Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám, kedd
www.ujszo.coml 2016. június 21. KÖZÉLET Csütörtökön szavaznak a brexitről I 3 A brit népszavazási kampányba a politikusok mellett ismert személyiségek is bekapcsolódnak (TASR/AP-felvétel) DEMECS PÉTER Pozsony. Holnapután dönt Nagy-Britannia lakossága népszavazáson, hogy kilépnek-o az Európai Unióból vagy sem. Bár az uniós tagságot támogató munkáspárti Jo Cox brit politikus múlt heti gyilkossága után úgy tűnik, a kilópóst támogatók csoportja hátrányba került, a népszavazás eredménye így is rendkívül szoros lesz. Mi lesz, ha kilépnek az unióból ós mi lesz, ha maradnak? Egyes közvélemény-kutatások szerint az előző hetekben fölényben voltak azok, akik Nagy-Britannia unióból való kilépését követelik, a múlt heti gyilkosság viszont ezen változtatott. Cox halálának egyik oka elemzők szerint a népszavazást kísérő agresszív kampány lehet. Abból nem hiányzik a tipikus angol humor, ám az agressziv hangnem és a cinizmus sem. IN vagy OUT „Néha az őrületbe kerget ez az egész, mert igen, hihetetlenül bürokrata rendszerről van szó. Ám ennek ellenére őszintén hiszem, hogy a kilépéssel veszitene gazdaságunk, romlana hírnevünk a világban s egy ilyen döntésnek végeredményben csak negatív eredménye lehet” - mondta múlt héten egy konferencián Londonban David Cameron kormányfő. Britannia kilépését támogató Nigel Faragé, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője szerint viszont a szigetország az unió tagjaként soha nem lesz független. „Egy ország nem lehet egyszerre szuverén és ugyanBobGeldof a bennmaradást támogatja akkor tagja az Európai Uniónak. Mindenki, aki ennek ellentettjét állítja, téved. Pontosan erről lesz a népszavazás” - állítja Faragé. Celebek ós tudósok Maradni vagy kilépni? Legyünk IN (bent), vagy OUT (kint)? Nagy- Britannia a népszavazáson erre a i kérdésre keresi a választ. A kam- i pányban teret kapnak a tények, ám az ; indulatok is. Gyakorlatilag nincs : közszereplő, politikus, művész, szí- : nész vagy celeb, aki eddig ne kapcsolódott volna be a kampányba. „Csupán öt másodpercig tart be- gyakorolni a megfelelő arckifejezést ; egy díjátadásra. S pontosan öt másodpercig tart bejelölni egy X-et a i szavazócédulán. Öt másodperc, ■ amely megakadályozhatja, hogy mások elb.. .k a jövőnket” - állítja rövid reklámfdmjében Keira Knightley színésznő. A filmben ugyan nem hangzik el, melyik lehetőségre szavazna, ám a színésznő nyíltan támogatja a britek uniós tagságát. Az ellentábor híres képviselője a közismert Michael Caine színész, aki ellenzi a sokat hangoztatott brüsszeli diktátumot. „Elfogadhatatlan, hogy névtelen hivatalnokok ezrei diktálják a szabályokat, s mi csak tehetetlenül nézzük, miről döntenek. Gyakran gazdasági érveket sorakoztatnak fel, de mi végeredményben többet veszünk tőlük, mint amennyit eladunk nekik. Meggyőződésem, hogy ki kellene lépnünk” - mondta Caine. Az ő véleményét osztja Mick Jagger, a Rolling Stones énekese is, aki szerint Nagy-Britanniának rövid távon árthat a kilépés, ám úgy 20 év múlva már haszna lehet belőle. Stephen Hawking tudós szerint azáltal, hogy Britannia az unió része, saját gazdaságát is erősíti. „Ezzel az együttműködéssel növeljük befolyásunkat a világban. Ha távoznánk Európából, veszítenénk, a világ egyik vezető nagyhatalma nem viselkedhet így”—közölte Hawking. Mi lesz, ha... Azt egyelőre senki nem tudja megmondani, mi történik pontosan, ha a britek megszavazzák a brexitet, tehát Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. Még akkor is sok a megválaszolatlan kérdés, ha a történelmi szempontból nem ez lenne az első eset egy tagállam kilépésére. Grönland ugyanis, miután megkapta Dániától az autonómiát, egy 1982-es népszavazáson döntött arról, hogy kilép az európai közösségből. Ennek ellenére az ország hivatalosan csak 1985 januárjától vált unión kívüli országgá, ami jól szemlélteti, mennyi időt vesz igénybe a távozás feltételeinek leegyezése. Nagy-Britannia esetében legalább kétéves időszakról szólnak a becslések, a britek számára legoptimistább forgatókönyv szerint 2018. január 1-jétől lehetnének unión kívüli ország. Elsősorban azt kellene megoldani, mi legyen Britannia befizetéseivel a közös uniós kasszába, s mi legyen azzal a pénzzel, amit Londonnak fizetnek ebből a közös költségvetésből. Nem tudni, meddig és milyen formában tartanak majd azok az uniós projektek, amelynek Nagy- Britannia is aktív részese, de olyan gyakorlati problémák is megoldásra várnak, mint a londoni székhelyű uniós ügynökségek áthelyezése. Új központot kellene keresni például az 1995-ben alapított Európai Gyógyszerügynökségnek. Becslések szerint egyébként Nagy-Britannia EU- ból való kilépésével körülbelül 100 ezer brit állampolgár veszítené el munkáját. Komoly tárgyalások várnak Brüsszelre abban az esetben is, ha a népszavazáson az uniós tagság mellett dönt a többség. Az Európai Bizottság már kinevezett egy héttagú csoportot, az ő feladatuk lesz életbe léptetni a Britannia és EU közti új- egyezséget, amelynek részleteit februárban hagyták jóvá. Ugyanúgy az Egyesült Királyság kilépésének technikai és gyakorlati részleteiről is egy külön szakértői csoport tárgyalna, ám ezt csak a népszavazás eredménye után neveznék ki. Brexit: fontos szerepet játszik a thatcheri időszak iránti nosztalgia CZAJLIK KATALIN Csütörtökön népszavazást tartanak Nagy-Britannia uniós tagságáról. A várható fsjlsmányskről Magyarics Tamást, az ELTE Angolamerikai Intázetánek munkatársát kérdeztük. Milyen eredményre számít az EU-ból való kilépésről szóló brit népszavazáson? Ügy tűnik, a maradáspártiak vannak többségben, ami tükrözi a politikusok, gazdasági döntéshozók, a média és a közéleti személyiségek többségének véleményét. Mennyire osztotta meg a téma a közvéleményt? Elég jelentősen, s jellemző volt az is, hogy a közvélemény kilengett, hol a kilépés, hol a maradás irányába. Jelenleg a maradáspártiak többségét jelzik a felmérések. Nagy kérdés, a két oldal mennyire tudja a hajrában mozgósítani a szimpatizánsait. Fontos hozzátenni, hogy az unióból való kilépésért szóló érvek többsége inkább érzelmi jellegű, az észérvek egyértelműen az EU-ban való bennmaradás előnyösségét támasztják alá. MagyaricsTamás Meg lehet határozni, kik tartoznak az egyes táborokba? Van egy generációs, valamint egy jelentős regionális megoszlás. Az utóbbi alapján láthatóan kirajzolódik, hogy az ún. peremvidékek (Képarchívum) Wales, Észak-írország, Skócia, valamint a hagyományosan munkáspárti ipari körzetek erősen EU- pártiak, míg Délkelet-Anglia, illetve Közép-Anglia, tehát a régi konzervatív bástyák inkább a kilépés felé hajlanak. Ami pedig a generációs megoszlást illeti, jellemző, hogy a fiatalok EU-pártiak, míg az idősebb generáció körében népszerűbb a brexit. Itt jelentős szerepet játszik a thatcheri időszak iránti nosztalgia, amikor Nagy- Britannia még nem kötődött olyan erősen az EU-hoz. Ellentmondásos, hogy bár a Konzervatív Pártból jött a népszavazás kezdeményezése, maga Cameron miniszterelnök a bennmaradást támogatja. Hogyan alakult ez így? A Konzervatív Párton belül évek óta van egy elég erős euroszkepti- kus vonulat, beleértve Boris Johnson volt londoni polgármestert, aki David Cameron utódja lehet a párt élén. A népszavazás lehetőségének megvillantásával az előző parlamenti választások előtt az volt a célja Cameronnak, hogy benntartsa ezeket az embereket a pártban, akik majd lehetőséget kapnak arra, hogy támogatóik kifejtsék a véleményüket a témában, azzal a hátsó szándékkal, hogy úgyis a maradás mellett dönt a többség. A helyzet azonban az, hogy egy szoros maradáspárti végeredmény mellett sem biztos, hogy a témát az egyik napról a másikra sikerül törölni a napirendről. Sok függ attól, hogy sikerül-e megvalósítani azokat az engedményeket, amiket David Cameron az EU-tól már kicsikart, illetve hogy Brüsszel hajlandó lesz-e további kompromisszumokra London irányába. S mi van, ha a kilépés mellett dönt a többség? Ez kötelező érvényű lesz? Igen. Ebben az esetben megkezdődik a kiválási folyamat, amire az EU alapszerződése értelmében van mód. Ez nagyjából egy kétéves periódust jelentene. A végeredmény ebben az esetben meglehetősen nyitott olyan értelemben, hogy a skála egyik végén ott a teljes függetlenség az EU-tól, a másik véglet pedig egy Svájc vagy Norvégia típusú megállapodás, ami gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi egyezséget jelent. Hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben ugyanúgy vonatkozna Nagy-Britanniára a szabad munkaerő-vándorlás elve, mint ma, ami a brexit támogatóinak egyik vesszőparipája. Számos elemző szerint ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy Nagy-Britanniának továbbra is számos olyan rá vonatkozó döntést kellene elfogadnia, amelyek meghozatalában már nem vehetne részt.
