Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-02 / 128. szám, csütörtök

Í12 UTAZAS 2016. JUNIUS 2. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK Akár 105 euróba is kerülhet a késés »Easyjet: lemarad, ha későn érkezik Új szabályt vezet be a fapados légitársaság, melynek értelmében visszafordítják az utasokat, ha indulás előtt kevesebb, mint 30 perc­cel érkezik a biztonsági ellenőrzésre. A visszafordított utasokat az EasyJet pultjához irányítják, ahol elintézhetik az átfoglalást, ami természetesen nem olcsó mulatság. A légitársaság jelenleg a je­gyekhez 7,5 fontért ad olyan „biztosítást", amely az utas késése esetén a repülőjegy árának visszatérítésére, vagy a következő üres helyre való ingyenes átfoglalásra jogosít. Aki viszont ezt nem veszi meg, és úgy kési le a gépet, hogy már benn van a reptéren, attól 80 fontos (105 euró) „mentési díjat" kérnek. Az easyjet szóvivője szerint a lépés megkíméli az utasokat attól, hogy a 80 fontos díj megfizetésébe belesodródjanak. A biciklipedál és a mobil veszélyes egyveleget alkot » Tilos mobiltelefonálni a kerékpárosoknak A holland kormány fontolóra vette, hogy megtiltja a mobiltelefon használatát a kerékpárral közlekedő hollandok millióinak, mert „a biciklipedál és a mobil veszélyes egyveleget" alkot. A 17 millió la­kosú országban, ahol több mint 18 millió kerékpár van, megszo­kott látványt nyújtanak a kerékpározás közben telefonáló fiatalok. Melanie Schultz van Haegen közlekedési miniszter közölte, hogy megvizsgálja a tilalom lehetőségét, miután süket fülekre találtak a fiatalokhoz intézett felhívásai, amelyekben arra kérte őket, hogy a bringán ülve ne vegyék kézbe a mobiljukat. A bringás mobilozás a fiatalokra jellemző. Egy 2014-es kormányjelentés szerint az okostelefon „szerepet játszott" minden ötödik olyan kerékpárbal­esetben, amelyben fiatal biciklis volt érintett. 125 éves a transzszibériai vasút A több mint 9 ezer kilométeres távolságot a leggyorsabban - 6 nap, 1 óra és 59 perc alatt - a Rosszija expressz teszi meg (Képarchívum) Százhuszonöt éve, 1891. május 31- én kezdődött meg hivatalosan a transz­szibériai vasút, a világ leghosszabb vasútvo­nalának építése. első kapavágás Vlagyivosztok­ban, a világ­körüli útjáról visszatérő Nyi- kolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében volt délelőtt tíz órakor. (A munká­latok ekkor már folytak az Urál tö­vében fekvő Cseljabinszknál.) A keleti és nyugati irányból ha­ladó építők 1901. november 3-án találkoztak. Az építkezés emberfeletti erőfeszítést követelt, mert szélsőséges időjárási körül­mények között, szinte lakadan, földrésznyi területen kellett a sí­neket lefektetni, számos munkát csak kézi erővel lehetett végezni. A munkálatok 9600 építőmun­kással indultak el, de volt olyan időszak, amikor a szakmunkások és a mérnökök mellett 80 ezer el­ítélt, katona és paraszt dolgozott a vasútépítésen. Az első szerelvény 1903. július 13- án indult el a Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok közötti útra, és a 9508 kilométert 16 nap alatt tette meg. A Bajkál-tavat elkerülő szakasz csak 1905 októ­berére készült el, addig a szerel­vényeket kompon szállították át a tavon. A vasútvonalat teljesen csak 1916 októberére fejezték be, addig évente mintegy 670 kilométernyi vágányt fektettek le. A gyors ütem­ben folyó munkálatok költségei csillagászati összegre, 1,5 milliárd aranyrubelre rúgtak. A világ leghosszabb vasútvonalának jelenlegi hossza 9289 kilométer (a tarifarendszer miatt a jegyért 9298 kilométer után kell fizetni), a kiin­duló állomás Moszkva jaroszlavli pályaudvara. (Az 1917. évi forrada­lomig a vasút Szentpétervárról in­dult, és egy rövid ideig - az 1904— 1905-ös orosz japán háborúig - végállomása Port Arthur volt.) A vasút két kontinensen fut keresztül, Európában 1777, Ázsiában 7512 kilométert tesz meg, a két földrész közti határvonalat Pervouralszk város közelében egy obeliszk jel­zi. A 87 megálló között öt milliós nagyváros van - Moszkva, Perm, Jekatyerinburg, Omszk és Novo- szibirszk -, jó néhányat azonban a térképen is nehéz megtalálni. A legnagyobb állomás az 1940-ben épült novoszibirszki, amely sokáig a Szovjetunió legnagyobb pálya­udvara volt. A vonat megáll a világ egyeden, márványból épült vasút­állomásán is, a Bajkál-tó melletti Szlugyanka városkában. A vágá­nyok 207 kilométer hosszan fúrnak a Bajkál-tó mellett, amely 1637 méteres legnagyobb mélységével a világ legmélyebb tava, az utolsó 39 kilométert pedig az Amuri-öböl partján teszi meg a vonat. A „Transzszib” útja 16 nagyobb fo­lyót keresztez, köztük van a Volga, a Káma, az Ob, a Jenyiszej, az Oka és az Amur. Utóbbi ekkor már mint­egy 2 kilométer széles, a szerelvény áthalad a Homak fölött is, amelynek a legnagyobb a vízszintingazodása (9 méter), a Hilok pedig arról ismert, hogy 1897-ben áradásával nagy pusztítást végzett a Bajkálon túli vonal nyugati részén. 1989-ben a vasút Ufa környéki szakaszán történt hatalmas gázrobbanás, a balesetben több mint hatszázan vesztették éle­tüket. A transzszibériai vasútvonal leg­nyugatibb állomása Moszkva, a legkeletibb Habarovszk, a legdélibb Vlagyivosztok, a legészakibb Kirov - de nem ez a leghidegebb pont, hanem a Bajkálon túli Mogocsa, ahol -62 Celsius-fokot is mértek A vasútvonal legmagasabbra a Bajkálon túli Jablonova hegység­A transzszibériai vasútvonal legnyugatibb állomása Moszkva, a legkeletibb Habarovszk, a legdélibb Vlagyivosztok ben kapaszkodik (1040 méterre), Vlagyivosztok előtt 30 kilométer­rel viszont egy rövid szakaszon a tengerszint alatt néhány méterrel fut. Leghosszabb hídja, amely az Amur felett ível át, több mint 2,6 kilométer; összesen 15 alagúton halad át (a leghosszabb mintegy 7,2 kilométer), illetve nyolc időzónát keresztez, így az utasoknak minden nap órát kell állítaniuk A vasutat széles, 1524 mm-es nyomtávval építették az európai 1435 mm-es- sel szemben, és kezdetben csak egy vágánnyal, így a forgalom egyszerre csak egy irányban bonyolódhatott. A teljes villamosítás 2002 decem­berében fejeződött be, ma már a legmodernebb szerelvényeken lég­kondicionálás, zuhanyzókocsi és televízió szolgálja az utasok kényel­mét. A fülkék két-, illetve négy­ágyasak, a helyjegy csak egy ágyra jogosít a közös hálókocsiban. Ma már nem feltédenül kell a vo­natra felszállni ahhoz, hogy valaki végigélvezze az utat, az interneten ugyanis virtuálisan követhető az utazás, az érdeklődők a vonatok bel­sejéről is tájékozódhatnak a világhá­lón. A több mint 9 ezer kilométeres távolságot a leggyorsabban - 6 nap, 1 óra és 59 perc alatt - a Rosszija expressz teszi meg. A transzszibériai vasút a teherszállítás szempontjából is igen jelentős - a Moszkva és Vla­gyivosztok közötti vonalon évente több mint 120 millió tonna árut szállítanak. A világ leghosszabb vas­útvonala a filmeseket is megihlette, forgattak róla dokumentumfilmet, és több játékfilmnek is helyszíne. Az utolsó orosz cári ékszerész, Carl Peter Fabergé egyik ékszertojása egy felhúzható kis aranyvonatot rejtett, a tojást körbevevő szürke szalagra pe­dig a vasút térképét rajzolták. (MTI) A drónokat az utasok is látták a fedélzetről (Fotók: képarchívum) » Drónokat kerülgetett a Lufthansa gépe Három drónnal is majdnem összeütközött a Lufthansa egyik Airbus A320-asa a spanyolországi Bilbao repülőterének megközelítésekor, de nem sérült meg. A gép már a megközelítés fázisában volt, ami­kor korlátozott légtérben 900 méteres magasságon a három drón a gép útjába került. A pilótáknak komoly manővereket kellett vég­rehajtania, hogy elkerüljék az ütközést, amely akár végzetes is le­hetett volna a repülés ezen szakaszában. A drónokat az utasok is látták a fedélzetről, amikor a gép elhaladt mellettük. A rendőrség helikopterrel kezdte keresni a távirányítású eszközöket, de a ható­ságok azóta sem találták meg a drónok tulajdonosait. A rendőrök szerint professzionális eszközökről lehet szó, mivel azok magasan repültek. Ha megtalálják az eszközök tulajdonosait, akár 250 ezer euróra is megbírságolhatják őket. (MTI, hvg.hu) Csökken a Törökországba látogatók száma T örökországba 28,1 százalékkal keve­sebb turista érkezett áprilisban az előző év azonos hónapjá­hoz hasonlítva, a külföldi turisták száma csaknem a 17 évvel ezelőtti szintre esett vissza - közölte a török kulturális és idegenforgalmi mi­nisztérium. A jelentés szerint az idén áprilisban 1,75 millió turista érkezett Török­országba, tavaly még 2,4 millió. Az értékek 9 hónapja folyamatosan csökkennek. A török idegenforgalom fő hajtó­erejét korábban az orosz és a né­met turisták képezték. Az oroszok száma 79 százalékkal zuhant áp­rilisban a tavalyi adathoz képest, mindössze 31 ezren érkeztek, a németek száma 35,5 százalékkal esett vissza. A törökországi turizmust megviseli A baj egy-két hónap múlva még nagyobb lehet (Képarchívum) az utóbbi időben történt több tér- turista vesztette életét, amikor egy rortámadás, csak Isztambulban az terrorista felrobbantotta magát a idén már két öngyilkos merényletet történelmi városnegyed részét ké- követtek el. Januárban 12 német pező Sultanahmet téren, március­ban pedig három izraeli és egy iráni állampolgár halt meg egy hasonló akcióban a metropolis sétálóutcájá­ban, az Istiklal sugárúton. A törökországi turizmus hasonló visszaesést szenvedett el 17 évvel ezelőtt, amikor 1999 februárjában elfogták a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ve­zetőjét, Abdullah Öcalant. A PKK akkor arra intette a külföldieket, hogy maradjanak távol az ország­tól, az esetet követő hónapokban valóban több mint 30 százalékkal esett vissza a turisták száma 1999 tavaszához képest. A Sözcü című ellenzéki, kemalista török napilapnak nyilatkozó turisz­tikai szakértők úgy vélik, hogy a baj egy-két hónap múlva még na­gyobb lehet. Olyanok sem jönnek majd, akik 20 éven keresztül jártak Törökországba - állapította meg az újság internetes oldalán. (MTI) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom