Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-29 / 151. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. június 29. KÖZÉLET I 3 Simon Zsolt: Nem stabil a kormány Nem tartja megoldásnak a magyarság parlamenti képviselete szempontjából a Híd és az MKP összefogását Simon Zsolt (Somogyi Tibor felvétele) SZALAY ZOLTÁN A kormányalakítás után egyedüliként lépett ki a Hídból Simon Zsolt, aki azóta független parlamenti képviselő. A kormány első száz napjáról beszélgettünk. Ha egyetlen mondatban kellene értékelnie a kormány eddigi tevékenységét, az hogy hangzana? Katasztrófa. Miért? Mert a demokratikus értékrend elveszni látszik. Vegyük csak Kaliňák, illetve Baštemák ügyét. Ez a demokrácia alapjairól szól. Arról, hogy egy demokratikus rendszerben megengedhető-e, hogy a belügyminiszter saját magát vizsgálja ki. Megengedhető-e, hogy az emberek elveszítsék a rendszer igazságosságába vetett hitüket? Nézzük meg Štefan Harabin fegyelmi eljárásának ügyét. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beadványát elutasítva Hara- binnak adnak igazat, és erre az igazságügyi miniszter egy szót sem szól. Ilyen hozzáállás mellett az emberek hogy bízhatnak abban, hogy az állam az általuk befizetett adóból az ő javukat szolgálja? Sehogy. Rossz nyelvek szerint ön azért lépett ki a kormányalakítás idején a Hídból, mert nem válhatott önből ismét miniszter. Két héttel a választások előtt megjelent egy inteijú a Týždeň hetilapban, amelyben elmondtam, nem tudom elképzelni, hogy bárki beüljön Robert Ficóval egy kormányba, és úgy tekintsen Fico botrányaira, mintha nem érintenék. Az én döntésem azon alapult, hogy elutasítottam a felelősségvállalást Fico minden botrányáért. A Híd megteremtette a lehetőséget Ficóék további kormányzására, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter, Kažimír pénzügyminiszter, Maďarič kulturális miniszter maradhasson. Az állam jellege, igazgatásának módja megmaradt a régiben. Az összes régi botrányért, ami ma felmerül, a mostani koalíciós partnerek közösen viselik a felelősséget. A koalícióba belépett jobboldali pártok azzal érvelnek, hogy a jelenlegi kormánynak nincs alternatívája. Az, hogy van-e alternatíva, vagy nincs, még nem jogosít fel senkit egy olyan kormány létrehozására, amely szétlopja az országot. Ma pedig azt látjuk, hogy foggal-körömmel védik a belügyminisztert, akit nem lehet elmozdítani, és így valójában nem a belügyminisztert védik, hanem a demokratikus alapelveket vágják sutba. A jelenlegi ellenzék képes kormányváltó ellensúlyt képezni? Az, hogy milyen alternatíva fog kialakulni, mindig a választásokon dől el. Meggyőződésem, hogy az emberek ezzel a kormánnyal szemben az előrehozott választásokat részesítenék előnyben. Ha az emberek elveszítik a demokrácia alapértékeibe vetett hitüket, az nem Robert Fi- cót fogja erősíteni, hanem a szélsőségeseket. Ezért is a koalíció viseli a felelősséget. A Szlovák Nemzeti Pártra se tekintsünk úgy, mint egy standard politikai pártra, amely mentes a nacionalizmustól. Most mégis barátkozik a kisebbségekkel... Hogyan barátkozik? A kisiskolák megtartásáról szóló törvény előkészítésénél az SNS minisztere, Peter Plavčan mit javasolt? Azt, hogy megoldják az alsó tagozatos iskolák helyzetét. Amikor a Híd környezetvédelmi minisztere a tárcaközi egyeztetésben javasolta, hogy a teljes szervezettségű, 1-9-es iskolák is maradhassanak meg, mi volt a válasz? Az, hogy ez nem megalapozott kérés. A Kaliňák-Baštemák-Ugynek köszönhető, hogy az SNS-nél ezt végül sikerült kiharcolni, mert nem akarták tovább feszíteni a húrt. Az SNS viszont ezt nem akarta megoldani, holott két hónappal korábban a kormányprogram elfogadásakor még másképp szavazott. Megnézhetjük ugyanúgy a kormány uniós politikáját. A kormányprogramban azt fektették le, hogy az euroatlanti politikát fogják támogatni, viszont amikor Montenegrónak a NATO-ba való felvételéről kellett szavazni a parlamentben, ez csak a csodának köszönhetően kapott támogatást, mert a kormány nem biztosított elég szavazatot. A kormánypártok vezetői azt mondták, ennek a kormánynak stabil többsége van a parlamentben. A stabil többségnek mindig meg kellene lennie. Ez a kormány korántsem olyan stabil, és nem olyan értékrendet vall, mint amit a kormányprogramban lefektettek. A Híd a koalícióban való szerepvállalása ellenére a legutóbbi felmérések alapján nagyjából tartja azt a támogatottságot, amit a választások során elért. Mi lehet ennek az oka? Nem értek egyet azzal, hogy a Híd támogatottsága nem csökkent. Minden egyes közvélemény-kutatás fokozatos csökkenést mutat. A Híd egy elég stabil választói bázissal rendelkezett, amely nem fog egyik napról a másikra eltűnni úgy, mint a Siet’nél láttuk. A csökkenés fokozatos lesz, mint korábban az SDKU vagy a HZDS esetében. Az, hogy a Híd támogatottsága stabilan csökken, egyértelműen bizonyítható, elég megnéznünk, hogy néhány héttel a választások előtt a Hídnak a közvélemény-kutatások még nyolc százalékot mértek. Ma már hatot sem. Történetileg a Híd támogatottsága jelenleg a legalacsonyabb. Annak ellenére, hogy kormánypozícióban van a párt. Beszélgetett Bugár Bélával azóta, hogy kilépett a pártból? Beszélgettünk, de nem politikáról, abban túlságosan eltér a véleményünk. Más hidas politikusokkal beszélget politikáról? Nemcsak hidasokkal, hanem MKP-sokkal és másokkal is. Politikus vagyok, ez elkerülhetetlen. Az MKP tisztújítása idején azt is rebesgették, hogy funkciót vállalhat a pártban. Volt ilyen szándéka? Nem. Hogy látja most a politikai jövőjét? Nem gondolkodom rajta, hogyan tovább a politikai karrieremmel. Ez nálam ma nem alapvető kérdés. Sokkal inkább aggaszt, hogy a következő parlamenti választások után lesz-e még magyar érdekképviselet a szlovák parlamentben. Ahogyan az is, hogy Szlovákia demokratikus elveket alkalmazó és valló ország lesz-e, mely szerves része az Európai Uniónak. Felmerült nemrégiben egy új magyar párt gondolata is. Megalapozott projekt lehet jelen körülmények között egy új párt alapítása? Szerintem a jelenlegi politikai felállás már nem fogja nagymértékben előrevinni a közösséget. Hangoztatták, hogy az MKP-nál változásokra lehet számítani, új vezetés érkezik, a párt preferenciái azonban még így sem stagnálnak, hanem csökkennek. Ha megnézzük például a KDH helyzetét, ahol ugyanaznap volt a tisztújítás, mást láthatunk: ugyanaz a közvélemény-kutatás azt mutatta, a KDH növekszik. Itt tehát az emberek pozitívan kezelték a váltást. Úgy gondolom, az elnökcsere nem garantálja a változást. Ha megnézzük például Rimaszombatot, ott van az MKP új elnökségében egy olyan tag, aki a rimaszombati polgármestert támogatja. O pedig Marian Kotlebát támogatja, ahogy több MKP-s megyei képviselő is. Itt tehát szerintem ideológiai probléma is van a párton belül. Nem állítom, hogy mindenhol, de vannak bizonyos hajlandóságok, és nem látom, hogy ezeket a párt kezelné. Együttműködni Marian Kotlebá- val, aki leköpte a Kossuth-szobrot, és máig nem kért miatta bocsánatot, nem biztos, hogy egy magyar ember értékrendjével azonosítható. Ami pedig a Hidat illeti, a népszerűsége szintén csökkenni fog. Összefoghat a Híd és az MKP? A Híd és az MKP közti szakadék a választók között is létezik, és a választók nem fogják elfogadni a két párt együttműködését. A Híd 2010 és 2016 között a Dunaszerdahelyi járásban több mint 14 ezer szavazatot vesztett. Az MKP-nak viszont nem lett ennyivel több szavazata. A legutóbbi helyhatósági választásokon a Híd és az MKP közös jelöltet állított Komáromban - és nem nyert. Mennyire hajlandó ezek szerint a két választótábor akceptálni az együttműködést? Nem automatikus, hogy akik nem a Hidat választják, azok az MKP-t, és fordítva. Az MKP vezető politikusai által 2009-2010- ben folytatott árulózás a mai napig tartó megosztottságot hozott, akár családokon belül is. Ugyanakkor kérdés számomra az is, a Híd mennyire tekinthető még magyar érdekképviseletnek, ha a kormányban a hét pozíciójukból csak kettőt tölt be magyar jelölt. Menyhárt Józsefet mennyire látja alkalmasnak arra, hogy új lendületet adjon az MKP-nak? Menyhárt Józsefet nem tudom megítélni, viszont szkeptikus vagyok, ha az elnökségre tekintek: mennyire fogja megengedni az elnökség az új elnöknek a változtatást? Abból, amit mond, azt veszem ki, az MKP-n és a Hídon túl kell keresni a megoldást. Megoldást nem a pártok számára kell találni, nem a pártok problémáit kell megoldani, hanem a magyar választópolgáréit. Azt, hogy a szlovákiai magyarságnak legyen a jövőben tényleges érdekképviselete a szlovák parlamentben és kormányban. Ez hogy érhető el? Ebben a pillanatban még nem tudok erre válaszolni. Most még túl korai ezen töprengeni. A kormány kisiskolákról szóló törvényjavaslata végső szavazásánál a parlamentben ön tartózkodott. Miért? Ez egy technikai hiba volt, amit mindjárt be is jelentettem. Én az első perctől kezdve amellett voltam, és fel is szólítottam a volt kollégáimat, hogy nemcsak az alsó tagozatos, hanem az 1-9-es iskolákat is meg kell menteni. Kisebbségi szempontból hogyan értékelné a kormány eddigi tevékenységét? A kisiskolák megmentésével küldött a kormány egy jelzést, de a beiratkozások áprilisban zajlottak, így ez a törvény már elég későn jött. Erre már a kormányprogram tárgyalásakor figyelmeztettem. A Híd azért is lépett be a kormányba, hogy Dél- Szlovákia fejlődését segítse. Mi minden fog épülni Dél-Szlová- kiában? Semmi. A 15 milliárdos uniós csomagot, amelyet 2014-2020- ban költhetünk el, a második Fico- kormány elosztotta. A kérdésemre, amelyet a közlekedési miniszternek tettem fel arról, milyen vasúti fejlesztéseket terveznek délen, azt a választ kaptam, hogy semmilyent. Ami megépül, az mindössze a D4/R7-es projekt, amelyet még a második Dzurinda-kormány indított, és a Radiéová-kormány dolgozott rajta, majd a második Fico-kormány bonyolította le a közbeszerzést. Érre a szakaszra nem tudok úgy tekinteni, mint a Híd új projektjére. A parlamentben Sólymos László mondta el a kérdésemre, hogy a Zólyom-Kassa útszakasz olyan ütemben fog épülni, ahogy ezt a második Fico-kormány eltervezte. Az utat csak félprofilban fogják megépíteni. Fizetni viszont ugyanúgy fognak az emberek, mint Zsolnán vagy Pozsonyban a négysávos autópályáért. Az első Fico- kormány 2007-ben a Tiszolc és Breznóbánya közötti útszakaszt elsőrendűvé minősítette át, és 14 millióért rekonstruálták. Ezen a szakaszon kevesebb mint 500 autó halad át naponta. Losonc és Rimaszombat között ezer halad át óránként. Viszont ez utóbbi politikailag nem fontos. Most a kormány Rimaszombatban arról döntött, a Tiszolc-Murány- Vöröskő útszakaszt minősítik át elsőrendűvé. Ezt tehát fel fogják újítani, de a déli gyorsforgalmi útra megint nem lesz pénz. Hogy jönne így befektető ebbe a régióba? Egy Richard Sulik vezette kormány nagyobb figyelmet fordítana Dél-Szlovákiára? Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy semmilyen új útszakasz nem épül, semmilyen vasúti beruházás nem indul. A Híd hat és fél százaléka nélkül Robert Fico ma nem kormányfő. Ilyen helyzetből sokkal többet lehetett volna elérni a déli régiók fejlesztésért. Milyen új projektet tartalmaz a kormányprogram, amely Dél-Szlovákia fejlesztését szavatolja? Semmilyent. Ami pedig még fontosabb: akik Maiina Hedviget kiűzték az országból, megverették a dunaszerdahelyi szurkolókat, semmibe vették a peredi népszavazást - velük összeállni, és megvédeni például Robert Kaliňákot, elfogadhatatlan. Én elutasítottam az ebben való részvételt. Ami Sulíkot illeti, ez hipotetikuskérdés. A puding próbája az evés, és most nem ezt a pudingot esszük. De azt biztosan állíthatom, hogy a Kaliňák-, Fico-, Baštemák-botrá- nyokat nem söpörnék a szőnyeg alá.
