Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-16 / 113. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2016. MÁJUS 16. GYOGYHIREK 13] hú de érdekes volt. Ám amikor egy héten 25-öt hoztak be, akkor már kevésbé volt az. Aztán jött a következő fordulóport, a dizajnér szerek megjelenése. 2004-2006-ban Amerikából jött át Európába, és 2008- 2009 óta gyakorlatilag az európai droghelyzetet ezek határozzák meg. Ettől a pillanattól kezdve tele vagyunk 3-4 éves szakmai lemaradásokkal, nem beszélve arról, hogy ezeknek a szereknek a megjelenése intenzív, amit a szakma nem is nagyon tud követni, de nem is lehet, bár nekünk tök mindegy, hogy a csávó milyen szert használ, mi a klinikai tüneteket kezeljük. Természetesen amikor elkészült a minták analitikai vizsgálata, akkor össze lehet fésülni a történeteket, de kb. négy évnek kell eltelnie, hogy az Európai Drogelhárítási és Drogmegelőzési Központban összegyűljön annyi információ az egyes szerekről, hogy egy szakmai bulletint ki lehessen adni. Innentől kicsit jobb rálátásunk van a történetre. Nagyon érdekesek a volt szocialista országok statisztikai adatai, amelyek nagyjából megfelelnek az európai adagnak. 1700 embert kérdeztek meg, 8,2 százaléka használt szert. Ez jó statisztika, csak nem az igazságot mutatja. Mert a megkérdezett emberek 19-60 évesek. Az idősebb korosztály javít ezen a statisztikán. Képzeljenek egy kaliforniai idősek otthonát, ahol három 75 éves ember él. Együtt voltak Vietnamban, beköszönt a herka, tök olcsó. A vietnami háborúban az amerikai katonák 40 százaléka használt heroint, de amikor visszatértek az Államokba, nagyon kevesen maradtak rajta. Amikor vége lett a háborúnak, időnként összejöttek, elképzelhető, hogy ott elszívtak egy szálat... Persze a magyarországi idősek otthonában ez nem képzelhető el, de a negyveneseknél 2-3 havonta egy alkalommal haverok között igen. Meg kell tanulnunk azt, hogy nem függő, hanem alkalmi szinten, de meg fog jelenni az időskori kábítószer-használat. A 19-30 évesek között a fogyasztók aránya 28 százalék, és nagyjából a magyar fiatalok 40 százaléka, mire betölti a 18. életévét, kipróbált valamiféle tudatmódosító szert.” Négyéves késés „A másik, ami tök érdekes, a szerfajták megjelenése. Ez idáig a marihuána vezet. Nemesítéssel megemelkedik a THC-tartalma, nem kell négyet otthon tartani, elég egy, és a végéből kell lecsippenteni. Érdekes, hogy terjednek a szintetikus marihuánaszármazékok. Mára már a második helyet vívták ki maguknak. Rövid idő alatt intenzíven változott a piac. 2007-ben 7 darab klasszikus szer volt a piacon. Mi változott meg 2014-re? 5 darab szintetikus marihuánaszármazék, 3 darab klasszikus szer és 2 darab stimuláns szer van a piacon. Például kombináltan is jelen lehetnek egyeden készítményen belül. A kombinált szer is jelentős innovatív változást jelent. A 2014-es év hihe- tedenül intenzív volt, valószínű, hogy ezt nem fogjuk tudni megelőzni az új szerek megjelenésében. Az elmúlt tíz évben ennyi molekula nem jelent meg, és egy év alatt három és fél naponta egy új szer jelent meg. Hiheteden sebességgel zajlott az innováció. Hogyan is születik meg egy gyógyszer? Van egy kutatólabor, ahol találnak egy molekulát, ami vastagbéldaganatnál ígéretes lehet. Elindulnak a különböző vizsgálatok, majd a fazisvizs- gálatok. Négy év telik el, amíg ebből a gyógyszerből infúzió lesz. A kábítószereknél pedig miről van szó? Hol van ezeknek a szereknek az előállítási helye? Leginkább a Távol-Keleten, főleg Kínában, Sanghajban. Biokémikusok állítják elő az újfajta szereket, méghozzá egy nagy vegyi kombinát három laborjában. Három hét alatt elér az Unióba, és ettől a pillanattól kezdve nincs megállás. Amint bekerült az EU-ba, gyakorlatilag 24 órán belül bárhová el tud jumi úgy, hogy nem ismerjük, azt sem tudjuk, hogy itt van. Hogy derül ki egy szerről, hogy jelen van? Úgy, hogy hajnali kettőkor a rendőrök megállítanak egy gyanús gépkocsit, kiszáll belőle négy csávó tökre szétütve. Megfú- jatják őket, az eredmény nulla. Beveszik őket a sürgősségi osztályra, vizeletminta, a sofőrtől vérvétel, majd az egyiknek a zsebében találnak egy zacsit, benne 8 gramm fehér por. Hogy mi az, nem tudják, de elindul a cucc a maga útján, elkészül az analitikai vizsgálat, akkor derül ki, hogy ismert vagy ismeretlen szerről van-e szó. Ha ismeretien a szer, akkor mit tudunk róla? Azt, hogy négy fiatalt kórházba szállítottak, ilyen és ilyen tüneteik voltak, nyolc gramm, fehér, minimális analitikai tulajdonság. S ettől a pillanattól kezdve kb. négy év kell ahhoz, hogy összegyűljön annyi információ, aminek alapján már valami konkrétumot tudunk mondani. Az új szerek megjelenése nem más, mint engedély nélküli emberkísérlet. Megjelenik a szer, rögtön kinn van a piacon, s tulajdonképpen magukkal a használókkal kísérleteznek. Nem véleden, hogy a használók leírják tapasztalataikat az interneten, jópofa, szakmailag is hasznosítható információkat lehet olvasni. Ebből tanulunk, nem pedig abból, ami a szaklapokban megjelenik. Bár az nagyon jó, csak a négy évvel korábbiakról szól.” Iskolai végzettség és felhasználó Nagyon érdekes, hogy jelentősen megugrik a szerhasználat a magasan képzettek körében. Hogy miért? Képzeljünk el egy harmincéves közgazdászt, aki három nyelven beszél, már nincs legalul, de felül sem. Célja az, hogy feljebb kerüljön. Egy ugrás más kategóriájú autót, lakást jelent. Reggel fél kilenckor kezdi a munkát, de előtte fitneszterembe megy, aztán ilyen-olyan megbeszélés, szervezés, úgy fél négy körül tud foglalkozni a saját munkájával. A munkaidő ötig tart, de nem megy haza, csak fél nyolc, nyolc felé. Haza ás visz a munkából. Ugyanez van kedden, szerdán, csütörtökön. Mit várnak el tőle? Azt, hogy a görbék felfelé mutassanak. Ha lefelé mutatnak, Damoklész kardja lecsap. Jól keres, sokkal jobban, mint az átlag. Fitneszbérlet a cégtől van, mobiltelefon szintén, az autó céges, amikor reggel eljön otthonról, a boltok még zárva, amikor hazamegy, már zárva vannak, valahol vesz egy péksüteményt, a szalámiból levág egy darabot, bedől este az ágyba, és eljön a péntek. 6 órakor azt mondja, hogy elég, kilép a munkahelyről, és beveti magát a budapesti romkocsmanegyedbe. Van két és fél napja arra, hogy kiengedje fejéből a gőzt, hogy igyon, szívjon és szeretkezzen, és hogy sok pénzt költsön. Hétfő reggel már a gőzfürdőben van, mert fontos a méregtelenítés, fél kilenckor pedig már a vállalatnál. A nagyvárosi értelmiség 40 százalékánál megjelenik ez a fajta relaxáció. Nem beszélve arról, hogy időnként hétköznap is. Az nem úgy működik, hogy az ember fejében mindenfele forog, aztán gombnyomásra elalszik. Két-három pohár bor, valami szer, ami kellemesen elringatja, hétvégén intenzívebben. Nagyon könnyen függővé lehet így válni. Az egyik legnagyobb probléma az alkoholfogyasztás. Az alkoholnál jobb feszültségoldó nem létezik. Jellemző a kiskorú alkoholfogyasztás megjelenése. Ott van a 15 éves fiatalember, a maga 185 cm-ével, 45- ös lábával. Ez a legény már szimatolná a csajokat. Egy 15 éves kisasz- szony hardver szempontjából már nő, szoftver szempontjából még nem. Valljuk be őszintén, ennek a » Az új szerek megjelenése nem más, mint engedély nélküli emberkísérlet. kisasszonynak ez a legény nem egy macsó jelenség. Ha megissza a buliban a két felest, tök laza, jól kommunikáló csávó lesz, aki megkapja a pozitív visszajelzést a kislány barátnőjétől, és megerősítést nyert az alkoholfogyasztás. Ebbe a csapdába nagyon könnyen bele lehet zuhanni. Miért a nagyváros? Mert a tömeg itt arctalan, az emberek általában robotként működnek, a fülükből drótok lógnak ki, kezükben fürcsa technikai eszközöket fogdosnak. A kisvárosban mindenki mindenkit ismer.” Pszichoszociális gettóban Magyarországon 4 millióan élnek a potenciális szegénységi küszöb határán. Négymillió ember, akinek nincs múltja, jelene és jövőképe. Általában alacsonyan képzettek, munkalehetőség nem nagyon van, és nem tud ebből a pszichoszociális gettóból kitörni. Mi marad? Apa számára a pia meg a szerencsejáték, anya meg 5 és fél órát a tévé előtt, szappanoperát néz. Szép helyen játszódik, szép emberek szerepelnek benne, van benne egy kis lökdösődés, softszex, ármánykodás. Az ember ül a pszichoszociális gettójában, nézi a dobozt, elfelejti azt, ami nyomja őt: hogy nem fog tudni kitörni. Az ötven perc alatt együtt szalad Máriával a homokos parton, Juan Carlosszal lovaspólózik, és baromi jó neki. Amikor vége az egyiknek, átkapcsol a másikra, harmadikra, negyedikre... Ez jelenti számára a túlélést, mert különben agyonnyomja őt a pszichoszociális gettó. Közben dobálja magába a tablettát, elbódul tőle. És akkor mit várjunk a gyerektől, aki ebből a szociális mintából jön? Ismerik, ugye: »Én nem akarok olyan lenni, mint a nagyapám és az apám volt«, de az esetek többségében ugyanez a vonal folytatódik. Elverjük a fiatalokon a port, akik kábítószereznek, de nem foglalkozunk például azzal a 800 000 ezer magyar alkoholistával, aki szociális mintát mutat. Amikor a gyerek pénteken bejelenti, hogy buliba megy, jön a háromperces tömörített formátumú gyereknevelés. Azért három perc, mert mindjárt jön a második félidő. Fantasztikus mondatok hangzanak el: „Ha drogozol, beteg leszel, meghalsz, és elvisz a rendőr.” Igazi ütős mondat, csak egyeden baja van: nem igaz. Egy magyar példát tudok erre mondani: tavaly 45 kábítószeres haláleset volt. Ez mind értelmetlen haláleset, a fiatalok saját maguk választotta útja. De mennyiből? Magylrországön tavaly 45 millió droghasználat történt. Szlovákia jobban áll. Mindent összevetve: minden egymilliomodik droghasználatra jut egy haláleset. Nagyobb esélye van a halálra annak, aki főúton kerékpározik és elütik őt.” Jövőkép és lehetőség „Nagyon érdekes a törvény szerepe a kábítószer-használatban. Ha valaki az Unióba behoz 10 kg szert, és elkapják, az kapjon érte börtön- büntetést. Nem ez a vita tárgya, hanem az, hogy magát a használót érdemes-e büntetéssel sújtani. Van-e ennek valamiféle visszatartó ereje? Azt hiszem, az égadta világon semmi. Hiszen ha megkérdeznének olyanokat, akik nem használnak szert, hogy miért nem használnak, nem azt mondanák, hogy azért, mert a Büntető Törvény- könyv alapján büntetés jár érte, hanem azt, hogy nincs rá szükségük, tök jól elvannak nélküle, s attól még jól tudnak bulizni. Nagyon fontos a hatóság munkája. Ot év alatt az EU-ban meghét- szereződött a kábítószer-lefoglalások száma. Ez nagyon szép, de most ott tartunk, hogy az Unióba bekerülő kábítószer 5 százaléka kerül lefoglalásra, tehát még a jéghegy csúcsát sem éri el ez a meny- nyiség. Vajon tudna-e javítani a helyzeten, ha megdupláznánk a lefoglalások arányát, s megemelkedne az ára? Ennek lenne valami visszatartó ereje. Az 50 százalékos lefoglalást nem lehet elérni. Az amerikaiak értenek ehhez a legjobban. Azt mondják, hogy 20 százalék fölé nem lehet emelni a lefoglalások arányát. Hogyan lehet a fiatalokat megszólítani? El lehet képzelni egy olyan baromságot, hogy minden 14—35 év közötti fiatalt szép nagy mezőre terelünk, jól behangosítjuk a mezőt, középre kiáll egy politikus és azt mondja: »Gyerekek, ne drogozza- tok, ne dohányozzatok, ne igyatok, és persze tanuljatok!« Ilyen nincs. Az értékrendváltozás akár egy emberöltőt is magába foglalhat. Jövőképet, lehetőséget kell adni az embereknek.” A nemet mondás tudománya „Van még mit tanulnunk. Itt is igaz, hogy a betegség megelőzése sokkal olcsóbb, mint a kezelése. Ugye ismerős: »Amíg az én kenyeremet eszed... ha megtudom, szíjat hasítok a hátadból.« Miután apa felidegesítette magát, rágyújt egy cigarettára, leül a tévé elé, szól a feleségének, hogy hozza a sört. Ugye milyen frankón bekínálta a szociális mintát? »Mert nekem szabad, mert én vagyok az okos felnőtt, te meg hülyegyerek, azt csinálod, amit mondok neked.« Milyen szociális mintát kínálunk? Milyen értékrendje, jövőképe, példaképe van a gyereknek? A legfontosabb az, hogy tanuljon meg nemet mondani, mert ez az, ami meg tud bennünket ezektől a dolgoktól védeni. Nem kell tisztában lenni a legújabb szerekkel. Még soha senkit nem láttam attól betépni, hogy letettek elé egy megtekert spanglit. A szerek megváltoztatnak bennünket. Ezt a változást pedig csak egyféleképpen tudjuk elkerülni: ha tudunk és merünk nemet mondani.” (kovács)
