Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2016. június 21. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Líbiai vizekre megy az uniós flotta Brexit: egyre több az aggódó A Spanyolországban élő brit nyugdíjasok, a gibraltáriak és a skótok félnek a voksolástól BrUsszel. Az Európai Unió elkötelezett a mediterrán térség biztonsága mellett, ezért egy évvel meg fogják hosszabbítani és ki fogják teijeszteni az unió földközi-tengeri flottájának mandátumát - közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése érdekében távolabbi vizekre is kitelj esztik az Egei- tengeren tevékenykedő, Sophia nevű haditengerészeti misszió műveleteit. A flotta munkáját ki kell teijeszteni a líbiai felségvizekre is, a líbiai stabilizáció érdekében és a fegyverkereskedelem leállítása miatt. (MTI) Terrortámadást hiúsítottak meg Teherán. Az Iránban végrehaj - tani tervezett eddigi legnagyobb, Teheránt és több vidéki várost célba vevő terrorista támadást hiúsította meg az iráni hírszerzés -jelentette az állami tévé. A hírszerző ügynökök lefoglaltak lőszereket és pokolgépeket, valamint őrizetbe vettek több gyanúsítottat, akiknek a kihallgatása folyamatban van - állt a közleményben. Az őrizetbe vetteket „takfiri”, vagyis hitetlen jelzővel emlegették. A zömmel síiták lakta Irán hatóságai az utóbbi időben főleg a szunnita szélsőségesekből álló, és Szíria, valamint Irak nagy részét az ellenőrzése alatt álló Iszlám Állam tagjait illették ezzel a jelzővel. (MTI) Halottak a tanárok tüntetésán Mexikóváros. Hat tüntető meghalt (fiatalok voltak, és csupán kettejüknek volt köze a szak- szervezethez) és több mint százan megsebesültek Mexikó déli részén, a kormány oktatásügyi reformja ellen tiltakozó tanárok és a rendőrség vasárnapi összecsapásában. A tanári szakszervezet által mozgósított tüntetők az ellen tiltakoztak Oaxaca szövetségi államban, hogy a reform részeként a kormány kötelezővé teszi a tanárok értékelését, valamint hogy őrizetbe vették Rubén Núnezt, a CNTE szak- szervezet vezetőjét pénzmosás és korrupció gyanújával. (MTI) Nepáliak haltak meg a merényletben Kabul. Öngyilkos merényletet követtek el tálib lázadók Kabulban egy nepáli biztonsági őröket szállító kisbusz ellen, a robbanásnak közel 20 halálos áldozata van. A szerződéses nepáli biztonsági őrök, akik egy biztonsági cég alkalmazásában álltak, munkahelyükre, a kanadai nagykövetséghez tartottak. A támadás arra utal, hogy Manszúr mohának, a tálibok volt vezetőjének a halála ellenére a szélsőséges mozgalom továbbra is biztonsági kockázatot jelent Afganisztánban. A volt vezérrel egy amerikai drón végzett májusban. (MTI) A kilépéspárti Nigel Faragé, a UKIP elnökének kampánybusza (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A Spanyolországban élő brit nyugdíjasok attól félnek, hogy le kell mondaniuk jó életkörülményeikről, ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A Gibraltáron élő britek szintén rettegnek az esetleges kilépéstől. Maximális fordulatszámra kapcsolt a csütörtökre kiírt népszavazás. A legnagyobb brit autógyárak és az angol labdarúgás felső osztálya, a Premier League vezetői is a további brit EU-tagság mellett foglaltak állást tegnapi felhívásaikban. A Jaguar Land Rover, a Toyota, a BMW és a Vauxhall nagy-britanniai részlegeinek vezérigazgatói a Brit Autógyártók és -kereskedők Szövetsége által ismertetett közös nyílt levelükben hangsúlyozták, hogy ha a brit EU- tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a többség Nagy-Britannia kilépésére (brexit) szavaz, azt az egész brit járműgyártó szektor megszenvedné. A felhívás szerint a brit járműipar közvetlenül és közvetve 800 ezer alkalmazottnak ad munkát. A Spanyolországban élő brit nyugdíjasok is félnek - a britek közül sokan azért választják nyugdíjas éveikre a dél-európai országot, mért kellemes a klíma, a nyugdíjuk többet ér, mint otthon, és emellé jó színvonalú, ingyenes orvosi ellátást is kapnak. A háromból azonban kettőt most veszélyben lámák; attól tartanak, hogy a nyugdíjuk leértékelődik és elveszítik az ingyenes egészség- ügyi ellátáshoz való jogot. „Sok brit él Spanyolországban viszonylag kis nyugdíjból, de ha fizetnünk kellene a gyógyszerekért, az orvosi ellátásért, sokaknak vissza kellene térnie az Egyesült Királyságba” - mondta a spanyol közszolgálati televíziónak (RTVE) a 80 éves Patricia Denni- son, aki 11 éve költözött Lutonból a Costa dél Sóira. A spanyol statisztikai hivatal szerint csak a délspanyolországi tengerparton fekvő Málagában 55 ezer brit él. Spanyolországban összesen 300 ezer brit állampolgárt regisztráltak állandó lakosként, de a becslések szerint ennél sokkal többen, 700-800 ezren élnek ott. További félmillióan pedig csak az év egy bizonyos időszakát töltik Spanyolországban. Gibraltár lakói számára sem kérdés, hol képzelik el a jövőt: az Európai Unióban Nagy-Britannia részeként. Egyenesen félelemmel tölti el őket az a gondolat, mi lenne, ha az uniós tagságról szóló június 23-i brit népszavazáson az igenek kerülnének többségbe, és megvalósulna a brexit, vagyis London kilépne a 28- ak táborából. A Spanyolországgal határos, alig 6,5 négyzetkilométeres terület 30 ezres lakosságának 88 százaléka a közelgő referendumon el fogja utasítani Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. Á határozott maradni akarás hátterében elsősorban az áll, hogy a gibraltáriak úgy vélik, ha a brexit bekövetkezne, meg-* szűnnének az Ibériai-félsziget egyik legdélibb részén lévő terület virágzó gazdaságát biztosító alapok. A referendum kimenetelére azonban vajmi kevés befolyásuk van: a 23 ezer szavazásra jogosult csak 0,05 százalékát teszi ki az összes brit választópolgárnak. „A gibraltáriak eu- rópaiabbak, mint a többi brit” — mondta Joseph Garda, a külső terület helyettes főminisztere. A népszavazás tétje legalább kettős: egyrészt eldől, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióban marad- e, de jelentős valószínűséggel az is, hogy Skócia a jövőben is az Egyesült Királyság tagja lesz-e. Ugyanis szinte bizonyosra vehető, hogy ha a referendumon a britek többsége a kilépésre voksol, akkor újból napirendre kerül a skót függetlenségi népszavazás. Nicola Sturgeon skót miniszter- elnök többször hangoztatta: ha a skótok többsége a brit EU-népsza- vazáson az EU-tagság mellett voksol, miközben az Egyesült Királyság összlakosságának többsége a kilépésre szavaz, akkor elkerülhetetlenné válhat az újabb referendum (2014 szeptemberében volt az első) kiírása a skót függetlenségről. A különutas britek tartós EU-fóbiában szenvednek Az angol közvélemény nagy része számára Eurépa negatív kifejezés, EU-fóbiájuk tartós. London. Az olyan bulvárlapok, mint a The Sun, a Daily Mail és a Daily Express évtizedek óta tálalják fel milliónyi olvasójuknak a napi adagot az EU-val kapcsolatos túlzásokból, félinformációkból és hazugságokból. A tiszteletre méltóbb Daily Telegraph és a The Times ugyanezt csinálja - csak udvariasabban. Eközben a BBC képtelenül magas mércét állít maga elé, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden EU-párti érv mellé tesznek egy kilépéspártit. Ettől úgy néz ki, mintha az igazság mindig valahol középen lenne, és ezzel hitelesítik még a legfelháborítóbb EU- fób kijelentéseket is. A londoni média és a politikai elit fontos része az EU nevetséges és hamis karikatúráját felrajzolva érzi magát magasabb rendűnek az európaiaknál, és ezen képpel álmodik arról, hogy újra „naggyá teszi” Nagy-Britanniát, amely ismét világhatalommá válhat. A maradáspárti csoportban sokan, mint például David Cameron miniszterelnök is, úgy vélik, a brit uniós tagság nem más, mint egy Európának tett szívesség, amelyért cserébe Nagy-Britanniának „engedmények” járnak. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője egész pályája során az EU ellen érvelt, most pedig kelletlenül arra szólítja fel híveit, hogy fogadják azt el „bibircsókostul, mindenestül”. Ilyen hozzáállás mellett nem csoda, hogy komoly döntéshozók is azt vallják, „az EU nem több, mint Németország kísérlete arra, hogy megnyeije a II. világháborút, csak más eszközökkel.” E kijelentésben nincs irónia, mint ahogy a kilépést támogatók vezére, a volt londoni polgármester, Boris Johnson sem viccelt, amikor azt mondta, nincs valódi különbség a között, amit Hitler akart Európával kezdeni, és amit most az EU. (NOL, ú) Először lett női főpolgármestere Rómának, miután a vasárnapi helyhatósági választásokat toronymagasan nyerte az elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) jelöltje, a 37 éves ügyvédnő, Virginia Raggi. A Matteo Renzi miniszterelnök vezette Demokrata Párt Róma mellett Torinóban is vereséget szenvedett az ön- kormányzati választások 2. fordulójában. A kormánypártot az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom jelöltjei győzték le a nagyvárosokban. Az eredmény egyúttal lehetőség is a mozgalomnak, melyet Beppe Grillo komikus alapított. A jobbközép pártok ugyanis egy nagyvárosban sem tudtak nyerni, így úgy tűnik, hogy a 2018- as választásokon a baloldal lehetséges ellenfele máraz M5S lesz. (tasr/ap) Választanak a horvátok Zágráb. Feloszlatta magát július 15-ei hatállyal a horvát parlament, és nagy valószínűséggel már szeptember elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak az országban. A 151 fős nemzetgyűlés tegnapi ülésén 137 támogató és 2 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett döntött a testület feloszlatásáról. A szábor a szavazatok túlnyomó többségével múlt csütörtökön megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic technokrata kormányfőtől, ezzel automatikusan megbukott a kormány is. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt a párton kívüli Oreskovic ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. Az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától kezdve legalább 30 és legfeljebb 60 napnak kell eltelnie az új választások kiírásáig. A parlamenti választások pontos időpontját Kolinda Grabar- Kitarovic horvát államfő határozza meg. Az elnök a kormányalakításról folytatott pénteki konzultációk után azt mondta, a pártok azt kérték, hogy szeptember 4-én vagy 11-én legyenek az előrehozott választások, amit ő figyelembe fog venni. A tavaly november 8-ai parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormányt alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett protestpárt, a Híd Függetlenek Listája nélkül. Az elmúlt közel hat hónap alatt nem volt zökkenőmentes a HDZ és a Híd kormányzása. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért. (MTI)
