Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-13 / 111. szám, péntek
vww.ujszo.com | 2016. május 13. KULTÚRA 9 Az Ezeregyév Pozsonyban \ Magyar Kulturális Héten, június 8-án az Istropolisban lép fel az ExperiDance Tánctársulat ALLÓSIBÉLA ozsony. A Magyarország ozsonyi nagykövetsége ós Magyar Intézet által szerve- ett Több mint szomszéd - flagyar Kulturális Hét sndezvénysorozat reprezen- atív programjaként június 8- n az Istropolisban lép fel z ExperiDance Ténctérsulat z Ezeregyév című előadással, lelynek rendező-koreogré- jsa Romén Sándor. Az előadás a magyar történelem ezer évét mutatja be a honfoglalástól napjainkig Az Ezeregyév táncshow az Expe- Dance első egész estés produkcióként született. A magyar történelem tér évét mutatja be, a honfoglalástól ipjainkig. A néző a darab huszonöt történelmi táncképében változass tánckultúránkba is betekintést /er. A június 6-tól 13-ig tartó pozso- /i magyar hét programját bemutató íjtótájékoztatón Román Sándor, az xperiDance Tánctársulat alapítója ä koreográfusa telefonon beszélt a tzsonyban első alkalommal fellépő 'yüttesről és az előadásról. Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg társulat azzal a céllal, hogy egybe- jnja azokat a művészeti törekvéseit, amelyeket annak idején Szolnoki, a Szigligeti Színház igazgatóként Schwajda György szorgal- azott. Fontosnak tartotta egy tánc- rsulat létrehozását és egy olyan ze- :s műfaj megteremtését, melynek eme a zene, a tánc, a próza, az ének, megjelennek benne nemzeti ha- 'ományaink is. Támogatásával ületett meg a magyar történelmet ncban elmesélő Ezeregyév meséi mű előadás - elevenítette fel a kez- teket a koreográfus, kifejtve, hogy yan nagyszerű alkotóközösség és kotóműhely alakult ki, amellyel és Helyben az eltelt idő alatt húsz kétás darabot készítettek. A legutóbbi mutatójuk a Nostradamus - Vilá- >k vándora volt. „Mi fontosnak tartjuk és tartottuk az elmúlt tizenöt évben is, hogy ne magyarkodva, de nagyon felvállaltan magyar alkotók, magyar szerzők műveit dolgozzuk fel - mondta. - Az Ezeregyév is példa arra, hogy az új zenés-táncos műfajjal nemzetközivé lehet tenni a magyar néptáncot, amelyet nemzedékek sora táncolt. Olyan megfogalmazásban sikerül közvetítenünk, hogy a ma embere is fogyaszthatóként élvezze a saját kultúráját.” A nemzetközi szinten is egyedülálló műfaj az ExperiDance közvetítésével járja Európa és a világ színpadait. Arra a kérdésre, hogyan fogadja a társulat produkcióit a nemzetközi közönség, Román Sándor elmondta, értőn és teljességgel átélve. Az egyes nemzeti történelmekben meglevő hasonlóságok egyetemessé teszik a darab üzenetét, ami segíti a megértését. Az Ezeregyév alaptörténete MaRomán Sándor, a tánctársulat alapítója és koreográfusa dách Az ember tragédiája című művére épít. Adám és Éva nem az egyetemes, hanem a magyar történelem meghatározó fejezetein vonul végig úgy, hogy minden nagy szerepben (Fotók: ExperiDance) Adám van jelen. A honfoglalók között mint Árpád, majd megkoronázzák mint Istvánt, aztán Mátyásként, majd Rákócziként, később Petőfiként látjuk. S mivel mint hőssel haladunk vele előre az időben és megyünk végig az eseményeken, a néző együtt izgul vele és szurkol neki. Lelkületén és érzéseiben átérezhetjük a történelmi események súlyát. ” Az Ezeregyév olyan produkció, amelyet az elejétől a végéig át lehet érezni - fejtette ki Román Sándor. Azért nagyon sikeres a stílus, amelyet az együttes képvisel, mert megérinti az embereket. Az átélést a nem mindennapi vizuális környezet is segíti. „Ma a multiplexek világával versenyezünk, ezért a színpadon is olyan látványt kell nyújtanunk, hogy a nézőnek ne legyen hiányérzete. Ä pazar képi világ, amit jelmezben és intelli- genslámpa-rendszerben megteremtünk, előadásaink lényeges eleme.” [ÁVÉSZÜNET rikler Mátyás annes-ban lobbizik fiatal pozsonyi filmrendező már m először utazik a Cannes-i Nem- tközi Filmfesztiválra. Idén Hata- n (Moc) című nagyjátékfilmjéhez rés társfinanszírozókat, valamint oducerként igyekszik egyengetni y, a párkányi zenélő házról szóló kumentumfilm tervének megva- mlását. )gy áll jelenleg az ön nagyjá- vfilmje, a Hatalom? ben a műfajban a kitartás a leg- ítosabb tulajdonság. Az, hogy az íber ne fáradjon bele a hosszadal- is előkészületekbe és az anyagiak szegereblyézésébe. A Szlovák malaptól csak a gyártás előkészí- ére kaptunk pénzt, a forgatásra m. A Hatalom szlovák-ma- ar-cseh koprodukció, de lehet, gy egy negyedik ország neve is akerül a végén. A cselekmény téli myezetben játszódik, és mármost lom, hogy idén nem kezdhetünk el gatni, úgyhogy jövő télre várjuk a c havat. Prikler Mátyás (Képarchívum) Milyen egy társproducer-kereső misszió Cannes-ban? A befektetők vadásznak a jó filmötletekre, vagy fordítva? Mindkét verzió működik. Talán kevesen tudják, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál nem csak filmbemutatókból, filmversenyből és sztárparádéból áll. Persze, ez is fontos része a rendezvénynek, de emellett az egész világból több mint tízezer filmes nyüzsög a helyszínen egy héten át. Aki odamegy, azért megy oda, mert mindenki ott van. Olyan ez, mint egy nagy, nemzetközi fogorvoskonferencia, vagy egy autókiállítás, csak itt filmekről van szó. Lesz egypár előre megbeszélt találkozóm, néhány emberrel én akarok beszélni, néhányan pedig velem akarnak beszélni. A többi a helyszínen alakul. Vagyis nem úgy fest a dolog, hogy a producerek ülnek egy nagy teremben, a filmesek pedig sorban kiállnak eléjük, és prezentálják a terveiket? Nem, ez nem ilyen egyszerű, de nem is túl misztikus. Ez a fesztivál a személyes találkozókról szól, mindenki magának szervezi a programjait, és úgy lobbizik a saját ötleteiért, ahogy tud. Ön egy rendező kollégájának ötleteiért is lobbizni kíván a legnagyobb európai filmfesztiválon. Mit kell tudni erről a dokumentumfilmről? Miro Jelok még egyetmi hallgató volt, amikor részt vett a Slovensko 2.0 című projektünkben. Egyike volt annak a tíz hazai rendezőnek, akik egyenként 10 perces film- szkeccsekben fejezték ki, mit is jelent számukra Szlovákia. A párkányi zenélő ház történetével ő keresett meg bennünket (a másik producer Zora Jaurová. a szerk.). Évek óta foglalkoztatja őt ez az ügy, már forgatott is róla valamennyit. Az biztos, hogy ez a történet a maga nemében világszenzáció... Persze, ha bárkinek elmesélem három mondatban, azonnal kijelenti, hogy imádja. Az már más kérdés, hogy ki száll be pénzzel is. Tulajdonképpen ez a sztori is a hatalomról szól, mint az én készülő filmem, csak másféle megközelítésben. Ráadásul minden nagyon konkrét benne. Adott egy magyar nő Szlovákiában, egy magyar többségű városban, aki sajátos módon viselkedik és cselekszik... (juk) RÖVIDEN Blues a legjobb gitárostól Somorja. A Mozi klubban lép fel holnap Little G Weevil, azaz Szűcs Gábor, a magyarként az USA-ban karriert építő bluesgi- táros, akit a nagyközönség a tavalyelőtti magyarországi X Faktor egyik mentoraként ismert meg. A világ 2013-ban figyelt fel rá, amikor Memphisben megnyerte a műfaj legfontosabb versenyének számitó International Blues Challenge-et, azaz ő lett az USA legjobb bluesgitá- rosa. Az előzenekar a helyi The Butchers lesz, a koncertek 20 órakor kezdődnek. Quk) Rembrandt a pincéből Los Angeles. A kaliforniai Getty Museum új tárlatának fénypontjaként válj a a látogatókat egy rég elveszettnek hitt Rembrandt- festmény, amelyre New Jerseyben, egy családi ház pincéjében bukkantak rá tavaly szeptemberben. Az elájult beteg (Szaglás) című kép a holland mester érzékszervsorozatának darabja, amelyet a széria hallást és tapintást ábrázoló képeivel együtt állít ki a múzeum. A kiállítás augusztusban nemzetközi turnéra indul. Az 1624-ből való festményt a párizsi Talabardon & Gautier galéria szakemberei fedezték fel, amikor az alkotást aukcióra bocsátották New Jerseyben, 800 dolláros kikiáltási áron. Az aukción aztán páratlan harcot folytatott három telefonos licitáló, nagyjából 1,1 millió dollárra nyomva fel a végső árat. Rembrandt fiatalon, 18-19 éves korában festhette a 22-szer 18 centi- méteres művet, amely egy vérző, áléit férfit ábrázol, akit ammóniával átitatott kendővel igyekszenek magához téríteni. (MTI) Menekültekről forgat Aj Vej-vej Raf ah. Tízfős stábbal a Gázai övezetbe érkezett Aj Vej-vej világhírű kínai művész és politikai aktivista, aki a közel-keleti menekültekről forgat dokumentumfilmet. A film a háború elől a szomszédos országokba menekült sok millió Szíriái sorsát mutatja be, akik életük veszélyeztetésével próbálnak csónakokkal Európába jutni. Aj Vej-vej elmondta: azért számol be a filmben a palesztin menekültek helyzetéről is, mert ők szenvednek a legrégebben attól, hogy nincs hová menniük. A film a tervek szerint 2016 végére lesz kész, a művész kiállítást is rendez a premier előtt. (MTI)
