Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2016. május 18. I www.ujszo.com Sulik gyorsan leszámolna ellenzékével Most már garantáltan mindenki vele fog foglalkozni egy darabig (SiTA-feivétei) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Túl sokat foglalkozott a közvélemény a párton belüli helyzettel - erre hivatkozva hozta előre Richard Sulik a Szabadság és Szolidaritás (SaS) közgyűlését. Az eredmény: mindenki a párton belüli helyzettel foglalkozik. Merre tart a legnagyobb ellenzéki erő? Saját kollégáit is alaposan meglepte hétfőn Richard Sulik pártelnök, amikor kijelentette, a 2017 tavaszán esedékes tisztújító közgyűlést alig egy hónap múlva, június 11 -én tartj ák meg. Sulik azt is közölte, a közgyűlésen lemond elnöki mandátumáról, hogy újra indulhasson a posztért. Martin Poliačik és Lucia Nicholsonová élesen elítélték Sulik lépését, Nicholsonová odáig ment, hogy ez már nem az a párt, amelybe ő évekkel ezelőtt belépett. „Sulik értelmetlen döntésének köszönhetően nem lesz tér az SaS programjáról, pozíciójáról víziójáról vitatkozni a következő években” - kommentálta a fejleményeket Martin Poliačik. Richard Sulik kihívója, Jozef Mihál óvatosan fogalmazott, csak annyit mondott, a kommentátorok és a politológusok majd elcsámcsognak ezen a fejleményen. Többen azt kritizálták, hogy Sulik ezzel tulajdonképpen ellehetetlenítette vetélytár- sa helyzetét, ennyi idő alatt Mihál nem tudja rendesen előkészíteni indulását. Sulik szerint ugyanakkor Mihált mindenki ismeri, nincs szüksége komoly előkészületekre, és így elkerülik, hogy egy évig terheljék a választókat a párt belügye- ivel. Sulik lóugrása Az elemző szerint ugyanakkor Mihál bejelentése is meglepetésszerűen érkezett. „Az SaS jól szerepelt a választásokon, ilyenkor pedig nem indokolt a fogatváltás - mondta az Új Szónak Martin Slosiarik politikai elemző. - Semmilyen párt számára nem előnyös, ha egy éven keresztül párton belüli ügyeket kell kezelni.” Másrészt viszont Sulik lépése sem volt szerencsés, véli Slosiarik, főként, mert nem előzte meg párton belüli egyeztetés, a párt vezető képviselői is a sajtóból értesültek a hírről. Az idő, ami a választásig maradt, aránylag rövid, a kiválasztott időpont pedig nem konszenzus eredménye volt. „Elvárható lett volna, hogy az időpont konszenzus eredménye legyen még akkor is, ha a párt alapszabályának megfelelően a pártelnök jogosult rendkívüli közgyűlés összehívására” - magyarázta Slosiarik. Ez pedig olyan gyanút vált ki, hogy Sulik valóban le akarta rövidíteni azt az időt, amit Jozef Mihál alelnök az elnökválasztási kampánynak szentelhet. Mihálról emellett köztudott, hogy politikusi tisztsége mellett könyvelési képzéseket is tart, ami szintén nehezíti a helyzetét egy elnökválasztási párharcban. A párharchoz egyébként még Ľubomír Galko alelnök, korábbi védelmi miniszter is csatlakozhat, aki Sulik bejelentése után sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta az elnöki tisztségért való indulását. Jobboldali program Az elemző szerint Sulik pozícióját nem gyengítette, hogy a parlamenti választások után nem sikerült kormányt alakítania, mivel elsősorban nem rajta múlt a jobboldali kormány felállásának lehetősége - azt kategorikusan végül a Szlovák Nemzeti Párt utasította el. Más kérdés azonban, hogy egységes-e a párt abban, hogy az SaS-nek el kellett utasítania a koalíciót a Smerrel, véli Martin Slosiarik. „Kérdés, hogy az esetleges alternatívákat mindenki elutasította-e a párton belül, vagy megoszlottak erről a vélemények” - mondta az elemző. Sulik a harmadik Fico-kormány megalakulása után elmondta a sajtónak, hat tárcát kínáltak fel neki a Smerrel való együttműködés esetére. A Híd és a Sieť részéről gyakran elhangzó kritika, hogy az SaS nem vállalta fel a jobboldali értékek képviseletét a kormányon belül, inkább ellenzékbe vonult, és most a Hídon és a Sieťen kéri számon a jobboldali program megvalósítását. Richard Sulik ráadásul a kormányalakítási kísérlet kudarca után lemondott hazai képviselői mandátumáról, és európai parlamenti képviselőként irányítja tovább pártját - és a hazai ellenzéket. A két irányvonal Az SaS-re hosszabb ideje jellemző a belső megosztottság: bár kifelé liberális erőként prezentálja magát, belül megoszlanak a prioritások aszerint, a gazdasági vagy a kulturális-etikai kérdéseket tekintik- e elsődlegesnek a párt vezető képviselői. „Az egyik oldalon ott van Sulik és a mögötte álló emberek dominanciája, akik a gazdasági vonalat képviselik - magyarázza az elemző. - A másik oldalon a kulturális-etikai vonalat számomra inkább Martin Poliačik vagy Lucia Nicholsonová képviseli, tulajdonképpen meglepő, hogy épp Mihál állt az élükre.” A következő időszaknak arról is kellene szólnia, milyen víziót, elképzeléseket képvisel a párt e két vonala - Slosiarik szerint azonban nem beszélhetünk két politikai szárnyról, inkább csak hozzáállásbeli különbségekről van szó. Sulik helyzete a párton belül a meglepő fejlemények ellenére szilárdnak tűnik: a parlamenti választásokon majdnem kétszer annyi (179 249) preferenciaszavazatot szerzett, mint a második Lucia Nicholsonová (84 963). A preferenciaszavazatokat figyelembe véve azonban sokat javított a pozícióján Nicholsonová és Martin Poliačik is: előbbi a hetedik helyről ugrott fel a másodikra, utóbbi a nyolcadikról az ötödikre. Jozef Mihál a negyedik helyről lépett előre a harmadikra, Ľubomír Galkót megelőzve. 100 diák alatt minden iskola veszélyben (Somogyi Tibor felvétele) IBOS EMESE Az alsó tagozatos iskolákat megmentheti a kormány, de az 1-9. osztályt működtető iskolák közül sok továbbra is veszélyben forog. Mennyi gyerek mellett stabil egy iskola helyzete? Pozsony. A minimális osztálylétszám alsó tagozaton 11, a nemzetiségi iskoláknál 9, a felső tagozaton pedig 15, illetve 13 főt jelent. A számok tükrében az ország 258 alapiskolája közül mintegy 100 magyar alapiskola küzd létszámgondokkal. A kisiskolák megmentése a parlamenti választások előtt kampánytémává vált. A Híd, illetve a párt oktatási államtitkára többször kijelentette, mindent elkövetnek, hogy megmentsék a kisiskolákat. A közoktatási törvény módosítását a parlament júniusi ülésén gyorsított eljárásban akarják átvinni. A beterjesztett módosító javaslat viszont csak az alsó tagozatos iskoláknál törölné a minimális osztálylétszámra vonatkozó megkötést. Ez 29 alsó tagozatos magyar alapiskolának mentőövet jelenthet, viszont kettő közülük (a der- csikai és a csallóköznádasdi) már nem várja meg a törvény módosítását, azokat júniusban biztosan bezárják. Megszűnés fenyeget továbbá 69 felső tagozatos iskolát is. Egyébként, ha az iskolák betartották volna a törvényt, már ősszel több tucat teljes szervezettségű iskola nem nyithatott volna 5. osztályt. A Híd csak egy átfogó elemzést követően akar állást foglalni a veszélyeztetett teljes szervezettségű iskolák jövőjéről. Mi a kisiskola? Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arra figyelmeztet, hogy bár a közbeszédben kisiskola alatt sokan az alsó tagozatos iskolákat értik, a helyes értelmezés szerint az alacsony létszámú iskolákról van szó. Az általunk megszólított önkormányzatok kiállnak a magyar iskolák mellett, ez viszont óriási terhet jelent a községek költségvetésére. A szakemberek szerint egyébként egy 100 fős teljes szervezettségű iskola még viszonylag képes saját forrásaiból működni. Az ideális diáklétszám A losonci Kármán József Alapiskolának 126 diákja és 13 pedagógusa van. „Eddig még nem kértünk támogatást, de kevesebb diákkal már gondban lennénk” - mondta Csúsz Péter igazgató. A szerencsésebbek közé tartozik a nagydaróci teljes szervezettségű magyar iskola, mely egy épületben működik az alsó tagozatos szlovák iskolával. A két intézmény megosztja a költségek egy részét, és ennek A gyerekhiány általános köszönhetően egyelőre 90 gyerekkel is működni tudtak. „Az önkormányzat saját forrásaiból nem tudná megtartani az iskolát. Meggyőződésem, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nem járnának rendszeresen iskolába, ha egy másik településre kellene bejárniuk. Ezért is mindent megteszünk azért, hogy a jövőben is működjön” - mondta Viera Rubintová polgármester. Izsa község is mindenképpen meg akarja tartani alapiskoláját, melybe jelenleg 68 diák jár. Domin István polgármester szerint az önkormányzatnak évente 100 ezer eurójába kerül a tanintézmény működtetése. Véleménye szerint a minimális osztálylétszámot a felső tagozaton is törölni kellene. „A lakosság létszáma az utóbbi években emelkedett ugyan, de a születési mutatók nem, ráadásul a demográfiai mutatók sem ígérnek semmi jót” - magyarázza a polgár- mester. Segít a szlovák osztály Tíz éve küzd létszámgondokkal a szomotori magyar tanítási nyelvű alapiskola, melynek jelenleg 53 diákja van. Petro Renáta megbízott igazgató szerint bár az önkormányzat ragaszkodik a tanintézményhez és támogatja is a működését, már- már tarthatatlan a helyzet. Az alsó tagozaton összevont osztályok működnek, a felső tagozaton viszont erre nincs mód. Egy épületben működnek a szlovák iskolával, viszont ott is egyre kevesebb a diák. „Az anyagiak miatt rengeteg álmatlan éjszakám volt, túlórákat és egyéb juttatásokat évek óta nem tudunk kifizetni” - magyarázza Petro Renáta. Maradna a szlovák iskola Az egyik legalacsonyabb létszámmal az ipolyvarbói teljes szervezettségű alapiskola működik, t Egykor 120 diák járt ide, ma négy településről összesen 27-en látogatják, ez a szám jövőre 21-re csökken. Fagyas Marcel polgármester lapunknak elmondta, hogy minden áron szeretnék megtartani az iskolát, mivel 30 kilométeres körzetben ez az egyetlen teljes szervezettségű magyar alapiskola. „Az utóbbi években egyre több szülő íratja szlovák iskolába a gyerekét, ha mi bezárjuk az iskolát, akkor gyakorlatilag nem lesz más választásuk” - magyarázza a polgármester. Az önkormányzat egyébként több 10 ezer euróval támogatja az iskola működését.
