Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-28 / 124. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2016. május 28. I www.ujszo.com G7: súlyos gondok terítéken Barack Obama amerikai elnök az atomfegyverek globális-csökkentésére szólított fel Szabad a hely? Hollandé francia elnökötvárják a csúcspolitikusok, (sita/ap) RÖVIDEN Összeomlás előtt a horvát koalíció Zágráb. Komoly esélye van an­nak, hogy új választásokat kell kiírni Horvátországban, miután a kisebbik koalíciós párt, a Híd Függetlenek Listája megerősí­tette: a koalíciós partner, a Hor­vát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke, Tomislav Kara- marko első miniszterelnök­helyettes tisztségéből való fel­mentésére szavazott. Az ellen­zéki horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) nemrég bizalmatlan- sági indítványt nyújt be Kara- marko ellen, mert felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan cég­gel, amely a Mólnak lobbizott. Horvátországban tavaly ősszel tartottak választásokat. (MTI) Heves harcok az Iszlám Állammal Damaszkusz. A Szíriái De­mokratikus Erők nevű arab-kurd koalíció több települést meg­szerzett az Iszlám Államtól az északkelet-szíriai Rákká tarto­mányban, miközben a dzsihá- disták Aleppótól északra, a török határ közelében foglaltak el te­rületeket. Négy napja folynak a harcok a főleg kurdokból álló koalíció és a dzsihádisták között a török határ melletti Ain Aisza és Tel el-Abjád településeknél. A Szíriái Demokratikus Erők ez­alatt 10 faluból és tanyáról űzték el az Iszlám Állam tagjait. (MTI) Ukrajna elnöke lenne a katonanő Kijev. Kész Ukrajna államfője lenni -jelentette ki tegnapi kije­vi sajtótájékoztatóján Nagyija Szavcsenko ukrán katonanő, aki e héten fogolycsere keretében térhetett haza Oroszországból, ahol csaknem két évet töltött börtönben. Szavcsenko - akit 2014 őszén Julija Timosenko Haza pártjának listavezetőjeként távollétében törvényhozási képviselővé választottak - kö­zölte, hogy jövő kedden bemegy a parlamentbe, és leszedi a róla készült és szabadságát követelő plakátot az ülésterem szószéké­ről. Tréfásan hozzátette, hogy elvégre a parlament most a munkahelye, és lassan két év hi­ányzásért kap büntetést. (MTI) Irán eddig betartja az atomalkut Bécs. Problémamentesnek ítélte meg az Iránnal kötött atomalku­ban foglaltak eddigi betartását a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség. A nemzetközi szer­vezet szerint az iszlám köztársa­ság eleget tett eddigi kötelezett­ségeinek, és beengedte az ENSZ- megfigyelőket minden érintett helyszínre. Teherán tavaly júli­usban állapodott meg atomprog­ramjáról az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselő­ivel. A13 éves vitát lezáró egyezmény egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kg alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító reak­torainak számát pedig 19 ezerről 6100-ra mérsékelje. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Isze-Sima/Hirosima. A nemzet­közi rendet fenyegetik a ter­rorcselekmények, az erősza­kos szélsőségesség és a menekültáradat - mutattak rá a hét legfejlettebb iparú országot tömörftő G7 csoport tagállamainak vezetői a japán Isze-Simában tartott találkozéjuk zárónapján. A G7 csoport szerint a globális gazdasági növekedésre nézve súlyos kockázatot j elentene Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. David Cameron brit miniszterelnök a talál­kozó utáni sajtótájékoztatóján arra buzdította a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson résztve­vőket, hogy a brexit hatásait tekintve „hallgassanak barátaikra”. A mene­kültáradat kapcsán Cameron megje­gyezte, kiábrándítónak tartja a Nagy- Britanniába áramló migránsok ma­gas számát, amely a statisztikák ve­zetése óta a második legnagyobb. A kormányfő úgy vélte, Nagy- Britanniának támogatnia kell a líbiai kormányt, hogy segítsen megszilár­dítania hatalmát az észak-afrikai or­Skécia két éven belül új füg­getlenségi népszavazást tartana, ha a brit EU-tagságrél június 23-ára kiírt népszava­zás eredményeként Nagy- Britannia távozna az unióbél. London. Alex Salmond volt skót miniszterelnök az EU-népszavazás kampányának első televíziós vitaműsorában kijelentette: ha a skót választók többsége a négy hét múlva esedékes EU-referendumon a benn­Alig két hét múlva kezdődik Franciaországban a futball- Eb, amelyet most nem a terror, hanem az egyre súlyosbodó belpolitikai válság fenyegeti a legjobban. A munkajogi törvénytervezetet ellenző francia szakszervezetek a bő két hónapja tartó tiltakozás kiszélesítésére szólítottak fel. Párizs. A benzinkutak közel felé­nél üzemanyaghiány van, állandóak és egyre agresszívabbak a tüntetések. A kutak több mint egyharmadánál van teljes vagy részleges üzemanyag- hiány, a közel 12 ezer benzinkútból több mint 4500-nál, bár tegnapra va­lamelyest javult a helyzet. Emellett folyamatosak a sztrájkok is. Beszün­tették a munkát a vasutasok, a légi irányítók, a tanárok, a kórházi és mú­zeumi dolgozók — valószínűleg ke­vesebben voltak, akik nem sztrájkol­tak március óta, mint akik igen. El­vileg nem lehetne blokád alá venni az üzemanyag-tározókat, főleg rendkí­vüli állapot idején. Franciaországban ugyanis a tavalyi terrortámadások miatt még mindig rendkívüli állapot van érvényben. A baloldali kormány elég nehéz szágban, amely jelen állapotában „mindenki számára veszélyt jelent”. A líbiai káoszt kihasználva ember- csempészek naponta indítanak me­nekültekkel zsúfolásig megrakott hajókat Európa felé, és megvetette a lábát az országban az Iszlám Állam terrorszervezet is. Az európai mene­kültválsággal kapcsolatban a veze­tők megállapították, hogy globális problémáról van szó. A hét ország állam-, illetve kor­mányfője ígéretet tett arra, hogy a globális gazdasági növekedés e koc­kázatait közösen fogja kezelni. A G7- országok vezetői a zárónyilatkozat szerint különleges felelősséget vál­laltak e kihívások - nemzetközi összefogással történő - megoldásá­ért. Abe Sindzó japán miniszterel­nök, az ülés házigazdája arra hívta fel a G7-vezetők figyelmét, hogy csele­kedjenek a következő globális válság elkerülése érdekében. A kormányfő a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző állapotokhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. Christine Lagar- de, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője kevésbé ütött meg aggodal­mas hangot: úgy vélte, hogy a világ „már nem a 2008-as pillanatot éli”. Kína fenyegetései ellenére a hét or­szág a zárónyilatkozatban a dél- és maradásra voksol, ám az Egyesült Királyság többi nemzete a kilépésre szavaz (brexit), és „kirángatja Skó­ciát” az Európai Unióból, az indo­kolttá tenné egy újabb népszavazás kiírását Skócia függetlenségéről. A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette skóciai kormány Salmond minisz­terelnöksége idején, 2014 szeptem­berében már rendezett egy népsza­vazást Skócia függetlenné válásáról, de akkor az elszakadást ellenzők ke­rültek többségbe. Salmond a refe­helyzetbe került. Francois Hollandé államfő ötéves elnöksége legfőbb re­formjának tekinti az új munkatör­vénykönyvét, ettől reméli a 10% fe­letti munkanélküliség csökkentését. Nem visszakozhat tehát sem ő, sem Manuel Valis kormányfő. Csütörtö­kön, a március eleje óta 8. alkalom­mal megtartott országos tiltakozóna­pon a szervezők szerint 300 ezren vo­nultak utcára, követelve a szerintük a kelet-kínai-tengeri területi viták bé­kés, nemzetközi jog szerinti rende­zésére figyelmeztetett. A G7-ek a ha­józás és az átrepülés szabadságát hangsúlyozták a Dél- és a Kelet-kínai- tengeren. A kommüniké név szerint nem említi Kínát. Peking minden­esetre felszólította a tanácskozáson részt vevő országokat, hogy ne avat­kozzanak be a konfliktusba. Kína szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, és területi vitában áll a Fülöp-szigetekkel, Bruneivel, Ma­lajziával, Vietnammal és Tajvannal. rendűm után lemondott, és utódja, Nicola Sturgeon jelenlegi skót kor­mányfő azóta igen óvatos nyilatko­zatokat tesz: rendre hangoztatott ál­láspontja szerint csak akkor kerülhet napirendre egy újabb népszavazás, ha biztosra vehető, hogy sikerült a skót választók többségét megnyerni a függetlenség ügyének. Salmond szerint ha Skóciát „aka­rata ellenére kirángatnák az EU- ból”, akkor az újabb függetlenségi referendumon a skótok többsége már munkavállalók kiszolgáltatottságát növelő reform visszavonását. A nyolc francia szakszervezet teg­nap közös közleményben kérte a franciákat a tiltakozás kiszélesítésé­re. Június 14-re, a törvénytervezet szenátusi vitájának kezdetére már meghirdették a 9. országos tiltakozó­napot is, egyetlen hatalmas nagygyűléssel Párizsban. Személyes találkozót is kértek Francois Hol­Barack Obama amerikai elnök teg­nap felkereste Hirosimát, ahol azt mondta: a háború összes áldozatának emléke előtt tisztelettel adózik. „Hi­rosimának sosem szabad feledésbe merülnie” - hangsúlyozta, s egyben az atomfegyverek számának világ­szintű csökkentésére szólított fel. Obama az előzetes várakozásokkal összhangban nem kért bocsánatot az atombomba ledobásáért, viszont né­hány szót váltott a beszédét hallgató hibakusákkal, azaz az atomcsapás túlélőivel, és egyikükkel kezet fogott. megszavazná az elszakadást Nagy- Britanniától. Az EU azonban már az első skóciai függetlenségi népsza­vazás előtt egyértelművé tette, hogy ebben az esetben sem lenne garan­tált Skócia felvétele önálló ország­ként az unióba. Jósé Manuel Barro- so, az Európai Bizottság akkori el­nöke a skót referendum előestéjén kijelentette: Skóciának új csatlako­zási kérelmet kellene benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egy­hangúlag jóvá kellene hagynia. (MTI) lande-tól, akit makacssággal vádol­nak, s aki egyelőre nem reagált a le­vélre. „Ki fogok tartani, mert úgy vé­lem, ez egy jó reform és el kell fo­gadtatni (a parlamenttel)” - mondta a francia elnök. Hollandé szerint a kor­mány a tiltakozási és sztrájkjogot tiszteletben tartja, de az az elsődleges dolga, hogy biztosítsa az üzemanyag­ellátást, a szabad közlekedést és a gazdaság működését az országban. Valis miniszterelnök csütörtökön először mutatott hajlandóságot arra, hogy engedjen a tüntetők követelé­sének: közölte, elképzelhető a tör­vény szövegének módosítása. A tör­vény visszavonását viszont kizárta. A reform legvitatottabb passzusa a munkaidő meghatározására vonat­kozik. Franciaországban hivatalosan 35 órás a munkahét, de a munkavál­lalók a gyakorlatban többet dolgoz­nak, a 35 órán felül viszont túlóra­pénzjár vagy szabadnappal is kivált­ható. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként álla­podtak meg a munkáltatói képvise­letek a szakszervezetekkel, a kor­mány ezt a lehetőséget most a válla­latok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat. (MTI, index) Brexit esetén Skócia távolodna Nagy-Britanniától Forrong Franciaország, még hevesebb tiltakozás Egyre több a sérült az elharapózó franciaországi utcai harcokban (sita/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom