Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-02 / 101. szám, hétfő
4 | GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. május 2. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre jobban eladósodunk Pozsony. Szlovákia lakossága egyre több pénzzel tartozik a bankoknak- derül ki az ország pénzügyi szektoráról szóló éves jelentésből, amellyel a napokban a kormány is foglalkozott. Tavaly decemberben történelmi csúcsra ugrott a hitelfolyósítás volumene, az éves növekedés pedig az egész eurózónán belül épp Szlovákiában volt a legmagasabb. A lakáshitelek összege 13,5 százalékkal, vagyis mintegy 2,4 milliárd euró- val nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelek kamatai mindeközben tovább csökkentek, az év végére az átlagos éves kamat az új hitelek esetében így 2,6 százalék volt. (TASR) Drágább nyaralók a Balatonnál Budapest. A magyarországi nyaralók piacát is elérte az ingatlanpiaci élénkülés, a múlt évhez képest emelkedtek az árak és nőtt a forgalom - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. Balatonfüreden a tavalyi 354 ezer forintról 392 ezer forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak. Siófokon a tavalyi 260 ezer forint körüli szintről 290-350 ezer forintos sávba került az eladó nyaralók és lakások többsége, de akad ennél magasabb négyzetméterár is a városban. Balatonalmádi ugyanakkor viszonylag stabil eredményt ért el: az átlagos négyzetméterárak idén is 275 ezer forint körül mozogtak. A Velencei-tó partján Gárdonyban lényegében 210-220 ezer forint körül stagnáltak a négyzetméterárak, Velencén azonban a kínálati adatok alapján 10-20 százalékkal 250-270 ezer forintra nőttek a négyzetméterárak. A Balaton partján levő nyaralók esetében azonban a végleges kínálati ár az eredetileg meghirdetett árnál 3, illetve 6 százalékkal alacsonyabb. Ez egy 15 millió forintos nyaraló esetében 450-900 ezer forintos tételt jelent. (ingatlan.com) Mólyponton az uniós munkanélküliség Brüsszel. Hét év óta a legalacsonyabb szintre csökkent márciusban a munkanélküliség az Európai Unióban. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint az unióban 21,42 millióan voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta 2009 áprilisa óta a legalacsonyabbra 8,8 százalékra mérséklődött márciusban a februári 8,9 százalékról és a tavaly márciusi 9,7 százalékról. A legalacsonyabb ráta, 4,1 százalék Csehországban volt, a legmagasabb rátát pedig Görögországból jelentették, ahol 24,4 százalék volt a munkanélküliség. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM r VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7802 □ Lengyel zloty 4,3965 n Cseh korona 27,038 D Magyar forint 312,23 n Horvát kuna 7,5110 n Román lej 4,4770 n Japán jen 122,34 Svájci frank 1,0984 n Kanadai dollár 1,4286 n USA-dollár 1,1403 n VÉTEL - ELADÁS I BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbarbank 1,17-1,10 27,85-26,23 325,96-297,89 OTP Bank 1,18-1,09 28,23-25,85 324,80-297,42 Postabank 1,17-1,09 27,99-26,10Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,77-26,23 324,98-297,00 Tatra banka 1,17-1,10 27,86-26,24 323,33-298,75 ČSOB 1,16-1,11 27,73-26,35 Általános Hitelbank 1,17-1,10 27,84-26,22 326,09-298,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A minimáladó végnapjai A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat (Peter Zákoviefelvétele) Pozsony. Pár évvel a bevezetése után Szlovákia - legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint - 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen. Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ezutóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték. Adminisztratív teher A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok - függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem - 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent. MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN Év Megszűnt cég Új cég 2012 4762 20 409 2013 4899 27 204 2014 8461 13 283 2015 7083 12 766 • Forrás: FinStat Letisztult a piac Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” - tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11-14 százaléka húzta le a rolót. A románok megbánták A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 euró- nak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés - egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből. (mi, TASR) Az ÚJ SZÓ ajánlja A könyv a hazai éghajlathoz legjobban alkalmazkodó díszcserjéket mutatja be. A színes fotók alatt rövid szöveg tájékoztat a növény jellegzetességeiről, igényeiről, felhasználásáról. A könyv leírja a fajok és fajták legegyszerűbb szaporítási eljárásait. A köny célja elsősorban az évelő dísznövények szépségének és változatosságának bemutatása, az érdeklődés felkeltése. Ezt szolgálják a színes képek és a hozzájuk fűzött, a gyakorlati tájékozódást segítő leírások. Egy-és kétnyári virágok 88 színes oldalon láthatók a Kárpátmedence éghajlatához jól alkalmazkodó és a hazai kiskertekben jól bevált egy- és kétnyári virágok. A kötetből megismerhetjük az ápolásukkal kapcsolatos feladatokat és az egyes virágok legmegfelelőbb helyét a kertben. Egy- és kétnyári virágok Rendelje meQ nálunk! Az ajánlat 2016. május 20-ig tart.
