Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-16 / 113. szám, hétfő

4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. május 16. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nálunk gyorsabban drágulnak a lakások Pozsony. A lakóingatlanok drá­gulása szempontjából Szlovákia az uniós országok élvonalába tar­tozik - derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat most közzé­tett elemzéséből. Eszerint a szlo­vákiai lakások tavaly átlagosan 5,4 százalékkal drágultak, amihez el­sősorban a régebbi lakóingatlanok áremelkedése járult hozzá. Míg ez utóbbiak ára 6,4, az új építésűeké 3 százalékkal emelkedett. Az euró- zóna tagországaiban az átlagos áremelkedés csak 1,8, az Európai Unió egészében pedig 3 százalé­kos volt. „Idén a lakóingatlanok további drágulására számítunk” - nyilatkozta Jana Glasová, a Pos­tabank elemzője. (TASR) Kevesebb rumot és vodkát iszunk London. Hosszú évtizedek óta ta­valy először romlottak az alkohol­eladási mutatók a világon - derül ki az Euromonitor International piac­kutató társaság legfrissebb adatai­ból. Ha a pénzösszeget nézzük, az eladás tavaly nagyjából 2 száza­lékkal emelkedett, de az elfo­gyasztott alkohol mennyisége 0,7 százalékkal esett. A világ legtöbbet fogyasztó öt országa sorrendben: Kína, Egyesült Államok, Brazília, Németország és Oroszország. Az ivásban világelső Kínában a fo­gyasztás 3,5 százalékkal csökkent 2015-ben, ahogy lelassult a gazda­ság. Brazíliában 2,5 százalékos, Kelet-Európábán 4,9%-os volt a visszaesés. Az elemzők szerint rontott az eladáson a brazil gazda­sági helyzet és a politikai válság, valamint az ukrán-orosz háború is. A gin, az ír és a japán whiskey, va­lamint a barna sör így is egész jói szerepelt. Az év legnagyobb vesz­tese a rum és a vodka volt. (ú) ínséges időszak jöhet az olajpiacon Bécs. A hiány veheti át a túlkínálat helyét jövőre az olajpiacon az amerikai kitermelés csökkenésé­nek, valamint az új beruházások massziv lefaragásának következ­ményeként - erre figyelmeztet a Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC) legújabb havi je­lentésében. A nemzetközi szerve­zet szerint idén napi 94,18 millió hordó (159 liter) olajra lesz keres­let, a kínálat pedig 95,13 milliárd hordó. Tavaly még napi 2,13 millió hordóval haladta meg a kitermelés szintje a keresletet, szemben az idén várható 950 ezer hordóval. A kőolaj világpiaci átlagára április­ban hordónként 37,86 dollár volt, 9,3%-kal emelkedett márciushoz és 40 százalékkal az év eleji mini­mumokhoz képest. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM T VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7875 n Lengyel zloty 4,3929 n Cseh korona 27,021 a Magyar forint 315,17 n Horvát kuna 7,5020 a Román lej 4,4975 D Japán jen 123,56 a Svájci frank 1,1024 Lm Kanadai dollár 1,4619 n USA-dollár 1,1348 a VÉTEL - ELAOAS BANK DOLLÁR | CSEH KORONA | FORINT Sberbank 1,18-1,11 27,83-26,21 329,81-301,41 OTP Bank 1,19-1,09 28,21-25,83 329,17-301,43 Postabank 1,18-1,10 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,75-26,21 329,69-301,30 Tatra banka 1,18-1,10 27,89-26,16 328,24-302,08 ČSOB 1,17-1,11 27,71-26,33­Általános Hitelbank 1,18-1,11 27,84-26,22 329,78-301,37 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! a gyümölcsösben lomból: A termésszabályozás hónapja a gyümölcsösben Május a kertünkben A liba és a kacsa felnevelése Elfeledett kedvenceink az egynyáriak A szép balkon sikere Május 19-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZŐ Emberek ezrei kerülnek utcára a tej válság miatt A szlovákiai piacon olyan termelők is vannak, akiknek a felvásárlók mind­össze 16-18centetfizetnekegyliternyerstehéntejért (SiTA-feivétei) SUSLABÉLA Pozsony. Emberek ezrei veszít­hetik el a munkájukat, az ál­lam pedig eurómillióktól esik el a tejágazatban kialakult sú­lyos válság miatt. A szakmai szervezetek gyors fellépést követelnek, a földművelésügyi tárca azonban nem sieti el a segítségnyújtást: egyelőre azon gondolkodnak, hogy kinek dobjanak mentőövet, és kit hagyjanak megfulladni. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) a tejágazatban kialakult rendkívül sú­lyos helyzet orvoslására válságstá­bot hozott létre, amely először má­jus 25-én ül össze. Milan Semančík az agrárkamara elnöke szerint az ágazatban már jelenleg is kritikus a helyzet, az elkövetkező időszakban pedig további romlásra számítha­tunk. Az áldatlan állapotot szerinte az uniós tejkvóták tavalyi megszün­tetése, az orosz élelmiszerstop, va­lamint a hanyatló kínai kereslet vál­totta ki. „Nem szabadna megfeled­keznünk azonban arról sem, hogy a szlovákiai mezőgazdaság még a környező országokhoz képest is jó­val kevesebb támogatáshoz jut” - tette hozzá Semančík. Elbocsátások várhatók Az agrárkamara számításai sze­rint a kialakult válság miatt csak a szlovákiai tejágazatban mintegy 3300 alkalmazott veszítheti el mun­kahelyét. A tejtermelésben jelenleg több mint 6 ezer alkalmazottat tar­tanak nyilván, a tejfeldolgozó ipar pedig háromezer dolgozót jegyez, s ehhez még további ezer olyan dol­gozót kell hozzászámítani, akik va­lamilyen módon hozzájárulnak a tejfeldolgozáshoz. „Tízezer ember munkahelyéről, sorsáról van szó” - hangsúlyozta az SPPK elnöke. A válság azonban már az elmúlt idő­szakban is súlyos következmények­kel járt. Míg tavaly az első negyedév végén a tejágazatban 525 őstermelőt jegyeztek, idén már csak 468-at. Veszteséges termelés A nyers tehéntej literenkénti fel- vásárlási ára Szlovákiában 25,9 cent, ami a 2014-es februári értékesítési árnál 10 centtel kevesebb. Az előál­lítási ár ugyanakkor 40 cent körül mozog. „A szlovákiai piacon azon­ban vannak olyan termelők is, akik­nek a felvásárlók mindössze 16-18 centet fizetnek egy liter nyers tehén­tejért. Ráadásul májusra és júniusra sem jobbak a kilátások. A felvásár­lási ár további 2 centtel csökkenhet” - véli Semančík. Csak összehason­lításképpen: a gazdaságilag kataszt­rofális helyzetben levő Görögor­szágban 39,9 cent egy liter tej felvá­sárlói ára. Finnországban 37,7, Olaszországban 33, Ausztriában 31,7, Spanyolországban 29,4, Dáni­ában 29,3, Hollandiában 28,5, Por­tugáliában 28, Franciaországban 27,96, Németországban 27,31, Ro­mániában 27,29, Bulgáriában pedig 27,31 centet fizettek a gazdáknak egy liter nyers tehéntejért. „A helyzet így szinte egész Európában súlyos, hi­szen 40 cent alatt egyszerűen nem le­het előállítani egy liter tejet, erre nem képesek sem a németek, sem a fran­ciák” - vallja Alexander Pastorek, az SPPK alelnöke, a Szlovákiai Tejter­melők Szövetségének az elnöke. A kérdés csak az, hogy az egyes orszá­gokban milyen támogatásra számít­hatnak a termelők az állam részéről. Itt a megoldás Az SPPK az államtól literenként 5 centes támogatást kér a tejre, ami­hez nagyjából 43 millió euróra len­ne szükség. A kamara további ja­vaslata, hogy vonjanak be hatszáz tonnányi tejet az állami tartalék- alapba, valamint humanitárius se­gítségnyújtásként 1700 tonnányi te­jet vonjanak ki a hazai piaci forga­lomból, s a jelzett mennyiség nagy részét szállítsák Ukrajnába. Semančík szerint hosszabb távon megoldást jelentene, ha az üzletlán­cok besegítenének a szlovákiai elő­állítású tej és tejtermékek forgalma­zásába. „ígéretet már kaptunk, és re­mélem, hogy ez megvalósul” - mondta az SPPK elnöke. Az SPPK további elképzelése a tejválság problémáinak a megoldására egy ál­lami áruforgalmi-keresleti csatorna létrehozása. Ennek a lényege az, hogy az egyes minisztériumok, va­lamint azok alárendelt intézményei elsősorban a hazai gyártmányú élel­miszereket vásárolnák. A szaktárca nem siet A szakmai kamara javaslataira rögvest reagált a földművelésügyi tárca. Michal Feik, a minisztérium sajtóosztályának a munkatársa je­lezte, hogy az agrártárca nem megy bele az összes szlovákiai tejtermelő támogatásába. „Azt javasoljuk, hogy azokat a termelőket támogassuk, akik képesek magasabb hozzáadott- értékü tejtermékeket előállítani és a gyártótechnológiák korszerűsítésébe fektetnek be” - jegyezte meg Feik. Szerinte a minisztériumban létre­hoztak egy munkacsoportot, amely figyelemmel követi a tejválság ala­kulását. Milliós kiesések A szakemberek szerint a tejágazat megmentésével az állam anyagilag sem járna rosszul, hiszen ha a tej­termelők harmada csődbe menne, az jelentős kieséseket jelentene az ál­lami költségvetésnek. „Mintegy 32 millió eurós lenne az éves mínusz a költségvetésben. Ebből 19,4 millió eurónyi kiesés abból keletkezne, hogy a munkaadók és a dolgozók nem fizetnének különböző elvoná­sokat, 12,7 milliót pedig az állam­nak kellene kifizetnie a munkanél­küliekért, akik korábban a tejága­zatban dolgoztak” - vallja Pastorek. Drágulhat a tej és a hús A tej- ós hústermékek vala­mennyi fajtája esetében köte­lezővé tenné a származási or­szág feltüntetését az Európai Parlament (EP), ami az élelmi­szeripari cégek szerint a fo­gyasztók számára újabb drá­guláshoz vezethet. Brüsszel. Az uniós képviselők - a múlt héten megszavazott saját kezdeményezésű jelentésükre hi­vatkozva - arra kérik az Európai Bi­zottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a származási or­szág vagy az eredet feltüntetésének kiteljesztését az egyetlen összete­vőből álló termékekre is. A Bruxinfo.hu hírportál infor­mációi szerint a lóhúsbotrányra és más visszaélésekre való tekintettel az élelmiszerlánc átláthatóbbá té­tele és az európai fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében kötelezővé kellene tenni a feldolgozott élelmi­szerekben található hús származási helyének feltüntetését. Az Európai Parlament emlékeztet rá, hogy az uniós polgárok 84 százaléka tartja szükségesnek a tej származási he­lyének feltüntetését; 88 százalékuk a húsokra is tenne ilyen címkéket; több mint 90 százalékuk pedig fon­tosnak tartja, hogy a feldolgozott élelmiszereket is címkézzék szár­mazási ország szerint. Az élelmi- szeripari cégek által elvégzett ta­nulmányok szerint azonban a kö­telező jellegű eredet-feltüntetés markáns előállítási többletköltsé­get okozna, amit a fogyasztók is megéreznének. (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom