Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-02 / 128. szám, csütörtök
20| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. június 1.1 www.ujszo.com Palágyi Ildikó és az Indigo Project Az érdekes mai zenében sikerült sok színt megmutatniuk, saját érzéseiket, gondolataikat tolmácsolják LÉNÁRT KATALIN Palágyi Ildikó énekesnő és zeneszerző. Egy tehetséges fiatalokból álló új zenekar, az Indigo Project énekese. Zenéjük a modemdzsessz- műfajokra és az élő elektronika adta lehetőségekre alapoz, amit a három fiatal zenész sokoldalú játéka és Ildikó egyedi, érzékeny énekstílusa tesz teljessé. Műsorukban Ildikó magyar és angol nyelvű szerzeményein kívül kedvenc dalaik is hallhatók. Zenéjük saját világukból táplálkozik, gondolataikat tolmácsolja. Palágyi Ildikó a Királyhelmeci Művészeti Alapiskolában ismerkedett a hangok csodálatos világával. „Az éneklés mindig is örömforrás volt számomra. Egészen kicsi koromtól nagyon szerettem énekelni, dúdolgatni. Amikor iskolás lettem, a szüleimnek jutott eszükbe, hogy zeneiskolába írassanak, én pedig nagy kedvvel mentem. Furulyázni, fuvo- lázni és zongorázni tanultam. Rengeteg időt töltöttem zenéléssel, de ennek elenyésző része volt az iskolai tananyag, sokkal jobban szerettem a szintetizátoron komponálgat- ni, illetve ismert énekesek dalait megtanulni. Egyszer kaptam néhány CD-t a nagybátyámtól, amelyek nagyon megérintettek, a bátyám is hozott olyan zenéket, amelyek nagyon tetszettek. Szinte mintha belőlem szóltak volna. Kutatni kezdtem az interneten, és kiderült, hogy dzsesszt hallgatok. Még nagyobb meglepetés volt számomra, hogy ezt a zenét tanulni is lehet, mégpedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, Miskolcon. De amikor jelentkeztem, éppen megszűnt a dzsesszének tanszak, így kerültem a magánének tanszakra. Nagyon szerettem ebbe az iskolába járni. Bár nagyon élveztem a klasszikus zenét, mindvégig éreztem, hogy nem ez az, amit csinálni szeretnék. Az érettségi évében elkezdtem dzsesszéneket tanulni Kazai Áginál. 2015 tavaszán életre hívtam saját formációmat, az Indigo Projectet. Nagyon boldog vagyok, hogy olyan fiatal zenészek fogadták el a felkérésemet, akik inspirálóan hatnak rám és sokat tanulok tőlük. A Zeneakadémián ismerkedtünk meg. Molnár Bencze rhodes-on, Bartók Vince basszusgitáron, Szabó Dániel Ferenc pedig dobon játszik.” Ildikónak vannak magyar és angol nyelvű szerzeményei is. Elárulta, hogy legtöbbször a szöveg születik meg először. A következő fázis a zongora, ott ölt dallamot és kíséretet a szám. 2015. augusztus 16-án a Budapest Jazz Clubban mutatkozott be az együttes. A dzsessz egyik új elektromos hangzásokat felhasználó kortárs ágát mutatták meg. „Fontos állomás volt ez, mert itt keltek életre az első dalok. Némelyik előtte másfél évig pihent a fiókban” -mondta Ildikó. Palágyi-Ildikó élete azonban nem csak a zenéről szól. Az ELTE gyógypedagógia alapszakán, azon belül logopédia és pszichopedagó- gia szakirányokon tanul. Mint elmondta, énekesként is sokat merít a logopédiai tanulmányokból, és ha tanítványokkal foglalkozik, sok eszközt kölcsönöz a gyógypedagógiából. „Most a zenekarommal stúdióba vonulunk, hogy rögzítsük első de- mónkat. A felvételek promóciós célra készülnek, és elérhetők lesznek az interneten. Folyamatosan születnek új dalok is, amelyeket igyekszünk minél több helyre elvinni, például augusztusban a Debreceni Jazz Fesztiválon is játszunk. Május 30-án lesz a diplomakoncertem a Zeneakadémián. Az egyetemen még lesz egy tanévem, és természetesen a zeneművészet terén is vannak még továbbtanulási terveim. Folyamatosan keresem a legjobb lehetőségeket arra, hogy fejlődjek, tanuljak, tapasztaljak, és azt csináljam, amit szeretek. Nagyon kíváncsi vagyok, merre visz az utam.” Legközelebb a nagykaposi Raélism együttest mutatjuk be. Titokzatos vár, amely csak húsz évig állt SZÁSZI ZOLTÁN A miocén kori andezitsziklák dombján, egy pazar kilátást kínálá stratégiai ponton áll az egykori királyi város fölé épített királyhelmeci vár, amely alig húsz évig állt. A helyiek Csonkavárként emlegetik. Nincs róla túlságosan sok adat, éppen ezért izgalmas a története. Az ősidőktől a várépítésig Ez a vidék ősidők óta lakott, az új- kőkorszaki ember csiszolt eszközei erre utalnak. Eltek itt mindenféle népek, a történelemírás szerint a nyugati kimmerek, egy harcos sztyeppéi nép, nyomot hagytak maguk után a kelták, a vas mesterei, a vandálok, vagyis a hírhedt keleti germán harcos nép, de éltek itt egy ideig szlávok is, mígnem a 9. században már a honfoglaló magyarok birtokolták a vidéket, amit Zemplénnek hívnak. Ki- rályhelmec olyan helyen fekszik, ahol kereskedelmi utak találkoztak, jelentős árumennyiséget szállítottak itt a Kárpát-medence belsejéből Szilézia, Kijev, a Kárpátokon túli területek felé. A település első írásos említése 1214-ből való, amikor a szomszédos Lelesz apátságának birtokviszonyait rögzítették annak alapító okiratában. Ekkor még Helmechként írták a nevét. Temploma minden bizonnyal késő román, kora gótikus stílusban épülhetett, a 13. század eleji pápai tizedjegyzékben már kőtemplomáról tettek bejegyzést. Udvarház, vár, Csonkavár A 20. század elején megjelent megy emonográfia szerint már a 14. század elején állt itt vár, de ezt semmilyen forrás nem bizonyította. Annyi viszont feltételezhető, hogy nem hagyták kihasználatlanul a kiváló terepadottságokat, és a város fölé emelkedő dombon minden bizonnyal építtetett a várost akkor uraló Pálóczi- család egy kisebb erődített udvarháLegközefebb Gömörfaíua kasléíyail mulatjuk be. zat. Miután a mohácsi csatában a családfő, Pálóczi Antal elesett, gazdátlan birtokaira Perényi Péter, egy feltörekvő család feje vetett szemet. Nagy valószínűséggel még a mohácsi csata évében elkezdte építtetni az erődített várkastélyt. Amiből sajnos nem sok maradt meg az utókornak. Perényi Péter hintapolitikája miatt - hol Szapolyait, hol meg Ferdinándot támogatta, sőt még a koronát is ellopta - Szapolyai János halála után az uralmat átvevő I. Habsburg Ferdi- nánd király megunta Perényi kétkulcsos politikáját, és királyi paranccsal leromboltatta a vár falait. Különösebben nagy erődítés nyomai nem maradtak meg, de az is igaz, hogy a várhegyen az elmúlt fél évezred alatt számtalan építkezés, területrendezés folyt, ezért nincs arról pontos ismeretünk, milyen lehetett az eredeti vár. Ma még meglévő torzója szerint míves építmény lehetett, a falak sarkait nagyméretű tufakockákból rakták ki, alapterülete sem elhanyagolható, és legalább kétszintes lehetett, alatta pedig pincék húzódtak. Az építkezés technikájaa 16. század első felére jellemző. Királyhelmecen is él az a vándorlegenda, amely Nagykövesd váránál, miszerint a királyhelmeci várból több alagút vezetett a szomszédos várak, Sárospatak, Nagykövesd felé. Szép mese, de nem igaz. Az viszont valószínű, hogy a várhegy belsejében több száz éves pincejáratok lehetnek. A Csonkavár alatt lévő borozót is egy Kikezdte az idő a Csonkavárfalait (Bari Fatima felvétele) Tájoló KirályhelmecetaTőketere- bestTiszacsernyővel összekötő 79-es úton lehet elérni gépjárművel, legközelebbi vasútállomása Perbenyikben van. A városban a turisztikai szolgáltatások széles köre megtalálható. ilyen hatalmas, boltíves pincében alakították ki. Az egykori Perényi- fészek romjaira ráférne egy alapos renoválás, az időjárás viszontagságai egyre nagyobb réseket, nyílásokat ümek a falakba, a talajjal érintkező köveket a fagy rongálja. Fel kellene tárni és konzerválni a falakat. Kelet és északkelet felé jó időben a Vihorlát és az Ungvár feletti hegyek, nyugat felé Szalánc, dél felé pedig a Tokaji hegyvidék csúcsai is láthatók innen, s a hegyek, dombok közt kanyargó Bodrog, a Latorca és a Ronyva partvonalát fasorok zöldje rajzolja élesebbé. Bukolikus táj ez, s ahol a jó borok megteremnek, szőlősorok kúsznak fel a dombokra, ott mindig régmúltba nyúlik a történelem. De a Csonkavár története mindössze húsz évet karol fel. „Nagyon kíváncsi vagyok, merre visz az utam" (Máth Szilvia felvétele) i
