Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-20 / 117. szám, péntek
KÖZÉLET 2 I 2016. május 20.1 www.ujszo.com A melegeket elutasítják a gyerekek SZALAY ZOLTÁN Pozsony. A mentális fogyatékkal élők és a szexuális kisebbségek a legnehezebben elfogadhatóak az alap- és középiskolások száméra az Állami Tanfelügyelet felmérése szerint. A középiskolások körében valamivel nagyobb e két csoport elfogadottsága, a mentális sérülteket 17,5%-nyian nem látják szívesen maguk között, a szexuális kisebbségekkel 32,8%-nak vannak elfogadási problémáik. Regionális különbségek Regionális tekintetben is kimutatott eltéréseket a felmérés: a szexuális kisebbségekkel szemben kevésbé elfogadóak például a Trencséni (59,4%) és a Kassai (57,54%) kerület alapiskolásai. A magániskolák tanulói toleránsabbak: mintegy 70%Kikkel szemben elutasítóak az alapiskolások? Elutasítom őket Igen Nem I Más nemzetiségűek 4,24 95,46 Más vallásúak 7,71 1 91,9 Más rasszhoz tartozók 8,94 90,51 Testi fogyatékosok 9,71 89,98 Szellemi fogyatékosok 21,28 78,1 Más állampolgárságúak 3,7 95,53 Más szexuális orientációjúak 50,51 48,8 Adatok százalékban. • Forrás: Állami Tanfelügyelet uk a szexuális kisebbségekkel szemben is elfogadó, rosszabb a helyzet az állami és az egyházi iskolákban. A középiskolások részéről a legnegatívabb válaszokat a Besztercebányai kerület szakközépiskolásai és az Eperjesi kerület gimnazistái adták. Prűd a társadalom Miért épp a szexuális kisebbségekkel szemben ennyire elutasítóak a gyerekek? A gyermekpszichológus szerint itt az ún. passzív tolerancia érvényesül: legyenek olyanok, amilyenek, de ne mutogassák, azaz ne tartsanak felvonulásokat, ne akarjanak összeházasodni. Ez az orKikkel szemben elutasítóak a középiskolások? I Elutasítom őket Igen Nem I Más nemzetiségűek 5,51 94,03 Másvaliásúak 7,65 92,1 Más rasszhoz tartozók 11,28 88,42 Testi fogyatékosok 6,06 93,67” Szellemi fogyatékosok 17,47 82,26 Más állampolgárságúak 2,93 96,69 Más szexuális orientációjúak 32,84 66,5 Adatok százalékban. • Forrás: Állami Tanfelügyelet szág mentális állapotát is tükrözi Strédl Terézia szerint: egy szűkölködő országban nagyobb a hiányérzet az emberekben, ahol nagyobb a hiányérzet, mindig jobban megfigyeljük, milyen a másik. Strédl Terézia lapunknak azt mondta, egy másik ok lehet társadalmunk prűdsége. „Tabuként kezeljük a szexualitást, sok mindent félreértelmeSzélsőségesnek lenni „cool"? zünk, sok minden nincs kimondva, félinformációk jutnak el a gyerekekhez, amelyek alapján könnyen válnak támadóvá - véli a szakember, aki szerint a gyerekek nem mindig állnak sérülékeny társaik mellé. - Ha megjelenik egy gyengébb, azt nem segítik, hanem mindenki rátapos.” Strédl szerint a toleranciára való nevelést komolyan kell venni és időben el kell kezdeni. „Óvodás kortól kell dolgozni a gyerekekkel, hogy megtanuljanak egymás javára dolgozni - magyarázza a gyermekpszichológus. - A család erre túl szűkös kategória, mert ha a családtagok egymás javára dolgoznak is, az még nem jelenti azt, hogy a másik családdal is együttműködnének. Az óvónőktől felfelé módszeresen kell foglalkozni a csapatépítéssel.” „Cool" a szélsőség A felmérés arra is rákérdezett, miért kezd el valaki a gyerekek szerint szimpatizálni a szélsőséges, idegengyűlölő eszmékkel. A felmérés megállapításai az Állami Tanfelügyelet közlése szerint „közvetlenül bizonyítják a média és az internet erős negatív hatását a fiatalokra”. Az alapiskolások több mint 40%-a szeges eszmékkel kokettálm, ez a motiváció a középiskolásoknál csak a hatodik a sorban. Az alapiskolásoknál a második legfontosabb motiváció, hogy tiltott dolgokat csinálhatnak, ez a középiskolásoknál a harmadik helyen van. Az alapiskolások szerint a harmadik legfontosabb ok kifejezni saját véleményünket. Ezi fontosságában a középiskolások a? első helyre rangsorolták. A közép- iskolások több mint 47%-a úgy véli azért lesz valakiből szélsőséges mert rossz tapasztalatai vannak égj más rasszhoz tartozó emberrel. (Somogyi Tibor felvétele) rint „cool” és „in” dolog a szélsőséPlavčan ígérget, a költségvetés bizonytalan IBOS EMESE Pozsony. Pénz, pénz, pénz - a pedagógusszakma és a szakszervezetek képviselői szerint ez a kulcsszó. Csak és kizárólag az ágazatra szánt összeg nagyságától függ a minőségi oktatás és az oktatási tárca reform- törekvésének sikere. Huszonhat feladatot fogalmazott meg a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban az oktatási minisztérium a szakmai szervezetekkel karöltve. „Ezek között a hosszabb távú tervek kidolgozása mellett jogszabályok módosítása is szerepel. Valamennyi feladat a felsőfokú képzés minőségének javítását segíti elő” - állítja Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter. A tárca számol az akkreditációs folyamat módosításával, szigorítanák a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységének értékelését és az azért járó támogatási rendszer szabályait. Lehetővé tennék, hogy a kimagasló külföldi szakemberek docensi és professzori titulus nélkül is vezető pozíciót tölthessenek be a hazai egyetemeken. Felülvizsgálnák az egyes szakok létjogosultságát, az elavultakat készek megszüntetni. „Szó volt a karok és a diákok létszámának-korlátozásáról is, szakmai bizottság fogja eldönteni, hogy melyik szakokon kellene kevesebb diákot képezni” - mondta a tárcavezető. Hozzátette, a módosításokat követően egy-egy egyetemre nehezebb lesz majd bejutni, mint most. Az egyetemek képviselői azt szeretnék, hogy évente 60 millió euróval emeljék a felsőoktatásra szánt összeget. Martin Pútala, a Főiskolai Tanács elnöke szerint anyagi fedezet nélkül a reformtörekvések veszélybe kerülnek. Hasonló állásponton van Miroslav Habán, a pedagógusszakszervezet alelnöke, és Rudolf Kropil, a Rektori Konferencia elnöke is. Ä tárca célkitűzéseivel ugyan elégedettek, ugyanakkor ők is az anyagiaktól teszik függővé az oktatás minőségénekjavulását. Peter Plavčan oktatási miniszter szerint a szeptembertől esedékes 6%- os béremelés teljes egészében a tarifabérekbe kerül be. A regionális iskolahálózat képviselőivel a tárca vezetése külön tárgyalt arról a 37 in„Szakmai bizottság fogja eldönteni, hogy melyik szakokon kellene kevesebb diákot képezni." Peter Plavčan oktatási miniszter tézkedésről, mely az iskolahálózat javítását szorgalmazza. A hiányzó anyagiak mellett az eredeti és az átruházott kompetenciákról és a szélsőségesség visszaszorításáról is tárgyaltak. Plavčan állítja, hogy az iskolahálózat rendszerszerű módosításához a jelenleg rendelkezésre álló anyagiaknál jóval többre van szüksége a tárcának. Egyelőre nem világos, hogy milyen feltételek és áldozatok árán növelhetik az ágazat költségvetését. A Marco-ügyért a rendszer a felelős Pozsony. A rendszer hibája okozta Jana Dubovcová ombudsman szerint a kis Marcóval szembeni embertelen bírósági végrehajtást. A javaslatait a rendszer átalakítására már évekkel ezelőtt leírta. „Túlterhelt, rosszul fizetett ügyintézők dolgoznak a gyámügyi hivatalokban, akik közül sokan teljesen kiégtek” - állítja egy 2012-es felmérés alapján készült jelentésére hivatkozva Jana Dubovcová emberi jogi biztos. Az ombudsman szerint csökkenteni kellene a terhelésüket, javítani a fizetéseiket és a munkaidejüket is rugalmasabbá kellene tenni, hogy segíteni tudják a hozzájuk tartozó problémás családokat. A gyámügyi hivatalnak ugyanis az lenne a feladata, hogy segíti a konfliktusok megoldását, amelyeket a leginkább a gyerekek szenvednek meg. Az ombudsman szerint javítani kellene a gyermekek jogainak, a gyermekek képviseletének a védelmét is, amit szerinte hivatalból kirendelt ügyvéddel lehetne megoldani. „A válóperes ügyekben a gyermek védelmét csak a gyámügyi gondnok látja el, akinek általában nincs jogi képzettsége, miközben mindkét szülőnek van ügyvédje” - magyarázta Dubovcová. A gondnoknak egyrészt meg kell próbálnia megoldást találni a család számára, másrészt pedig a gyermek érdekeit kell képviselnie, ezek egyidejű megoldása pedig gyakran nem lehetséges. (ipj) RÖVIDEN Sátor Lajos gyilkosai a bíróság előtt Pozsony. A hét elején lezajlott dunaszerdahelyi razzia kapcsán új hírek kerültek napvilágra tegnap. Júlia Piraňa Mikolášiková blogger a blogján tette közzé, hogy az évekig keresett maffiózó, Sátor Lajos halott, meggyilkolásával Kádár Krisztiánt és Zakál Ferencet vádolják. A specializált büntetőbíróság szóvivője megerősítette a bloggemek, hogy Kádárt és Bugár Györgyöt, aki szintén a bűnbanda tagja, előzetes letartóztatásba helyezték. Négy gyilkosságról van szó: az első 2010-ben történt, és Sátor Lajos volt az áldozata, a második még 2006-ban, ekkor Raisz Andrást ölték meg, a másik két esetben még nem tisztázott az áldozat személye. A gyilkosságok nagy része Csótfán, Horváth Lehel és Nagy Zsolt alias Csonti közreműködésével zajlott. Kádár Krisztián Magyarországon bujkált, tavaly fogták el. (sz) Több adós kerülhet feketelistára Pozsony. Akik nem szeretnék, hogy a nevük megjelenjen az adóhivatal adósainak a feketelistáján, azoknak pár napjuk maradt arra, hogy rendezzék a tartozásaikat - figyelmeztet Patrícia Mací- ková, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. Mostanáig ugyanis csak azokat a magánszemélyeket tüntették fel az adósok listáján, akik 17 ezer eurónál nagyobb tartozást halmoztak fel az adóhivatallal szemben, a cégek esetében pedig 170 ezer euró volt az alsó határ. Az adósok listáját eddig ráadásul évente csak egyszer frissítették, idén május elsejétől azonban változtak a szabályok. Az adósok listáját havonta frissítik, miközben a listán mindazon magánszemélyek és cégek nevét közzéteszik, akik 170 eurónál nagyobb tartozást halmoztak fel. Akik így május végéig nem rendezik a 170 eurónál nagyobb tartozásukat, azok legkésőbb június 30-án a feketelistán találhatják magukat. (mi A gyorshitelezők a végső megoldás Pozsony. Szlovákiában legtöbben a családtagjaiknak tartoznak - derül ki a KRUK Csehország és Szlovákia Kft. elemzéséből. Az adósságbehajtással foglalkozó társaság szerint az emberek negyede a legközelebbi rokonaitól kér kölcsön a nagyobb kiadásaira A bankoknak az adósok 24 százaléka tartozik, a sorban pedig a kollégák és barátok (11%) következnek. A nagyobb kamatokkal dolgozó gyorshitelező cégek szolgáltatásait a hitelfelvevők ali 8 százaléka veszi igénybe. Markéta Fixová, a KRUK elemzője szerint a családtagjaiktól leggyakrabban a 18 és 29 év közötti korosztályhoz tartozók (38%) kémek pénzt, a bankokhoz pedig elsősorban a 30 és 59 év közötti korosztály (35%) fordul. (TASR, rr
