Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-08 / 133. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. június 8. DIGITÁLIA 117 Túlzott neteš cenzúrát hozhat az EU-kódex A jelentett tartalmak többségét 24 órán belül felülvizsgálják (Képarchívum) Megszünteti a webes csevegést a MTI-HlR Az internetes szólásszabadság miatt aggódnak a szakértők és az aktivisták. Az EU-kódex ugyanis túlteljesítésre kényszerítheti az olyan techó- riásokat, mint a Facebook és a Google, ezért olyan tartalmat is törölnek majd, amely egyébként nem ütközik törvénybe. Aggasztja a szakértőket és aktivistákat az Európai Bizottság által kiadott magatartási kódex, amelynek célja az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása lenne. Az ugyanis szerintük kormányzati döntési jogköröket ad az olyan magánvállalatok kezébe, mint a Facebook, a Twitter, a Google és a Microsoft, amelyek aláírták az uniós dokumentumot. Ezzel vállalták, hogy 24 órán belül felülvizsgálják a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszok többségét, és szükség esetén eltávolítják a vitatott tartalmakat. „A közelmúltbeli terrortámadások emlékeztettek bennünket arra, hogy sürgős lépéseket kell tennünk az online gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A közösségi média sajnálatos módon az egyik olyan eszköz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak” - fogalmazott Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. Az európai kormányok a közösségi média felületein elharapódzó iszlamista, antiszemita vagy éppen bevándorlóellenes radikális tartalmakat próbálják meg visszaszorítani a korlátozásokkal. Azonban a szakértők és aktivisták aggódnak az internetes szólásszabadságot korlátozó trendek miatt. Az uniós kódex ugyanis a tech- vállalatok kezébe adja a döntés jogát, hogy egy adott országban mi tartozik a legális közbeszéd kategóriájába, és mi nem. Ezáltal összemosódhatnak a határok a valóban illegális, illetve az adott cég szabályzata szerint tiltott tartalmak között, miközben ez utóbbi jóval szélesebb kategória. A legnagyobb közösségi oldal hangsúlyozta, a megegyezés csupán egy kötelezettségvállalás az irányelvek betartására. „Eddig is több millió jelentett tartalmat vizsgáltunk felül hetente, és világszerte számos többnyelvű csoportunk dolgozik ezen” - mondta Monika Bickert, a Facebook globális politikáért felelős munkatársa. A szakértők azonban attól tartanak az EU-kódex túlteljesítésre fogja kényszeríteni a cégeket, amelyek puszta elővigyázatosságból törölnek majd olyan tartalmakat is, amelyek egyébként nem ütköznének törvénybe. „A kódex nem foglalkozik azzal, hogy a különböző nemzeti szabályozások különböző tartalmakat tartanak jogellenesnek” — mutatott rá Danny O'Brien, az Elektronikus Szabadság Alapítvány nemzetközi igazgatója. Ráadásul ez más országokat is követésre ösztönözhet. „Ez a megegyezés felkeltheti az érdeklődését mindenkinek, aki bizonyos tartalmakat el akar távolítani az internetről” - hívta fel a figyelmet Daphne Keller, a Google volt tanácsadója, a Stanford Központ internet és társadalom kapcsolatával foglalkozó főmunkatársa. A jelenlegi megegyezés részben hasonló aggályokat vet fel, mint az Európai Bíróság (EB) 2014-es döntése, amelynek értelmében az uniós állampolgárok kérvényezhetik a róluk szóló hivatkozások eltávolítását az olyan keresőmotorokról, mint a Google. A törvény életbe lépése óta a Google több mint 1,5 millió internetes címet vizsgált meg a „felejtéshez való jogukat” követelők kérvényei nyomán — megvizsgálva, hogy melyik tartalmaz „mértéktelen” vagy „oda nem illő” információkat -, és az esetek 43 százalékában el is távolította az érintett hivatkozást. „A bizottság valójában arra kéri ezeket a cégeket, hogy a hatóságok munkáját végezzék el - vélekedett Estelié Masse, egy internetes jogokat védő csoport munkatársa. A magatartási kódex (ezzel) a nemzeti jog fölé helyezi a vállalatok szolgáltatásainak szabályzatát.” Míg a kormányok csak hivatalos jogi kérvényt nyújthatnak be a cégekhez, ha el akarnak távolíttatni egy adott tartalmat, a közösségi médiafelületeken bármely felhasználó számára elérhető a tartalmak felülvizsgálatát kérő gomb. Az EB erőfeszítéseihez csatlakozó cégek megpróbálták kisebbíteni a megegyezés jelentőségét, amely szerintük mindössze kiterjesztése annak a tevékenységkörnek, amelyet amúgy is folytatnak. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európa több országában a gyűlöletbeszéd számos formája - például a neonáci propaganda - tiltottnak minősül. Éppen ezért a nagyobb internetes vállalatok rendelkeznek az ország szerinti tartalomszűréshez szükséges technikai arzenállal. MTI-HÍR Még több felhasználót próbál rávenni arra a Facebook, hogy le- töltsék a mobilos Messenger alkalmazást. Hamarosan nem lehet majd üzenni telefonon a böngé- szős Facebookon keresztül, ahhoz muszáj lesz letölteni a különálló Messenger appot. Néhány felhasználó már látja is az üzenetet a felületen, miszerint a beszélgetéseit áthelyezték Messengerbe, és hamarosan csak a Messenger appban nézheti meg őket. Az Endgadget szerint ez egyelőre még csak az androidosokat érinti, de idő kérdése, hogy az iOS- es készülékekre is megérkezzen. Valószínűleg az olyan soványí- tott, wrapper verziókat is érinti majd a változás, mint a Metal vagy Mindent tud ITCAFÉ-HfR Az eddig elérhető kliensek nem nyújtottak teljes funkcionalitást, mostantól azonban jár a végponti titkosítás és az üzenetek törlésének joga, meg még sok minden más. A Viber elkészült a népszerű csevegőszoftver Windows 10-reírt változatával, ami végre mindent tud, amit az Android- és iOS- rendszerű mobileszközökről bejelentkező felhasználók már ismerhetnek. A Microsoft is segítette az alapoktól újraírni a kódot - említi büszkén a közlemény, amiből jól látszik, hogy a redmondiak is aktív szerepet vállalnak az univerzális alkalmazások létrehozásában. Windowsról eddig nem volt elérhető sem a nyilvános csevegés, sem a végponti titkosítás, ahogy a Kapcsolatok alkalmazás is hiányzott, ezeket az új változat már tartalmazza. Megújult a dizájn is, illetve, a mostantól minden tartalom elérhető/megvásárolható a matriFacebook a Facebook Lite. A Facebook azzal indokolta a lépést, hogy a legjobb szolgáltatást akarják nyújtani a felhasználóknak azzal, hogy a külön appba tereli őket. Hiszen ezért adták hozzá a videohívást, a gifeket, és a cég állítása szerint „körülbelül 20 százalékkal gyorsabban töltődnek be appon belül az üzenetek, mint a webes Facebookon”. Azonban azt figyelembe véve, mekkora üzletet jelent a csevegés, gyanítható, hogy más motivációk állnak a háttérben. Egyrészt ha a felhasználók a Messenger platformra költöznek, az nagyobb dominanciát ad a cégnek a csevegők piacán. Indulása óta 200 millióról 900 millióra nőtt a szolgáltatás felhasználói bázisa. Nem utolsósorban a hirdetések és szolgálta- tásokmiatt is jobb a csevegőnek, ha ott üzennek a felhasználók. a Viber caboltból, az üzenetek pedig mindkét félnél történő törlésére is lehetőséget kapnak a legújabb Windowsból csevegők az asztali, a táblagépes és a mobilkészülékeikről egyaránt. A jelenleg 754 millió felhasználóval rendelkező Viber egy hónappal ezelőtt vezette be az alap- értelmezésben már a klienseken kódolt beszélgetéseket, amivel csatlakozott a Signal és a Whats- App által is képviselt táborba, melyben a szolgáltatók alapból biztosítják ügyfeleiknek, hogy privát üzeneteiket más ne olvashassa el. A titkosítás fontosságával kapcsolatos általános vélekedést jórészt az egykori NSA-alkalmazott, Edward Snowden szivárogtatásai alakították, az amerikai hírszerzés azóta is neheztel, mivel ahogy James Clapper fogalmaz, hét évvel pörgette fel a kereskedelmi titko- sítóipart, ezzel nehezítve vagy esetenként akár el is lehetetlenítve munkájukat. Nem lehet majd a böngészős Facebookból üzenni egymásnak okostelefonokon, a csevegéshez le kell tölteni a Messengert (Képarchívum) A mobiltelefont többre tartjuk, mint a barátságot ÖSSZEFOGLALÓ Egyre erősebben kötődünk érzelmileg telefonjainkhoz, egy friss felmérés szerint a munkatársaknál és osztálytársaknál is fontosabbak. Sok felhasználó még a barátainál is előrébb helyezi mobilját. A felhasználók mintegy harmada választaná az okostelefonját barátai helyett - derül ki a Kaspersky Láb kutatásából. A Würzburgi és a Nottinghami Trent Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy mik az igazán fontos dolgok a felhasználók szerint. A tesztalanyokat arra kérték, hogy rangsorolják a különféle hétköznapi tárgyakat és személyeket. Ehhez egy sakkdiagramon kellett elhelyezniük azokat magukhoz viszonyítva. Míg a család, a barátok és a házi kedvencek közelebb kerültek a táblán a résztvevőhöz az okostelefonokhoz képest, addig a munkatársakat és osztálytársakat leelőzték a digitális eszközök. A válaszadók 37 százaléka ugyanolyan fontosnak, vagy akár fontosabbnak is tartotta az okosteEgyre intimebb a kapcsolatunk az okostelefonunkkal (Képarchívum) lefonját, mint a közeli barátait. Csaknem harmaduk (29 százalék) pedig a szüleihez képest is ugyanolyan fontosnak, vagy fontosabbnak tartotta mobilját. A válaszadók 17 százaléka tartotta a legfontosabbnak az okostelefont, de csak 1 százalékuk vallotta minden másnál meghatározóbbnak saját eszközét. Mindezek ellenére a személyes biztonságra még mindig nem figyelnek eléggé a felhasználók. A résztvevők 93 százaléka kérésre simán megosztotta PIN-kódját, ezzel pedig hozzáférést biztosított személyes és bizalmas adataihoz. (MTI)
