Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-25 / 148. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. június 25. lwww.ujszo.com Hangnézőben a hangyafarmon A kertművészet, a Lássuk a hangokat!, Az élő város és az Európai mesék a Bibianában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A vakáció idejére négy érdekes, tanulságos interaktív kiállítást kínál a Bibiana a gyerekeknek és szüleiknek. A tárlatokon játékos formában ismerkedhetnek meg a város, a városi közösségek életével, képet kaphatnak arról, hogyan alakultak ki a kertek, hogyan születtek az egyes kerttípusok, szellemes hanginstallációk révén betekintést nyerhetnek az akusztika szabályaiba, valamint eredeti illusztrációkat és mesekönyveket nézegetve elmélyedhetnek az EU országainak népmesekincsében. Az utóbbi, klasszikus elrendezésű kiállításon magyar könyveket is felfedezhet a látogató: A nap lánya - Északi népek meséi, A tizenkét királykisasszony - Erdélyi magyar népmesék című kötetet, valamint Benedek Elek Táltos Jankó című könyvét. A hangok világa A Lássuk a hangokat! című összeállítás szórakoztató formában tanítja meg a gyerekeket hallani, értelmezni és látni a hangokat. Egy hangdoboz tetején elhelyezett különféle anyagok (vízfelület, homokréteg) berezegnek bizonyos, a dobozban felhangzó hangokra. A rezgés során kialakuló különféle formák vizualizál- ják a hangokat. A látogatók megtapasztalhatják, hogy különféle anyagok (fa, fém) miként vezetik a hangokat. A kiállítás rendezői hallhatóvá teszik, hogyan érzékeli a hangokat a bálna vagy a denevér. Egy szellemes modellen pedig azt illusztrálják, miként működik az ember „hallókészüléke”, a fülünk. Perzsiától Ligetfaluig A kertművészet kialakulásának és fejlődésének történetét Perzsiától Egyiptomon, Mezopotámián át egészen Ligetfaluig követhetik nyomon a látogatók. A kerttörténetet és -művészetet bemutató kiállítás két részből áll. Az egyik, az „elő” a Bibiana kokat, de azt is megtapasztalja, milyen körülmények között cseperednek fel a fiókák, ha befészkeli magát egy színes óriásfészekbe. Onnan kibújva elbolyonghat egy mű sövénylabirintusban, s ha kijut, kaktuszokkal sakkozhat egy óriási kerti sakk- ■ táblán. A kertben kialakított madárlakban egy óriásfészek belsejébe is bebújhatnak a gyerekek (TASR-felvételek) A nagyvárosok ismert épületeik sziluettjei alapján azonosíthatók udvarán járható be. Megfigyelhető, hogy a ma embere milyen dísznövényekből, milyen formában és módon igyekszik esztétikus zöldövezetet kialakítani maga körül. Példák láthatók arra, hogy a kertre vágyók hányféle eszközt, tartályt, dobozt alkalmaznak, használnak ki szellemesen, hogy egy maréknyi földben parányi virágzó kertecskét teremtsenek. Az épületben a különféle színűre festett és különféle díszítőelemekkel ízlésesen berendezett termekben a látogató papírvirágokat ültethet, játékosan szerezhet hasznos információkat ötletes növényhatározókból, a madárlakban elhelyezett kalitkákba bekukkantva azonosíthatja az ott laLüktető város Ez a rész arra ad lehetőséget, hogy a gyerekek átlássák a város létét. Kreatív módon, játékos formában isméi] ék meg a város nyüzsgő életét, képet kapjanak a kulisszákról is, amelyek nem láthatók, de szükségesek a város működéséhez, infrastruktúrájához - mint például a szennyvízcsatornák. A városi kirándulás madártávlatból indul. Az utcák, a panelházak szövevényének bejárásával, felidézve a város zajait- hangjait eljut egészen a gyerekszobákig. Annak illusztrálására, hogy a városihoz hasonló közösség létezik az állatvilágában is, az Élő város alkotói kialakítottak egy hangyafarmot (formikáriumot) - hogy a városi gyerekek megcsodálhassák a szorgos hangyák életét. Tarr Béla rendező Aranykamerája Trencsénteplic. A Trencsén- teplici Nemzetközi Filmfesztivál a felfedező szerepét szeretné vállalni - jelentette ki a mustra csütörtök esti megnyitóján Peter Hledík, a fesztivál elnökségének tagja. Kifejtette, Cannes-ban olyan filmeket vetítenek, amelyeket a producerek ott akarnak bemutatni. Trencsénteplic olyan fesztivál kíván lenni, amely megtalálja azokat az alkotókat, akikre nem figyeltek fel a francia fesztiválvárosban. Azokat szeretné összefogni, akik veszélyeztetettnek érzik a kultúrát és a művészeteket. Hledík az elképzeléseikről szólva úgy fogalmazott: a szlovák fürdőváros a filmszemléjével egyfajta európai kulturális menedéket próbál megteremteni. A trencsénteplici filmfesztivál továbbra is szeretné megtartani azt a hagyományt, amelyet a kezdetekben teremtettek meg, vagyis hogy Aranykamera és Művészmisszió díjjal jutalmaznak jeles filmes alkotókat. Az utóbbit idén Chiara Mastroianni és Zdena Studenková kapja, Aranykamera díjjal pedig Marek Leščák és Tarr Béla filmes munkásságát ismerik el. A világhírű magyar filmrendező a nyitónapon vehette át a díjat Peter Hledíktől. (TASR) IANSKE A magyar rendező a trencsénteplici díjjal (TASR-felvétel) Júliusi téma: Víz/part A fotóversenyt támogatta: MP160122 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV • Január: Hó/nap • Február: Al/arc • Március: Ujjá/születés 'fO • Április: Bolond természet • Május: Szerelem/szerelem • Június: Tükör/kép £ • Július: Víz/part • Augusztus: A föld ajándéka • Szeptember: Otthon, édes otthon |— • Október: Előtte/utána • November: Szellemváros • December: Családunk A júliusi témára küldhetik a fotókat a hobbi@ujszo.com e-mail címre. Egy résztvevő havonta egy képpel indulhat. Sttót megjelentetjük a következő havi Hobbi mellékletben, az weboldalunkon pedig az összes beküldött fotóra szavazhatnak és az a fotó kapja a , akinek a felvételére legtöbben szavaznak. A nyertes fotók beküldői értékes ajándékcsomagokat nyernek.
