Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-21 / 118. szám, szombat
14 OTTHON PRESSZÓ ■ 2016. MÁJUS 21. www.ujszo.com Turisták jönnek-mennek, a Finca Vigíára sokan kíváncsiak (Fotó: SITA/AP, Wikipedia/InZweiZeiten) Szívesen időzött, pihent az író a Finca Vigía teraszán Amerikai segítséggel mentik Hemingway hagyatékát Kubában Egy amerikai alapítvány 900 ezer dollárnyi korszerű építőanyagot szállított a múlt héten Kubába, hogy ott modern intézet épülhessen Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai író hagyatékának megőrzésére. A bostoni központú Finca Vigía Alapítvány évek óta szeretné megóvni a Havanna mellett tárolt több ezer Hemingway-dokumentumot a hőség és a nedvesség okozta lassú pusztulástól. Ebben már korábban is lelkes partner lett volna a Hemingway egykori házát, a Finca Vigíát működtető kubai Nemzeti Kulturális Örökség Tanácsa is, ám az embargó sújtotta szigetországban gyakorlatilag fellelheteden volt jó minőségű építési anyag. A nagy amerikai cégek, köztük a Caterpillar, a AT&T és az American Express által adományozott négy konténernyi építőanyag és szerelvény Kubába szállítását tavaly májusban hagyták jóvá az amerikai hatóságok. Barack Obama elnök egyebek mellett „a kubai népet a tudomány, a régészet és a kulturális örökség megőrzése terén szolgáló” termékekkel tett kivételt az embargó enyhítésekor. A szállítmány a múlt héten Mariéi kikötőjébe érkezett meg, és azt jelképesen át is adták a nagyvállalatok képviselői a Havannától 15 kilométerre fekvő Vigía-birtokon, ahol 21 éven át élt Az öreg halász és a tenger szerzője. Ez lesz Kubában az egyik első, amerikai építőelemekből megvalósuló építkezés a lassan oldódó embargó 55 évvel ezelőtti bevezetése óta. Az amerikai segítségből egy 223 négyzetméteres, kétszintes intézet épül a Havanna melletti Heming- way-birtokon a nagy írótól fennmaradt sok ezer kézirat, fotó és könyv digitalizálására és konzerválására. Az egykori Hemingway-ház- ban kialakított múzeumban 22 ezer dokumentumot és egyéb emléket őriznek az írótól. Ada Rosa Alfonso múzeumigazgató szerint a bostoni alapítvánnyal tárba került. Nem sokkal később az akkori Bush-kormányzat is engedélyezte az alapítvány Kubában való tevékenykedését, amelynek nyomán amerikai szakemberek mentek Havannába, hogy segédkezzenek a helyreállítási munkálatokban. A beruházást teljes egészében a kubai állam finanszírozta. Egykori kubai birtoka ma teljesen eredeti állapotában őtzi Hemingway emlékét, a látogatónak olyan benyomása lehet, hogy az író egyszer csak betoppan a Finca Vigíába, leül íróasztalához, és lázas munkába kezd. Az író asztalát ma is régi magazinok, levélbontók, tollak és ceruzák borítják, nappalijában pedig a régi likőrök sorakoznak. Hemingway 1939-ben költözött a San Francisco de Paula melletti Finca Vigía-birtokra, egyebek mellett itt írta a Nobel-díjjal jutalmazott Az öreg halász és a tenger című regényét is. Amikor 1960 júliusában elhagyta Kubát, azt gondolta, hogy még visszatér a házba, de kevesebb mint egy évvel később véget vetett az életének az amerikai Idaho államban. A19. századvégén Miguel Pascual y Baguer spanyol építész által tervezett épületre 1939-ben bukkant rá Hemingway harmadik felesége, Martha Gellhorn, aki állítólag szerette volna kimenekíteni férjét a havannai belváros csábításából. Hemingway bizonyosan habzsolta a havannai életet, erre utal egyebek mellett a Floridita kocsma, ahol a daiquirijét itta rendszeresen, valamint a Bodeguita, ahol viszont a mojitó frissítő ízét élvezte. (MTI, ú) együttműködésben eddig 2099 dokumentumot, több mint 3 ezer levelet, 170 eredeti Hemingway- kéziratot, sok fényképet, újságkivágásokat tartalmazó albumot, táviratot, brosúrát, exlibrist és egyéb írásos emléket sikerült restaurálni és digitalizálni. Hemingway a házzal együtt ruháit, porcelánjait, irományait és mintegy kilencezer könyvet is hátrahagyott távozásakor. A ház helyreállítása nagyrészt a kubai születésű Rene Villarrealnak köszönhető. Húsz éven át dolgozott az írónak, akit apjaként és barátjaként tisztelt. Egy évvel Hemingway halála után Fidel Castro múzeummá nyilvánította az épületet, és Villarrealt nevezte ki igazgatónak, aki helyreállította a házat, ám négy évvel később elhagyta az országot, így az 1980-as évektől a birtok a feledés és a termeszek martalékává vált. A ház történetének újabb fejezete Jenny Phillipshez, Hemingway egykori kiadójának unokájához kötődik, aki 2001-ben Havannába utazott megtudni: vannak-e az író hagyatékában olyan levelek, amelyek nagyapjától származnak. Igenlő választ kapott, de a múzeumnak a látogatóktól elzárt részébe nem léphetett be. Hazatérve támogatásért fordult Jim McGovern demokrata képviselőhöz, aki vállalta, hogy meggyőzi a kubai hatóságokat a Hemingway-hagyaték digitális megőrzésének fontosságáról. A kubai örökségvédelmi hivatallal született 2002-es megállapodás értelmében 2008-ra több ezer dokumentumot digitalizáltak és rögzítettek mikrofilmre, amelyek egy része az amerikai Kennedy KönyvMinden a helyén van. Az író asztalát a könyvtárszobában ma is levélbontók, jegyzetfüzetek, könyvek borítják... Hemingway nappalija. Rengeteg könyvet hagyott hátra, a kisasztalon a régi likőrök sorakoznak.
