Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-19 / 116. szám, csütörtök
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. május 19. Iskolapélda A kisiskolák megmentése a legegyszerűbb koalíciós ígéretnek tűnt K étség nem férhet hozzá, hogy a jó szándék (és némi megbocsátható mértékű populizmus) vezette a Hidat és az MKP-t, amikor a kampányuk egyik fő célkitűzésévé tették a„kisiskolák” megmentését. Bár eddig nem nagyon volt rá példa, de annak a ténynek, hogy nem egy, hanem két párt verseng a magyar szavazatokért az országban, végül is ott kellene látnunk a hasznát, hogy a kisebbségek problémáinak megoldásában egymásra licitálnak. Vagy legalább odafigyelnek egymásra, és megszólalnak, ha a másik rossz teljesítményt nyújt. Erre még visszatérünk. A Hidat kétségkívül a jó szándék vezérelte akkor is, amikor a kormányprogram részévé tette a „kisiskolák” megmentésének kérdését. Azért az idézőjel, mert éppen ezen a fogalmon csúszhat el sok minden. A jelek szerint ugyanis - legalábbis első körben, ami gyakorlatilag a következő tanévet jelenti - teljes mértékben csak az alsó tagozatos iskolákat sikerül megmenteni, miközben ezeknél több 1-9. osztályos, teljes szervezettségű iskola van veszélyben. Márpedig ha egy alsó tagozatos iskolát bezárnak, az nem akkora veszteség, mint ha egy teljes szervezettségűnek kell befejeznie: az alsó tagozatos iskola bezárásával a gyerekeket beírathatják a legközelebbi magyar tannyelvű teljes szervezettségű iskolába, ha azonban ez utóbbit záiják be, a következő ilyen általában van annyira messze, hogy a szülők - akár kényszermegoldásként, akár kényelemből - a helyi szlovák iskolát válasszák. A Híd a legnagyobb hibát ott követte el, hogy megmaradt az olcsó, leegyszerűsített kampánypropaganda szintjén, és még a kormányprogramban sem használt pontosabb kifejezést a kisiskolánál (málotriedne školy), ami értelmezhető ugyan alsó tagozatos iskolaként is, ám a helyes értelmezés, amely figyelembe veszi a körülményeket is, az alacsony létszámú iskola lenne. így egy egyszerű törvénymódosítás huszárvágásával megmentheti a kormány az alsó tagozatos iskolákat, többtucatnyi további intézmény helyzete azonban egyáltalán nem változik. Azt ugyanis a Híd illetékesei is tudják, hogy ami ezek megmentéséhez kellene, az elsősorban pénz: a pénzügyminisztériumban pedig természetesen a legerősebb kormánypárt minisztere ül. Egyelőre tehát úgy tűnik, félmegoldásra számíthatunk, ami egyáltalán nem jó jel, hiszen a kisiskolák megmentése a legegyszerűbben teljesíthető koalíciós ígéretnek tűnt: ezzel legitim izálták magát a kormányra lépést is a hidas politikusok. Ha az MKP éberebb lenne - és lenne vezetősége -, ebből most akár komoly hasznot is húzhatna - és itt jutottunk vissza a, Jcétpártrendszer” potenciális előnyeihez. Az MKP-nál azonban jelenleg a tisztújításon és a magyar- országi kormánypénzek akkurátus költésén túl másra nem nagyon jut energia, így a Híd mindenesetre időt nyert. A kérdés, hogy elég lesz-e időt nyernie, hogy megoldást is találjon. TAN ARNO KEREM, AZ IGAZ, HOGY AKIT GYŰLÖLNEK AZ ISTENEK, ABBÓL PEDAGÓGUST CSINÁLNAK? .koirhd, (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Bili, Viktor és a kiásott csatabárd FELEDY BOTOND B ili Clinton szavaitól hangos a magyar sajtó egy része. A volt amerikai elnök a lengyel és magyar demokráciát rossz példaként hozta fel egy kampánybeszédben, amely alapvetően Trump ellen irányult. Az egykori államfő most feleségét szeretné a Fehér Házba segíteni. A first husbandnak készülő Bili már a nyolc évvel ezelőtti kampányban is felkavarta az állóvizet több megjegyzésével, és messze nem Budapesten. Az egyik államban pontosan azért veszített az akkor Obamával szemben induló Hillary a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelemben, mert visszafelé sült el Bili megjegyzése, hogy Obama jelöltsége csak „tündérmese”. Az lett. Most is Bili ment neki elsőként Sandersnek a Hillaryt támogató csapatból. A komoly, demokratákkal együtt dolgozó elemzők is óvatosak abban, hogy az ösztönösen a közönségnek beszélő Bili elszólásai hosszútávon milyen irányban befolyásolják Hillary támogatottságát. Az is biztos, hogy a fiatal szavazók számáramár nem sokat jelent Bili Clinton elnöksége, de van olyan demokrata kör, ahol megjelenése komoly csoportokat állíthat Hillary mellé. De tekintsünk el egy pillanatra attól, hogy egy exelnök kötött bele Varsóba és Budapestbe. Ez nemcsak Bili Clintonról szól, hanem azt mutatja, hogy létezik egy nagyon erős narratíva, amelyben Kelet-Európát nem érdemei, hanem saját érdekeik szerint kezelik. Ez nem menti fel Lengyelországot vagy Magyarországot az alól, hogy felelősen bánjon a fékek és egyensúlyok rendszerével, sőt. Ugyanakkor tény az is, hogy pár nap alatt egy volt francia államfő, Nicolas Sarkozy megdicsérte, míg Francois Hollandé hivatalban lévő francia elnök pedig leszólta a régió egyes országait. Éppen ezért mindig hibás, ha kampány oló, kommunikációs üzemmódban lévő politikusok ítéleteit készpénznek vesszük. Clintonék vagy a francia nehézsúlyúak acsar- kodása nem nekünk szól, hanem belpolitikai ügy. Ugyanúgy, ahogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter viszontválasza is magyar belpolitikai fogyasztásra készült, nyilván ő sem hiheti azt, hogy több clin- tonnyi külpolitikát megváltoztathat. Végezetül egyetlen záró gondolat. Azok, akik a demokráciát féltik itthon, tegyenek érte személyesen és közvetlenül, itthon, és ne külföldön. Sose rossz, ha vannak külföldön szimpatizánsok és támogatók, de végső soron csak magunkra számíthatunk, helyettünk biztosan nem végzi el senki a munkát. Azok pedig, akik most legyintenek Bilire, azért óvatosan figyeljék, ha Hillaryt beiktatnák. Ott még lesznek meglepetések, ha úgy alakul a történelem. Persze nem Bili, hanem mondjuk az erősen Fidesz-kritikus volt budapesti nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis miatt, aki komoly posztot kaphat, ha a Fehér Házba visszaköltöznek elintenék. I 7 Előre menekülni KOCURLÁSZLÓ J uraj Miškovék a SKOK nevű párttal hiába bontották repceszínbe az országot még ezen olajnövény térségünkbeli virágzását megelőzve, és hiába közlekedtek amerikai iskolabusszal, mindezzel 21 785 embert tudtak megszólítani, ami március 5- én a szavazók 0,83 százalékát jelentette. Mindez napnál világosabban mutatja, hiába van számolatlan pénz mögötte, Szlovákiában nincs igény egy újabb liberális pártra. Ami e nálunk mindig is szűk mezőn termett, azt általában egy párt aratta le, ez most éppen a Szabadság és Szolidaritás. Ezt Jozef Mihálnak és az SaS-en belüli „elégedetlenek” egyelőre nem nagy csoportjának is jó lesz szem előtt tartani. Bárhogy sül is el június 11-i pártkongresszus, ha jövőjüket ezen a cikluson túl is a politikai tér liberális felén képzelik el, erre jelenleg csak az SaS kebelén nyílik lehetőség. A második és harmadik legfőbb közjogi méltóság nyilván nem tervezett és egyidejű egészségi problémái miatt a választások óta passzív, csak fűtő és világító kormányoldal, és az önmagát és témáit kereső, inkább hangos, mint produktív ellenzék okán kissé unalmas hazai politikai életet megreszkettette, mikor Richard Sulik SaS-elnök hétfőn bejelentette lemondását. Ezen ínséges időkben igazi „breaking newsként” hasított végig a hazai portálokon, a bejelentéssel egyidőben. Annál nagyobb volt a hírszerkesztők csalódottsága, mikor Sulik folytatta: ugyan lemond, de egyben meg is méretteti magát az általa összehívott rendkívüli tisztújító közgyűlésen. A „rendes” közgyűlésre csak jövőre került volna sor. Sulik így próbálta rövidre zárni azt az - eddig elsősorban általa vélt - párton belüli erjedési folyamatot, amely Jozef Mihál közelmúltban bejelentett elnöki ambíciói nyomán támadhatott volna?). Az SaS-nek már van tapasztalata azzal, hova vezet a sajtón keresztüli üzengetés a párt belügyeiről. Sulik állítólag azt szeretné elkerülni, hogy a Jozef Kollárral folytatott nyílt vitája nyomán kialakuló turbulenciák most újra megismétlődjenek. Párton kívülről szemlélve a helyzetet azonban Kollár és Mihál bedobott kesztyűje is legitim kísérletnek tűnik arra, hogy a pártra vonatkozó elképzeléseiket a legmagasabb szintről, irányadóként próbálják érvényesíteni. Sulik előre meneküléséért meg is kapta a macchiavellista és a diktátor jelzőket párttársaitól és a liberális sajtó egy részétől. Arról lehet vitázni, lépése mennyire volt elegáns, az azonban bizonyos, hogy szabályos. Richard Sulik kihozta a maximumot a legutóbbi parlamenti választásokból, a második legerősebb párt 315 ezer voksával rövid ideig még a miniszterelnöki marsallbotot is a tarisznyájában érezhette. Ez a 2009- ben alakult párt valaha volt legjobb választási eredménye. Azt sem lehet a nyakába varrni, hogy a kormányalakítás miatta nem jött össze. Ilyen előzmények után minimum nem tipikus, hogy a pártelnököt megpróbálják leváltani. Sulíkot az elért választási eredménye feljogosítja arra, hogy a hazai ellenzék vezérének tekintse magát. O azonban ódzkodott ettől. Hiába lehet Brüsszelből rövidebb idő alatt Pozsonyba jutni, mint Kassáról autóval, az EU „fővárosából” senki nem lehet a szlovákiai ellenzék vezére. Sulik esetében kizárhatjuk, hogy a hazai és az európai parlamenti képviselői fizetés közti különbség okán választotta volna ez utóbbit. Mivel gyakori hazarándulásai okán az EP-ben sem zavar sok vizet, döntése hátterében inkább a kényelmet sejthetjük. Mindennek nemcsak az országos politikában, hanem a párton belül is le kellett csapódni. Ezt láthatjuk most. Brüsszelben maradásával Sulik azt üzente, kábé leszarja, ami itthon történik. Ha pedig nincs itthon a macska... A tisztújítás előrehozásával a pártelnök most rövid távon kifoghatja a szelet politikai ellenfelei vitorlájából, hosszú távon azonban azzal használna pártjának, és nem csekély szimpatizánsának, ha megmutatná, nem dobta a gyeplőt a lovak közé. FIGYELŐ Elképesztő ütemben öregszik a Föld Példátlanul gyors ütemben öregszik a világ lakossága, 2050-ig a jelenlegi 8,5 százalékról 17 százalékhoz közeli szintre emelkedhet a 65 éven felüliek aránya - állapította meg friss jelentésében az amerikai népszámlálási hivatal. A hivatal előrejelzése szerint az idősek száma 1,6 milliárdra növekszik 2050-ig a jelenlegi 617 millióról. „Az emberek tovább élnek, de nem okvetlenül jobb egészségben. Az öregedő lakosság számos kihívás elé állít bennünket, amelyekre fel kell készülni” - kommentálta az adatokat Richard Hodes, az öregedéssel foglalkozó amerikai intézet igazgatója. A National Institute of Aging adatai szerint az idősek arányának növekedése a világ minden országában megfigyelhető, s ezen a téren az Egyesült Államokat számos európai és ázsiai ország is megelőzi. Az előrejelzés szerint az Egyesült Államokban a következő három évtizedben csaknem duplájára nő a 65 évesek vagy annál idősebbek száma és 2050-re eléri a 88 milliót. A világban a 80 éven felüliek száma megháromszorozódik és a tavalyi 126,4 millióról 446 millióra emelkedik a prognózis szerint. Egyes ázsiai és latin-amerikai országokban a nyolcvanon túliak számának a megnégyszereződése várható. A születéskor várható átlagos élettartam csaknem 8 évvel hosszabbodik meg, a jelenlegi 68,6 évről 76,2 évre emelkedik az évszázad közepéig. A Francia Demográfiai Intézet előrejelzése szerint a világ népessége 2050-ig megközelíti a 10 milliárd főt. Tavaly 7,3 milliárd ember élt a Földön. (MTI)
