Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-03 / 102. szám, kedd

8 | KÜLFÖLD 2016. május 3. | www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai katonák érkeztek Moldovába Jelképes tűzszünet Szíriában Fegyveres drónok bevetésével az Iszlám Állam számos tagjával végzett a török hadsereg Chisinau. Mintegy kétszáz amerikai katona érkezett tegnap Moldovába a két hétig tartó had­gyakorlatra, amit hírügynöksé­gek az amerikai katonai jelenlét térségbeli erősítésénekjeleként értékelnek. Az amerikai katonák egy tucat páncélozott csapat­szállítójárművel érkeznek Ro­mániából. A moldovai oroszbarát ellenzék közölte, hogy tiltakozá­sokat fog szervezni a május 3-tól 20-ig tartandó amerikai-moldo­vai katonai manőverek ellen. Moldova 1994-ben csatlakozott a NATO békepartnerségi prog­ramjához, de a 3,5 milliós ország lakosainak alig ötödé akarja azt, hogy hazája a katonai szövetség tagjává is váljon. (MTI) Több száz migráns Dél-Olaszországban Róma. Mintegy 500 migráns érkezett Szicília szigetére, aki­ket az Olaszország és Afrika közötti Szicíliai-szorosban mentettek ki. Az olasz hatósá­gok egy migránscsoportot szál­lító emberkereskedőt is őrizetbe vettek. A Líbiából útra kelő me­nekülteket több akcióban men­tették ki a vízből, az olasz ható­ságok becslése szerint 20-30 ember eltűnt, ketten a mentés közben haltak meg. A túlélők közül nyolc embert égési sérü­lésekkel kellett kórházba szállí­tani. Az utóbbi hétvégén több mint ezer ember érkezett a dél­olaszországi partokhoz. (MTI) Emberrablásoktól tart Dél-Korea Szöul. Lehetséges, hogy Phenjan bosszúból külföldön tartózkodó dél-koreai állampolgárok foglyul ejtésére készül - figyelmeztette nagykövetségeit Szöul. „Számos eshetőség miatt ébernek kell len­nünk, akár túszejtő, akár terror­akciókra is számíthatunk Észak- Koreától” - mondta Dzsong Dzsun Hi, a dél-koreai ország­egyesítési minisztérium szóvi­vője. Állítólag Phenjan 120 dél­koreai állampolgár, köztük kato­nák, tisztségviselők, külföldön élők elrablására készül, akiket később egy fogolycsere kereté­ben kíván felhasználni. A sze­génység és az elnyomás elől már csaknem 30 ezer észak-koreai menekült Dél-Koreába. (MTI) Jemen: távolodik a béketárgyalás Kuvaitváros. A jemeni ENSZ- nagykövet bejelentette, kormá­nyának küldöttsége felfüggesz­tette részvételét a kuvaiti plenáris béketárgyalásokon, amelyek célja véget vetni a harcoknak a nemzetközileg elismert jemeni vezetés és a felkelő húszik kö­zött. Iszmail Ould Sejk Ahmed tudatta, hogy a jemeni kormány azért vonult ki a tárgyalásokról, mert a síita húszik vasárnap el­foglaltak egy mindeddig semle­ges kézen levő katonai támasz­pontot az április 10. óta érvény­ben lévő, és döntően betartott tűzszünet ellenére. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Hmejmim/Ankara. Orosz­ország, valamint az USA és szövatségesei közelebb jutottak ahhoz, hogy megálla­podjanak a tűzszünet lehetsé­ges helyszíneiről Szíriában - mondta tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter. John Kerry a tűzszünet lehetséges helyszíneiről azelőtt beszélt, hogy a svájci Genfben tárgyalást kezdett szaúdi kollégájával, Adel al- Dzsubeirrel. Hangoztatta: van még tennivaló a Szíriái, beleértve az Aleppó környéki területet érintő tűzszünet felújításáról szóló megál­lapodás kidolgozásában. A rijádi diplomácia irányítója a humanitári­us jog megsértésének nevezte és el­ítélte a harcok kiterjedését, miköz­ben a damaszkuszi kormányhadse­reget vádolta meg az Aleppó elleni légi csapások végrehajtásával. Az észak-szíriai nagyvárosban az el­múlt héten a Szíriái kormányerők lé­gicsapásaiban és a felkelők támadá­saiban több száz polgári lakos vesz­tette életét. Több mint ötvenen hal­tak meg az al-Kudsz kórházra mért csapásban. Kerry emlékeztetett arra, Aleppóban a szír rezsim szándéko­san vett tűz alá három klinikát és az említett egészségügyi létesítményt. Az amerikai külügyminiszter azért érkezett Genfbe, hogy az ENSZ Szí­riái különmegbízottjával a szíriai rendezés lehetőségeiről tárgyaljon. Az orosz védelmi minisztérium teg­nap bejelentette, az orosz és az ame­rikai fél a szíriai vezetéssel, valamint a mérsékelt ellenzékkel egyeztetve megegyezett arról, hogy a szíriai fő­város, Damaszkusz környéki Kelet- Gúta térségében két nappal meg­hosszabbítsák a fegyvemyugvást. Április 30-án Latakia tartomány északi részén 72 órára, míg a Da­maszkusz melletti Kelet-Gútában 24 órára vezettek be fegyvemyugvást. Ez utóbbit május elsején további egy nappal, hétfőn pedig ismét két nappal meghosszabbították. Ismét az Iszlám Állam terrorszer­vezet állásait lőtte a török haderő Szí­ria északi részén, megölve legkeve­sebb 34 szélsőségest. Az akció válasz volt az isztlamisták vasárnapi táma­dásaira, amelyek során négy újabb, szíriai területről indított aknagránát csapódott be a délkelet-törökországi Kilis városban. Ott nyolcán sérültek meg, köztük egy várandós nő is. Ki- lisben az elmúlt hetekben szinte min­dennaposak a hasonló incidensek; ja­nuár 18. óta a robbanásokban 18 em­ber vesztette életét, köztük hét szíriai állampolgár. A török tüzérség az utóbbi napokban már fegyveres dró- nokat is bevet az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Vasárnap négy távirá­nyítású szerkezet szállt fel a délkelet­törökországi Incirlik légi bázisról, amelyek 29 dzsihádistával végeztek. A tüzérségi lövegek és rakéták ezen felül még 34 terroristát „semlegesí­tettek”. A szíriai határtól 12 km-re zajló katonai műveletben megsem­misült az ellenség öt tüzelőállása is. A Cl A a terrorszervezet vezetőjének fejét akarja John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynök­ség (CIA) igazgatója szerint az Iszlám Állam vezetőjének eltávolítása ugyanolyan következményekkel járna a terrorszervezetre, mint öt évvel ezelőtt Oszama bin Laden likvidálása az al-Kaida terrorhálózat sorsára. Washington. John Brennan, a CIA igazgatója az NBC politikai vitamüsorában fejtette ki álláspont­ját az Iszlám Államról. Brennant el­sősorban Oszama bin Laden likvidá­lásáról és annak következményeiről és tanulságairól kérdezte a műsor­vezető. Bin Ladent éppen öt eszten­dővel ezelőtt, május elsejéről máso­dikára virradóra ölte meg az Egye­sült Államok egyik különleges ala­kulata a pakisztáni Abbottabád vá­roskában lévő villájában. Az Afga­nisztánból irányító Oszama vezette al-Kaida vállalta a felelősséget az USA ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett, 3000 áldozatot követelő terrortámadásért. Miután az Afga­nisztánban hatalmon lévő tálibok nem voltak hajlandóak Oszama ki­adására, 2001. október 7-én az USA és szövetségesei ellencsapást indí­tottak a tálibok és az al-Kaida ellen. A világ akkor legkeresettebb terro­ristájával 2011. május 2-án végeztek megerősített villájában amerikai elit kommandósok, a rajtaütés negyven percig tartott; Oszama holttestét a tengerbe temették. 2013 februárjá­ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa tö­rölte feketelistájáról Oszama bin La­den nevét, de jelentős vagyonának befagyasztásáról szóló rendelkezés továbbra is érvényben van. A CIA igazgatója leszögezte: Bin Laden likvidálásával az al-Kaida nagy ré­szét is sikerült megsemmisíteni, bár a terrorszervezetet még nem szá­molták fel teljesen. Brennan szerint az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi je­lenleg ugyanolyan fontos ember, mint annak idején Bin Laden volt, de a hírszerzés vezetőjének meggyőző­dése szerint ezt a terrorszervezetet is sikerül megsemmisíteni. Bagdadi eltávolításának jelentős hatása lesz a terrorszervezetre, vélte Brennan, aki hangsúlyozta, ennek meglesznek a következményei is. „Megsemmisít­jük az Iszlám Államot, efelől nincs kétségem. Ehhez el kell mozdíta­nunk a horrorisztikus támadásokat irányító vezetést” - fogalmazott Brennan. Elmondta, hogy a CIA ér­tesülései szerint az Iszlám Állam to­vábbi terrortámadásokat tervez Eu­rópában, s ennek elhárítására az amerikai hírszerzés szorosan együtt dolgozik az európai társszervekkel. A CIA igazgatója ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az Iszlám Állam le­győzése különleges kihívást jelent, mert „nem egyszerűen egy nagy szervezet, hanem jelenség is, amely nemcsak Szíriában és Irakban van jelen, hanem Líbiában, Nigériában vagy más országokban is”. A hír­szerzés vezetője fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy az Egye­sült Államoknak nem áll hatalmá­ban teljesen befolyásolni a közel- keleti változásokat, hiszen csupán korlátozott a befolyása. „Sokan úgy vélik, hogy az USA-nak van vala­miféle varázskulcsa, de nincsen” - szögezte le John Brennan. (MTI) Vasárnap késő este ismét autóba rejtett pokolgéppel követtek el merényletet a délkelet-törökországi Diyarbakir tartomány Diele városában a csendőrség he­lyi parancsnoksága előtt, a támadásban egy katona meghalt. Az Incidensben 26-an megsebesültek. A támadást a szakadár Kurdisztánl Munkáspárt (PKK) terrorszervezet követte el, a merénylethez 2 tonna robbanószert használtak fel. Az utóbbi időben megszaporodtak a gépkocsiba rejtett pokolgéppel elkövetett támadások Törökország délkeleti részén, ahol a PKK az önálló Kurdisztán lét­rehozásáért küzd több mint 30 éve. Autóba rejtett pokolgép robbant a délkelet- törökországi Gaziantep város rendőr-főkapitánysága előtt is, két rendőr meg­halt. Az incidensben 22-en megsebesültek, közülük 18-an rendőrök. (TASR/AP) AfD: iszlám a célpontban Stuttgart. Erőteljesen iszlám­ellenes programot fogadott el stuttgarti pártkongresszusán az Alternatíva Németországnak (AfD). A radikális jobboldali párt - amely a 16 tartományi parla­mentből 8-ban már jelen van, és országos választói támogatottsága 10,5% és 14% közé tehető - úgy gondolja, hogy az iszlám nem ré­sze a szövetségi köztársaságnak. Az iszlám, amely az AfD szélső­jobbos szárnya szerint teljesen összeegyeztethetetlen a német alaptörvénnyel, ráadásul képtelen arra, hogy a felvilágosodás útjára lépjen. Á 2017-es Bundestag- választási kampányra is érvényes program a multikulturalizmus he­lyett a német kultúra irányadó sze­repét hangsúlyozzák. Áz üzenet világos a szövetségi köztársaság­ban élő négymillió muzulmánnak és Angela Merkelnek is. A kancel­lár, egyben CDU-elnök többször kimondta, hogy az iszlám a de­mokratikus és szabadelvű Német­ország része. A muzulmánoknak más üzeneteket is küldtek Stutt­gartból. Megtiltanák, hogy idegen (muzulmán) államok mecsetépí­téseket finanszírozzanak. Betilta­nák a minareteket és a müezzinek imára hívó énekét. Az iskolában tanárnőknek és diáklányoknak ti­los lenne a fejkendő viselete. „A ti­lalomlista a politikai iszlámra vo­natkozik, senkit sem akarunk kor­látozni vallása szabad gyakorlá­sában” - magyarázta Beatrix von Storch alelnök. Ugyanakkor a párt programja alapján az euróval és a menekültekkel szembeni kritikus beállítottság is megmarad. így az AfD szerint az euróövezetet és az EU-t nem szabad a mostani for­májában megtartani, az euróöve­zetet vagy rendezett módon fel kell számolni, vagy Németországnak ki kell lépnie, az uniót pedig át kell alakítani a „nemzetállamok Euró­pájává”. (MTI, NOL)

Next

/
Oldalképek
Tartalom