Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-28 / 124. szám, szombat

www.ujszo.com | 2016. május28. KOZELET I 3 Nem lesz több magyaróra IBOS EMESE Pozsony. Elkészítette az okta­tási minisztérium azoknak a feladatoknak a listáját, melyeket még az év végéig teljesíteni kíván. Öt intézke­dést fogalmazott meg a nemzetiségi oktatásra nézve, viszont a magyar pedagógus- szervezet felvetéseit figyelmen kívül hagyta. Újabb béremelés, a tantermek modernizálása, újabb oktatási esz­közök, az óvodai férőhelyek feltér­képezése és bővítése, az oktatási in­tézmények finanszírozásáról szóló jogszabály módosítása - sok más egyéb mellett ezt ígéri az oktatási minisztérium abban az intézkedés- csomagban, melyet még az év végé­ig teljesítene. Állítja, hogy a feladat­sor a múlt héten lezárult kerekasztal- egyeztetést követően nyerte el vég­leges formáját. „Harmincnyolc fel­adatot fogalmaztunk meg a regioná­lis iskolahálózatot, huszonnégyet a felsőoktatási intézményeket illetően, ÖSSZEFOGLALÓ Aláírta tegnap az ellenzéki tanácsról szóló megállapodást az OĹaNO és az SaS. A másik két pártot nem hívták meg; Boris Kollár Sme rodina nevű pártja előtt azonban nem zárták be teljesen a kaput, Marian Kotlebával nem akarnak később sem közösködni. Pozsony. Richard Sulik pártelnök szerint a megállapodás nem helyet­tesíti a korábban már szóba került ellenzéki árnyékkormány létreho­zását. „Ez inkább előfeltétele a to­vábbi együttműködésnek, amely az árnyékkormány létrehozásában csúcsosodhat ki” - magyarázta teg­nap a dokumentum aláírása előtt az SaS elnöke. Az együttműködési megállapodást a két pártelnök mel­lett a két frakcióvezető is aláírta, vagyis így a megállapodás vonatko­zik az OĽaNO listáján a parlament­be jutott Nova két képviselőjére, és Ján Budajra, valamint az SaS listá­ján bejutott Ondrej Dostálra (OKS) Peter Plavčan elindítaná a reformot és öt intézkedés vonatkozik a nem­zetiségi oktatásra” - mondta Peter Plavčan (SNS-jelölt). Legfontosabb feladatának a nevelés és művelődés fejlesztése nemzeti programjának kidolgozását tartja. A dokumentu­mot, melyben összegzik a következő 10 évre vonatkozó terveket és elkép­zeléseket, decemberben bocsátják is. A megegyezés alapján létrejövő ellenzéki tömörülés így 40 vokssal rendelkezik. A megállapodás értelmében a fe­lek egyeztetik lépéseiket a törvény- javaslatok előterjesztésében, közö­sen fognak fellépni a kormány, il­letve valamelyik miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági eljárás során és egyeztetnek a rendkívüli parlamenti ülések összehívásáról is. Sulik azzal indokolta Boris Kol­lár pártjának mellőzését, hogy ők ketten Matovičcsal már régóta is­merik egymást. „Evek óta ismerjük egymást, mi vagyunk a két legta­pasztaltabb ellenzéki párt” - ma­gyarázta Sulik. Matovié szerint Boris Kollárt sem zárják ki teljesen, „de ennek a kapcsolatnak még ki kell kristályosodnia”. Sulik úgy véli, Kotlebával később sem fognak együttműködni. Nem tetszik azonban a Sme rodi- nának, hogy vele csak a későbbiek­ben és feltételesen számolnak. Mi­lan Krajniak szerint Matovič és Sul­ik úgy viselkedik, mint két kisgye­rek a homokozóban: kijelölik saját területüket, amelyiken csak ők játszhatnak. (ipl. SITA) (TASR-felvétel) nyilvános vitára. Plavčan egyébként maximálisan elégedett: „Már telje­sítettük az oktatási reform első fel­adatait: beterjesztettük a pedagógu­sok szeptemberben esedékes bér­emelésére és az alsó tagozatos osz­tályokban a minimális osztálylét­szám törlésére vonatkozó módosító javaslatokat” - dicsekedett. A tárca a SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Korábban is elutasí­tották már magyar nevű egyesüle­tek bejegyzését, de most először terelték jogi útra az ügyet. „Egye­dül ennek a szervezetnek az eluta­sításáról adott ki a belügyminisz­térium határozatot, más szerveze­teknél nem volt lehetséges bírósági felülvizsgálatot kérni, mivel a mi­nisztérium a szerinte nem megfe­lelő megnevezések miatt el sem in­dította a bejegyzési eljárást” - ma­gyarázza Szekeres Klaudia jogász, aki szerint néhány esetben koráb­ban is voltak már problémák ma­gyar nevű egyesületek bejegyzésé­vel, a helyzet azonban 2013 után vált rosszabbá. „Ettől az időponttól kezdve gyakorlatilag minden szlo­váktól eltérő megnevezést elutasí­tottak” - állítja a Kerekasztal jo­gásza. Megkérdeztük a belügyminisz­tériumot is, a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében átértékelik-e eddigi gyakorlatukat. Mivel a bí­róság egyelőre nem kézbesítette nekik a végzést, egyelőre nem akarták kommentálni az ügyet. feladatok közé besorolt egy újabb 6%-os pedagógus-béremelést, mely 2017 januárjától lenne esedékes, de a megfogalmazás alapján csupán felkéri a pénzügyminisztériumot, hogy keressen forrásokat az eddig nem tervezett emelésre. A felsőok­tatási intézmények szigorúbb akkre- ditációs folyamattal és egyes szakok megszüntetésével számolhatnak. A nemzetiségi iskolákra vonatkozó öt­pontos feladatsor alapján a ruszin nyelv és kultúra ápolása mellett a magyar tanítási nyelvű iskolákban új módszertan szerint oktatnák a szlo­vák nyelvet. Törlik a kisebbségek lakta területeken található alsó tago­zatos osztályokban a minimális osz­tálylétszámot, és szorgalmazni fog­ják a multikulturális dialógust, az egymással szembeni előítéletek fel­számolását, és kilátásba helyezték a regionális oktatás segítését. A felső tagozatos osztályokban a tananyag kitérne a Szlovákiában élő kisebb­ségekre és kultúrájukra. A tárca mel­lőzte a magyar iskolák követeléseit, a magyar nyelv óraszámainak növe­lését és a történelemoktatással kap­csolatos felvetéseket. A belügyminisztérium egye­sületeket összegyűjtő jegyzéké­ben számos magyar elnevezésű szervezetet találhatunk, a Csalló­közi Lovasklubtól a Szőgyén Öröksége egyesületig, de akad­nak angol és egyéb nyelvű néven bejegyzett szervezetek is. 2013 előtt is adódtak azonban már- problémák a magyar nevekkel: 2011-ben például a Somorja Hangja nevű szervezet bejegyzé­sét függesztette fel a belügymi­nisztérium a nyelvtörvényre hi­vatkozva. Az államnyelvtörvényt 2009- ben szigorította az első Fico- kormány, ugyanannak a Marek Maďaričnak az irányítása alatt, aki ma is a kulturális tárcát vezeti. A jogszabály továbbra is előírja, hogy minden köztéri felirat ál­lamnyelven is fel legyen tüntetve. Bírságot a 2011-ben elfogadott módosítás értelmében már csak akkor lehet kiróni, ha közintéz-^ mény tájékoztatása vagy az ál­lampolgárok élete, egészsége, biztonsága vagy vagyona veszé­lyeztetettségére vonatkozó infor­máció esetében hiányzik az államnyelvű szöveg. Simon szerint Jahnátek tudott a mulasztásról Pozsony. Gabriela Matečná, az SNS által jelölt földmű­velésügyi miniszter mellett az ellenzék is megszólalt a földmű­velésügyi tárcánál napvilágot látott ügy kapcsán, felróva a kormánynak, hogy nem tesz meg mindent az ügy tisztázása és a bűnösök megbüntetése érde­kében. „A földművelésügyi tárcánál kirobbant botrányért, amely 1,4 milliárd eurós uniós támogatás leállításával fenyeget, a valóban felelős vezetőknek ezúttal sem kell tartaniuk a büntetéstől” — figyelmeztet Simon Zsolt, a Hídból kilépett független parla­menti képviselő. Szerinte a szaktárca előző vezetése, Ľubomír Jahnátekkel az élén, már 2013-ban tudott arról, hogy a rendszer kiépítése nélkül gon­dok lesznek. „Tudott erről a szaktárca akkori hivatalvezető­je, Anton Stredák is, akit a mos­tani kormányban földműve­lésügyi államtitkárrá léptettek elő, míg Ľubomír Jahnátek a Smer parlamenti képviselője” - tette hozzá Simon, aki szerint az új tárcavezető, Gabriela Matečná most az NPPC vezér- igazgatóján veri el a port, mi­közben ez utóbbi nem játszott olyan fontos szerepet az ügy­ben. Simon Zsolt azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy másik botrány miatt Mateč- nának az Agrárkifizető Ügy­nökség vezérigazgatóján kívül az ügynökség ügyvezető igaz­gatóját is le kellene váltania, szerinte ugyanis a projektek el­bírálásánál korrupt módszere­ket használtak. „A projekteket képzetlen személyek értékelték ki, akik nem kaptak írásbeli utasítást, csak szóbelit, hogy ne legyen ellenőrizhető. Az ab­szolút csúcs viszont az, hogy a PPA-ban kialakították a pro­jektek kódolásának rendszerét. Amely projekt 1-es kódot ka­pott, akár jó volt, akár nem, jó­vá kellett hagyni. 5-ös kódnál pedig kellett találni bármilyen apró hibát, hogy azt ne kelljen jóváhagyni” - mondta a függet­len ellenzéki képviselő. Hozzá­tette, hogy információi alapján a kérvényezők gyakran szintén csak szóbeli választ kaptak, ami ellen nem tudtak jogi úton vé­dekezni. (TASR; mi) Ellenzéki tanács alakult A magyar név is jogszerű W Szlovák EU-elnökség: a gazdaság és a menekültek a fö témák Pozsony. 19 miniszteri szintű találkozó, 180 munkameg­beszélés és hét, parlamenti szintű rendezvény - több mint 20 ezer küldött az uniós tagállamokból - ez számok­ban a szlovák uniós elnökség rövid összefoglalója. Szlovákia július 1-jétől fél éven át tölti be az Európai Unió elnöki posztját. Ez azt jelenti, hogy szlová­kiai miniszterek készítik elő és ve­zetik a miniszteri tanácsokat, és ez­zel jelentős mértékben befolyásol­hatják a tanácskozások témáit. Ezért is fontosak az ország által meghatá­rozott prioritások, amelyeket a héten Miroslav Lajčák külügyminiszter ismertetett a parlamentben. A szlovák elnökség prioritása a gazdasági és a monetáris unió elmé­lyítése, az energetikai unió és az egységes digitális piac erősítése, a fenntartható migrációs és menekült- politika kialakítása, valamint a ke­reskedelem fejlesztése lesz, ismer­tette Lajčák a kormány terveit. A külügyminiszter szerint ezen belül is a legfontosabb prioritás az Európai Unió gazdasági erősítése. „A pénz­ügyi területen az egyik kulcsfontos­ságú téma a kis- és középvállalko­zások támogatása” - jelentette ki Lajčák. A pénzügyi terület egyik legfontosabb feladata az unió 2017- es költségvetésének az elfogadása. Ha ez nem sikerülne, akkor a 2017- es évet költségvetési provizórium­mal kezdené az unió. Ä szlovák el­nökség várhatóan tárgyalni fogja a jelenlegi hétéves költségvetési cik­lus - 2014—2020 - eddig eltelt sza­kaszának értékelését is. A vita tétje, hogy mit finanszírozzon nagyobb mértékben az unió a hátralévő idő­szakban, és mit kevésbé, például több pénzt szánhat a menekültválság megoldásával kapcsolatos problé­mák megoldására. A lakosságot a legjobban érdeklő téma mindenképpen a menekült­válság lesz. „Fenntartható migráci­ós és menekültpolitikára van szük­ség -jelentette ki Lajčák. - Ennek a külső határok védelmén, Schengen megújításán és a harmadik orszá­gokkal való együttműködésen kell alapulnia.” Hasonló értelemben nyilatkozott Robert Kaliňák belügyminiszter is, akinek éppen ez a téma viszi majd el a legtöbb idejét. Szerinte az az egyik legfontosabb feladat, hogy az általa vezetett tanács munkája előrelépést jelentsen, ne az ellentéteket erősítse. O is elsősorban a külső határok vé­delmét és a schengeni rendszer meg­erősítését hangsúlyozza, ugyanak­kor a legnagyobb problémát a dub­lini rendelet reformja jelenti. Az Eu­rópai Bizottság legutóbbi javaslata feltételezi, hogy válsághelyzetben a menekülteket eloszthatnák a tagál­lamok között bizonyos előre megál­lapított kulcs alapján. Az ellentmon­dásos javaslat 250 ezer eurós bünte­tést szabna ki menekültenként azok­ra az országokra, amelyek vissza­utasítják a menekültek befogadását. Ez a téma azért is nehéz lesz Szlo­vákia számára, mert a kötelező kvó­tákat elutasítja minden párt, beleért­ve a jelenlegi kormánypártokat is, és ezt az álláspontot tavaly a parlament is megerősítette. A kormány tavaly az Európai Bí­róságon támadta meg az Európai Tanács döntését a kötelező kvóták­ról. Ugyanakkor Szlovákia önkén­tes alapon már befogadott mene­külteket. Dušan Chrenek, az unió pozsonyi képviseletének vezetője szerint éppen az asszír menekültek befogadása lehet a jó példa. „Lát­szik, hogy Szlovákia hozzájárul a válság megoldásához, és én bízom benne, hogy ezen az úton fog to­vábbmenni” - mondta a Pravda na­pilapnak Chrenek. MPl 60206

Next

/
Oldalképek
Tartalom