Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-06 / 131. szám, hétfő
6 i GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. június 6. lwww.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre többen nyaralnak itthon Pozsony. Szlovákia lakosságának a harmada idén valamelyik itthoni üdülőhelyen tölti a nyári szabadságát - derül ki a Postabank legújabb felméréséből. „Ez jó hír a szlovák gazdaság számára, hiszen az itthon elköltött pénz a saját gazdaságunkat erősíti” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Nem utaznak messzire azonban azok sem, akik külföldön töltik a szabadságukat. A Postabank szerint a turisták 14 százaléka a horvát tengerpartot, 6 százaléka Olaszországot, 5 százaléka pedig Csehországot választotta. A sorban Görögország, Magyarország és Spanyolország következik. (TASR) Pályázat a határon túli vállalkozóknak Pozsony/Budapest. Határon túli fiatal vállalkozókat várnak a Példakép pályázatra, az 5 millió forintos fődíjjal és szakmai külön- díjakkal záruló pályázatra a gazdaság minden szektorából jelentkezhetnek a 40 év alatti fiatalok augusztus 31 -ig - közölte a Példakép Alapítvány. A pályázat ingyenes, a jelentkezők közül neves gazdasági szakemberekből és ismert vállalkozókból álló szakmai zsűri választja ki az 50 példaképet, akikről kiadvány is készül. Az Év példaképe elismerést és az ezzel járó 5 millió forintos fődíjat a zsűri ítéli oda. A díjat és a szakmai különdíjakat januárban adják át, és a Példaképek 2016 című kiadványt is ekkor mutatják be. Az alapítvány programjainak támogatói a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, az Audi Hungária Motor Kft., és a Heinéken Magyarország. A Példakép Alapítványról és a díjról bővebben a www.peldakep.hu oldalon adnak tájékoztatást. (MTI) Új honfoglalás a lakáspiacon Budapest. Tízesével veszik a kínaiak a lakásokat Budapesten, de sok az orosz és ukrán vásárló is - írja a Portfólió.hu, amely szerint az áremelkedés ellenére még mindig sok külföldi keres Budapesten ingatlant. Legtöbben a kínaiak kerestek lakást. Őket követték az orosz és az ukrán vásárlók. Az unión kívüli országok lakosai közül az izraeliek és amerikaiak vannak még jelen nagyobb számban. Emellett természetesen az európai vásárlók is jelentős számban képviseltetik magukat. Míg a válság előtt főként spanyol és ír vásárlók és befektetők érkeztek nagy számban, most többnyire osztrák, német, angol, holland, skandináv és olasz érdeklődőkkel találkozhatunk. Budapest egyes belvárosi kerületeiben az értékesített lakások akár 20 százaléka is külföldi kézbe kerülhet. (Pf.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA I ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7728 n Lengyel zloty 4,386 n Cseh korona 27,025 Magyar forint 312,44 □ Horvát kuna 7,4958 D Román lej 4,5188 □ Japán jen 121,47 n Svájci frank 1,1050 a Kanadai dollár 1,4594 a USA-dollár 1,1154 □ VÉTEL - ELADÁS I BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbsrbank 1,15-1,08 27,84-26,22 327,00-298,84 OTP Bank 1,17-1,07 28,23-25,85 326,73-299,19 Postabank 1,16-1,08 27,97-26,08Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,76-26,22 .326,94-298,78 Tatra banka 1,15-1,08 27,89-26,16 325,99-300,01 ČSOB 1,15-1,09 27,71-26,33 ■■ Általános Hitelbank 1,15-1,08 27,84-26,22 326,90-298,74 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Régiós összefogás a silány „keleti” élelmiszerek ellen SUSLABÉLA A csomagolás és a márkanév ugyanaz, a minőség azonban attól függően változik, hogy az élelmiszert egy régi vagy egy új uniós tagország üzleteiben fór- galmázzák (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Szlovákia Csehországgal együtt tiltakozik az ellen, hogy az egyazon gyártótól származó élelmiszerek minősége Nómetországban vagy Ausztriában jobb az új uniós tagországok üzleteiben kínált termékeknél. „Az új és régi uniós tagországok közötti minőségi eltéréseket több konkrét elemzéssel támasztották alá. Ezeket elsősorban a fogyasztók érdekvédelmi szervezetei dolgozták ki, együttműködve az egyes állami ellenőrző szervekkel. Az ellenőrzések során kiderült, hogy egyazon gyártó ugyanolyan márkájú terméke más-más minőségben kerül az üzletekbe az új és a régi uniós tagországokban. Ez pedig nem más, mint a fogyasztó megtévesztése” - nyilatkozta lapunknak Jana Gasperová, a földművelésügyi tárca sajtóosztályának a munkatársa, aki szerint a visegrádi országok képviselői határozottan leszögezték, hogy az ilyen megkülönböztetést nem szabad megtűrni a közös európai piacon. Régiós összefogás A V4-ek ezzel kapcsolatos tanácskozásáról Marian Jureéka cseh mezőgazdasági miniszter számolt be a miniszterek tanácsának legutóbbi ülésén. „Gabriela Matečná szlovák földművelésügyi miniszter támogatta cseh kollégáját. A minőségi eltérésekről régiónk földművelésügyi minisztereinek az ülésén is részletesen foglalkoztak, megegyezve abban, hogy a vitát uniós szinten folytatják. A hatályos uniós előírások szerint ugyanis az uniós államoknak kölcsönösen el kell ismerniük egymás termékeit a közös piacon” — erősítette meg Gasperová. Nem bíznak Brüsszelben A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) helyesli, hogy uniós szinten foglalkoznak a minőség kérdésével. „Tény, hogy a nagy nemzetközi vállalatok bizonyos termékeket egymástól elkülönítve gyártanak a nyugateurópai államoknak és az egykori keleti blokknak. Az eltérés elsősorban a nyersanyagok minőségében van, ami azonban megmutatkozik a végtermék minőségén is. így fordulhat elő, hogy egyazon cégtől ugyanaz a termék jobb minőségű a nyugati országokban, mint például Szlovákiában vagy Csehországban. Ezért egyértelműen helyénvalónak tartjuk a mezőgazdasági minisztérium tiltakozását” - mondta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. A kamara a szóvivő szerint ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel konkrét lépéseket tenne a minőségi eltérések kiküszöbölésére. „Nem nagyon hisszük, hogy Brüsszel orvosolná az igazságtalanságot, és azt sem, hogy a közeljövőben olyan szabályzatot fogadna el, amellyel mérsékelné, vagy teljesen megszüntetné az említett problémát” - tette hozzá Holéciová. Lapunkban már korábban beszámoltunk arról, hogy eltérő minőségű élelmiszereket szállítanak a nagy gyártók Kelet- és Nyugat-Európába. A Szlovákiai Fogyasztók Szövetsége a Coca-Cola italait, Milka csokoládékat, a Nescafé, a Jacobs és a Tchibo kávéját hasonlította össze a az EU nyugati tagországaiban forgalmazott azonos termékekkel. Nyolc EU-országban vásároltak: Németországban, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. A mintákat a szlovák élelmiszerellenőrző laborban elemezték. A termékek közül csak a Milkáról állapították meg, hogy minden országban azonos minőségű. A kóla sem az igazi A Coca Cola esetében a tesztek megerősítették a régi gyanút. A Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában forgalmazott üdítő kukoricából készült izocukrot tartalmaz, amely sokkal olcsóbb a szokásos répacukornál. Utóbbit a német és osztrák fogyasztók élvezhetik. A Nescafé Gold esetében a gyártó is elismeri, hogy a recept piactól függően a „fogyasztói igényeknek megfelelően” változik. Nem enyhült a feszültség a kőolajpiacon Drasztikus benzináremelésre a közeljövőben sem kell számítanunk, a kőolaj világpiaci ára ugyanis a hétvégén is csökkent, mivel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének a tagállamai múlt héten nem tudtak megállapodni egy új kitermelési plafonról. Döntés csak arról született, hogy legközelebb november 30-án tartják a szakminiszterek szokásos értekezletét. Pozsony/Bécs. Az olajárak drámai csökkenése súlyos dilemma elé állított minden olyan országot, mely elsősorban az olaj eladásából élt és él. Egyes államok, mint Venezuela, egyenesen a csőd szélére kerültek. Ezek az országok valamiféle olyan szabályozást szeremének elérni, mely elvezetne az olaj árának fokozatos emeléséhez is. Hogy végül mégis megállapodás nélkül ért véget a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) Bécsben tartott múlt heti tanácskozása, az elsősorban a Szaúd-Arábia és Irán közötti ellentéttel magyarázható. Míg Rijád megígérte, hogy nem emeli kitermelését, és nem árasztja el a piacot fölösleges olajjal, Teherán ragaszkodott korábbi kijelentéseihez, amelyek szerint vissza akar térni a szankciók bevezetése előtti kitermelési szinthez. Bi- dzsan Zanganeh iráni energiaipari miniszter leszögezte: nem támogat semmiféle közös plafont. Szerinte Teherán megérdemelné, hogy kvótáját az OPEC összkitermelési mennyiségének 14,5 százalékára emeljék. A szervezet jelenleg napi 32,5 millió hordó olajat hoz felszínre, ennek alapján Iránt napi 4,7 millió hordó illemé meg a mostani 3,8 millió helyett. A kudarc hatására meredeken csökkent a nyersolaj világpiaci ára. Arról sem szabadna azonban megfeledkeznünk, hogy az olajárak mára mintegy 80 százalékkal emelkedtek az év elején megütött rekord alacsony szintekhez képest, így az OPEC-re nem nehezedik nagy nyomás, hogy tegyen drámai lépéseket a túlkínálat megszüntetése. A múlt heti tanácskozáson megválasztották az OPEC új főtitkárát: a líbiai Abdallah el-Badrit augusztus 1- jén a nigériai Mohammed Barkindo váltja, mandátuma három évre szól. Az OPEC hivatalos kitermelési plafonja 2012. január 1-je óta nem változott, akkor napi 30 millió hordóban rögzítették. A leköszönő főtitkár közölte, hogy a tagállamoknak időre van szükségük a végleges döntés meghozatalára a kitermelés szintjét illetően. „A jövőben megállapodunk valamilyen számban, de ez most lehetetlen, mivel Irán növeli kitermelésének szintjét, Líbiában és Nigériában pedig nem stabil a kitermelés, fennakadások vannak” - mondta Badri. (MTI, TASR, SITA) Irán vissza akartérni a szankciók bevezetése előtti kitermelési szinthez, ezért nem támogat semmiféle közös kitermelési plafont (Képarchívum) :
