoch s korupciou je VÁŽNY). Bugár Béla, a Híd elnöke kérdésünkre, hogy a kampányban elhangzottak fényében miért nem emelt kifogást Vážny jelölésével szemben, azt mondta, nem szójáték alapján kell kifogást emelni. „Szójátékunk volt Boreccel és Počiatekkal kapcsolatban is, ez végül is egy kampányhúzás, figyelmeztetés volt, hogy problémás az európai pénzek merítése” - jelentette ki. Hozzátette, ahogyan Kaliňák esetében is, mindig az adott párt és annak elnöke felelős a jelöltekért és a konkrét lépésekért. Sólymos László, a Híd környezetvédelmi minisztere azt mondta, nem volt jelen a csütörtöki kormányülésen, tőlünk hall először Vážny kinevezéséről. „Megmondom őszintén, nem is figyeltem a dolgot. Elég dolgom van a saját minisztériumommal” - mondta, hozzátéve, nem követte ajelölt politikai karrierjét sem. A Híd kampányszlogenjével kapcsolatosan ő is megjegyezte, „ez csak szójáték volt, úgy is kell venni”. Andrej Danko a legnépszerűbb Pozsony. Andrej Danko a legnépszerűbb pártelnök - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség friss felméréséből. A korábbi hegemón Robert Ficót még Bugár Béla is megelőzi. Danko jelentős fölénnyel vezet, az emberek 50%-ának szimpatikus, Fico csak 36%-os mutatóval bír. A legnépszerűbb ellenzéki elnök Richard Sulik (35%). Marian Kotlebát és Radoslav Pro- cházkát utasítják el a legtöbben. Érdekes a pártok választóinak értékelése is. A smereseknél természetesen Fico vezet (95%), Danko második helyezett (75%). Bugár Béla a harmadik, a Smer- választók 65%-nak szimpatikus. Ennél is érdekesebb, hogy az SNS választóinak kétharmada is ezt gondolja, ráadásul ezen a listán Bugár Ficót is előzi. Érdekesség, hogy a nacionalista táboron belül is Marian Kotleba a legkevésbé szimpatikus pártelnök. A Híd választóinál Bugár toronymagasan vezet, a második Procházka (46%), 42% számára az SNS elnöke szimpatikus, 31% Ficóról is pozitív véleménnyel van. (MSz) Pártelnökök megítélése szimpanem tikus szimpatikus Andrej Danko 50,2% 37,1% Bugár Béla 43,3% 51,6% Robert Fico 36,4% 58,2% Richard Sulik 35,0% 57,5% Daniel Lipšic 30,2% 59,3% Boris Kollár 30,0% 61,7% Igor Matovič 28,2% 64,4% Marián Kotleba 19,8% 73,4% Radoslav Procházka 19,3% j [ 72,6% • Forrás: Focus ügynökség Fico, az unió új barátja , hogy kiderül, ki nyert ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák kormányfő, Robert Fico a parlamenti választások kampányában az Európai Unió egyik legmerészebb bírálójának a szerepében tetSzelgett: keményen kritizálta az EU menekültpolitikáját és az Oroszország ellen hozott szankciókat is. Július elsejétől azonban Szlovákia tölti be az EU elnökségi posztját, ezzel együtt pedig Fico is 180 fokos fordulatot vett. „Ne csináljunk be az Európai Uniótól, ne tegyünk úgy, mintha kötelességünk lenne eleget tenni az EU minden egyes követelésének. Ne remegjünk, ha az Európai Bizottság az uniós támogatások folyósításának a befagyasztásával fenyeget” - hangoztatta a parlamenti választások előtt tavaly decemberben Fico, arra buzdítva a választókat, hogy ne ijedjenek meg a menekültválsággal kapcsolatos brüsszeli diktátumtól. Időközben azonban változott a helyzet: Fico harmadszorra is kormányfő lett, Szlovákia pedig e hónaptól az uniós elnöki posztot látja el. „Szlovákia gazdasága számára az uniós tagságnak nincs alternatívája” - ismerte el Fico az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) által Szlovákia uniós tagságával kapcsolatban rendezett konferencián. „Lehetnek kifogásaink az Európai Unió működésével kapcsolatban, sok minden nem tetszhet, az Európai Unió azonban Szlovákia természetes élettere” - mondta Fico. A kormányfő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-ben a Szlovákiában megvalósult közvetlen külföldi beruházások 90 százaléka az uniós tagországokból származott. „És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az uniós támogatások nélkül elapadnának a hazai befektetések. A szlovákiai projektek 86 százalékát az uniós támogatásokból finanszírozzuk, a szlovák kivitel 80 százaléka pedig az uniós piacokon talál gazdára” -tette hozzá a kormányfő, aki szerint Szlovákia stabil gazdasági növekedése az uniós tagságnak köszönhető. „Szlovákiában ugyan több nem uniós tagország is jelentős összeget fektetett be, a legfőbb vonzerőt azonban számukra is az jelentette, hogy Szlovákia az Európai Unió és az euróövezet tagja” -valljaFico. Az elemzők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy Fico kétszínű politikát folytat: míg a szlovákiai választók felé az EU kemény kritikusaként lép fel, az uniós csúcsvezetőkkel folytatott tárgyalásai során az EU egyik legoda- adóbb hívének a szerepében tetszeleg. Szlovákia legjelentősebb társadalmi és kulturális képviselői, írók, színészek, tudósok már tavaly felhívták a figyelmet arra, hogy Fi- cónak semmi keresnivalója a szlovák kormány élén. (TASR, sita, mi) Nem biztos DEMECS PÉTER Nyilvánosak lesznek a telekeladási szerződések, de nem biztos, hogy kiderül, ki járt jól a D4-R7-es út építése miatt történt felvásárlással. Pozsony. Róbert Auxt, a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) igazgatója ugyan megerősítette, hogy nyilvánosságra hozza a pozsonyi körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út alatti telkek felvásárlásáról szóló több ezer szerződést, az viszont továbbra sem nyilvánvaló, mit lehet majd megtudni a dokumentumokból. Róbert Auxt szerint ugyanis az adatvédelmi törvény értelmében nem hozhatnak nyilvánosságra minden információt, még akkor sem, ha a közlekedési miniszter ezt szeremé. „Mivel be kell tartanunk a törvényeket, kikértem az Adatvédelmi Hivatal véleményét arról, milyen teijedelem- ben hozhatjuk nyilvánosságra az információkat” - közölte tegnap Auxt. Azt, hogy ki járt jól a tervezett útszakaszok alatti telkek felvásárlásával, a Transparency International szervezet próbálta kideríteni. A közlekedésügyi minisztérium viszont nem volt hajlandó megmutatni a szerződéseket mondván: a törvény ezt nem engedi, titkos információkról van szó. A sajtó nyomására végül Roman Brecely (Sieť) közlekedési miniszter engedett, kijelentette: nincs ok a titoktartásra, transzparens felvásárlásról volt szó, s az embereknek joguk van tudni, kitől vette meg az állam a telkeket és mennyiért. „Én korábban csak annyit mondtam, hogy a szerződések egyelőre nem nyilvánosak. A személyes véleményem erről az egészről egy kicsit más, ezért akarom megvizsgálni az összes jogi lépést és lehetőséget” — reagált tegnap a miniszter kijelentésére Auxt. így aztán előfordulhat, hogy a szerződéseket feltöltik az NDS honlapjára, ám minden személyes adatot kifehérítenek a dokumentumokban, így nem lesz egyértelmű, hogy kitől vásároltak. Pedig épp ez az információ lenne a legérdekesebb. Felmerült ugyanis, hogy a telkeket, mielőtt még hivatalosan közölték volna a körgyűrű és a gyorsforgalmi utak pontos útvonalát, nyerészkedők vették meg az eredeti tulajdonosoktól az akkori alacsony áron, mert biztosak voltak benne, hogy később jóval drágábban az állam felvásárolja tőlük. Az új tulajdonosok vagy azok, akik nem voltak hajlandók évekkel ezelőtt eladni a szántóföldeket, most az eredeti értékük százszorosát is megkapják, mivel az állam már építési telekként veszi azt meg. Auxt szerint mindeddig 5400 szerződést tartanak számon, a parcellákért négyzetméterenként 22 és 111 euró közötti összeget fizettek. Az útszakaszok megépítéséhez szükséges telkek körülbelül 99 százalékát vásárolták fel, az állam erre több mint 327 millió eurót fog elkölteni. Auxt nem biztos benne, mi hozható nyilvánosságra (Jakubfio-fotó)
