Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-08 / 158. szám, péntek
2 KÖZÉLET 2016. július 8.1 www.ujszo.com Saját populizmusát dörgölték az orra alá Jól bevált szokás, hogy az Európai Unió soros elnöki országának kormányfője beszédet mond az Európai Parlamentben; a képviselők egy percig sem kímélték Ficót (TASR-felvétel) LAJOS P. JÁNOS Strasbourg Szlovákia EU- elnöksógóre Robert Fico miniszterelnök idegenellenes hozzáállása vethet árnyékot. A kormányfő kijelentéseit, melyekben a muzulmánok befogadása ellen foglalt állást, saját európai parlamenti frakciója is élesen bírálja. Hiába készült hangzatos beszéddel Robert Fico szerdai strasbourgi jelenésén, ahol a szlovák elnökség prioritásait mutatta be, kemény kritikát kapott idegenellenes retorikája miatt. Fico idegenellenes magatartása korábban is kiváltotta már az uniós politikusok haragját, és ez Szlovákia EU-elnöksége alatt sem alakul másképp. Fico szerdán kitért a brexit mellett a menekültkérdésre is, amelynek terén a szlovák kormány az egyik legradikálisabb álláspontot képviseli az unióban. A kötelező kvótákat Fico továbbra is elutasítja, újra az önkéntességet hangsúlyozta, amelynek a tagállamok lehetőségeire kell épülnie. A kötelező kvótákat nem erőlteti már Martin Schulz, az EP elnöke sem, aki korábban a menekültek elosztásának a híve volt. „Önkéntes alapra kell helyezni a menekültek elhelyezését” - jelentette ki Schulz is, mivel a kvóták szerinte sem működnek. A sajátjai támadták Fico éppen a menekültkérdésben vallott ellentmondásos álláspontjával váltotta ki a legerősebb kritikát. „Egy szó hiányzik, a befogadás, az áthelyezés. Mondja ki ezt a szót, és jobban fogja érezni magát” - mondta Ficónak a Smer európai pártcsaládja, a szocialista frakció vezetője, Gianni Pittella. Nem hagyta szó nélkül a menekültekkel szembeni elutasító szlovák álláspontot Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője sem. „Mindannyiunk felelőssége a populizmus elleni harc, de nemcsak külföldön, hanem otthon is. A választási kampányban Szlovákiában szították a populizmust” - célzott Weber arra, hogy Fico mást mond otthon, és mást Strasbourgban vagy Brüsszelben. Szerinte nem jó olyan hangsúlyt használni, ami másokban félelmet vált ki, utalt Ficónak a muzulmán közösségnek címzett szavaira. Megdicsérte viszont Ficót egyik legnagyobb hazai bírálja, Richard Sulik (SaS), éppen azért, mert továbbra is elutasítja a menekültek befogadását. Nagy József (Híd) jelzésértékűnek tartja, hogy Fico a legtöbb kritikát a saját pártcsoportjától kapta. „Ugyan elément azoknak a problémáknak, amelyekért több kritikát kaphatott volna, de a Smer választási kampányának retorikáját nem felejtették el neki” - mondta lapunknak Nagy. Jobb kommunikáció Fico a brexit kapcsán elmondta, a brit kilépéspártiak kampányát használná fel az unióról kialakult mítoszok eloszlatására. Az unió jövőjéről folytatott viták során mindkét szélsőségtől óvott Fico. „Nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha minden rendben lenne, de azokat a véleményeket is óvatosan kell kezelni, amelyek az unió alapdokumentumainak a módosítását javasolják” -jelentette ki a kormányfő. Úgy véli, a brexit az uniós kommunikáció csődje miatt következett be. A közérthető kommunikációt erősítené a szlovák elnökség alatt, amelyet a brit népszavazási kampány tanulságaira építene. Szerinte ugyanis a brit kilépési kampány valóságos laboratóriumként működött, „megjelentek benne mítoszok, hazugságok, féligazságok, de erős érvek is az EU előnyeiről”. „Előbb tisztázni kell, hogy mi az euromítosz, mint például a banánok görbületének meghatározása, és azt is el kell mondani, hogy az Unió miben hasznos” - magyarázta a tervezett „kommunikációs stratégiát” Fico. Nagy József (Híd) európai parlamenti képviselő szerint nem elég csak a kommunikációt módosítani. „A brexit és a menekültválság felértékelte a szlovák elnökség jelentőségét, és talán nem is a brit kilépés levezénylése lesz a legnehezebb, hanem azoknak a szélsőségeseknek a kezelése, akik a brexiten és a menekültválságon élősködnek — mondta lapunknak Nagy. Elhibázott adópolitika Bizalmi válságban a hatóságok MOLNÁR IVÁN Pozsony. A harmadik Fico- kabinet adózással kapcsolatos várható intézkedéseinek a többsége teljesen elhibázott - derül ki a Hayek Alapítvány tegnap közzétett elemzéséből. „Az előző Fico- kormány az elmúlt négy évben szinte mindenre adót vetett ki. Az éves adóterhek a 2012 és 2015 közötti időszakban 25 százalékkal, vagyis nagyjából 5 milliárd euró- val nőttek, miközben a kiadási oldalon alig változott valami” - nyilatkozta Matúš Pošvanc, a Hayek Alapítvány vezetője. Szerinte az idén megalakult harmadik Fico- kabinet ezért már megengedhette volna magának, hogy csökkentse az adókat és visszafogja a mértéktelen pénzszórást, amely a parlamenti választások előtt kizárólag a Smer népszerűségének a növelését szolgálta. „Ezzel szemben a jelenlegi kormány továbbra sem enyhít a bankadón, fenntartja a szelektív ágazati adókat és a biztosítóktól is több pénzt szed be. Látszólag a nagy cégeket bünteti, ezek azonban a nagyobb adóterheket az ügyfeleikre hárítják át, vagyis a kormány ezzel is a lakosságot sarcolja meg” - vallja Pošvanc, aki szerint az említett intézkedések csak a jéghegy csúcsát jelentik. A Hayek Alapítvány szerint a kormánynak jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a kiadások csökkentésére és az állam- igazgatás hatékonyságának a növelésére. „A vállalkozói szférára háruló terhek további növelését az alkalmazottak is megérzik” - tette hozzá Pošvanc. (mi) Az emberek úgy gondolják, Róbert Kaliňák belügyminiszternek buknia kell, Robert Fico kormányfőnek azonban nem kellene távoznia. Mindez a Polis ügynökség felméréséből derül ki, mely a Bašternák- ügyet járja körbe. A felmérés válaszadóinak csaknem fele szerint Kaliňáknak vállalnia kellene a felelősséget a Bastemák-ügyért, és le kellene mondani a posztjáról. Csupán az emberek valamivel több mint negyede gondolja, hogy a belügyminiszternek maradnia kell a bársonyszékben. Az ellenzék Kalifták mellett Robert Fico menesztését is indítványozta már a parlamentben, ám a Polis szerint a lakosság körében nagyobb azoknak a tábora, akik szerint a miniszterelnöknek nem kellene távoznia az ügy miatt. Fico lemondását a válaszadók 35 százaléka tartaná helyesnek, több mint 44 százalékuk azonban a helyén tartaná a kormányfőt. A felmérés legszomorúbb me- mentója az a kérdés, mely azt vizsgálja, hogy az emberek szerint politikai befolyás alatt áll-e az ügyészség és a rendőrség, vagy sem. A válaszadók óriási többsége, 74,4 százaléka szerint a politikum befolyásolja a nyomozó hatóságot, ráadásul több mint 53 százalékuk szerint a kormányhatalom befolyásolta a Bastemák-ügy vizsgálatát. A válaszadók többsége szerint ugyanakkor nem lát okot arra, hogy az ügyben leginkább érintett Smer koalíciós partnerei, a Híd, az SNS és a Sieť távozzon a koalícióból. Csupán minden ötödik válaszadó gondolta, hogy a botrány elég ok a koalíció bukására, míg több mint a felük nem támogatná a kormánypártok szakítását a Baštemák-botrány miatt. A lakosság az SaS és az Egyszerű Emberek által szervezett utcai demonstrációk mellett sem állt ki. Ugyan 15,2 százalékuk szerint határozottan szükség van a tüntetésekre, és további 20,4 százalék is támogatja a megmozdulásokat, a válaszadók 17 százaléka inkább nemet, 36,1 százalékuk pedig határozott nemet mond Igor Matovičék akcióira, melyek minden bizonnyal hétfőn folytatódnak majd. A felmérés június 25. és július 1. között készült 1433 válaszadó megkérdezésével. (fm, SITA) D4/R7: megmutatják, ki gazdagodott meg a telkeken Roman Brecely közlekedési miniszter szerint a titkosítást nem kell minden esetben komolyan venni (TASR-felvétel) DEMECS PÉTER Csupán tegnap jelentette be Roman Brecely (Siet) közlekedési miniszter, hogy nyilvánosságra hozzák, kik vásárolták fel a pozsonyi D4- es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út alatti telkeket. A hét elején ezek az informáciék még titkosnak számítottak. Pozsony. A minisztérium korábban azt állította, hogy a felvásárlást végző Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) a vonatkozó törvények szerint adatvédelmi okokból nem köteles nyilvánosságra hozni a szerződéseket a központi nyilvántartásban. Tegnap Brecely találkozott az NDS igazgatójával, az ugyancsak Sieť jelölte Róbert Auxttal és közölte, ebben a konkrét esetben nem jó ötlet a titkosítás. „Több ezer szerződésről van szó, ám meggyőződésem, hogy a polgároknak joguk van tudni, milyen feltételekkel vásárolta meg az állam a telkeket. Az NDS igazgatója biztosított, mindent elkövet annak érdekében, hogy az információkhoz bárki szabadon hozzáférjen” - mondta a miniszter. A körgyűrű és az R7-es alatti telkek eladása főleg azok számára lehetett jól jövedelmező biznisz, akik előre tudták az útszakasz pontos útvonalát, s még az állam előtt felvásárolták a parcellákat azok eredeti tulajdonosaitól. Ha például egy szántóföldön az állam autópályát épít, a telek értéke az eredeti ár százszorosát is elérheti, a felvásárlásnál ugyanis automatikusan építési parcellának számít. Már néhány hónappal ezelőtt kiderült, hogy a tervezett út alatti parcellák jelentős része 2014-ben hirtelen tulajdonost váltott. Az állam egy négyzetméterért 27 és 111 euró közti összeget fizet. Az R7-esnek köszönhetően Bu- gár Béla, a Híd elnöke is jelentős pénzösszeghez jutott. Tíz évvel ezelőtt egy ismerősétől Úszor mellett körülbelül 42 ezer négyzetméternyi szántóföldet vett. Négyzetméterenként 0,65 eurót fizetett, tehát a teljes parcella 25 ezer eurójába került. Az állam ezen a parcellán keresztül húzta meg az R7-es útvonalát, Bugámak pedig két évvel ezelőtt 12,6 eurót kínált fel egy négyzetméterért, a parcella értéke így elérte az 528 ezer eurót. A Híd elnöke azt állítja, amikor megvette a szántóföldet, még csak nem is sejtette, merre vezet majd a gyorsforgalmi. „A nyomvonalát csak 2011- ben hagyták jóvá. Olyan telek tulajdonosa voltam, amit az NDS megvásárolt, hasonlóan több száz másik telektulajdonoshoz” - fűzte hozzá Bugár. Egyébként nem ez lenne az első legális jói jövedelmező telekbiznisz az országban. Két évvel ezelőtt több vállalkozó olcsón felvásárolt Nyitra mellett néhány szántóföldet, később kiderült, hogy épp azon a területen épül meg a Jaguar Land Rover autógyár, így a parcellákat sokkal drágábban tudták értékesíteni. A vállalkozók egyike volt például a Denník N lap szerint Monika Flašíková- Beňová, a Smer európai parlamenti képviselőjének ismerőse, Ľubomír Klč, aki bizonyos információk szerint nemcsak a Jaguar, hanem a körgyűrű alatti telkek egy részét is felvásárolta.
