Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-12 / 110. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. május 12. ISKOLA UTCA 117 Gyökerek és szárnyak A magyar iskolák újraindításának 65. évfordulójára emlékezik a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola V. helytörténeti konferencia Szencen BOKOR KLÁRA Hatvanöt éve nyíltak meg újra a magyar iskolák Csehszlovákiában. A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola is e jeles évfordulóhoz igazította programjait a 2015/2016-os tanévben. Októberben a tanulók a régi iskoláról beszélgettek a nyugdíjas pedagógusokkal és öregdiákokkal, s bizony rácsodálkoztak a palatáblára, vagy arra, hogy füzetek helyett a hajdani gyerekek hasábfával mentek iskolába, hogy ne kelljen hitetlen helyiségben tanulniuk. Márciusban felavatták azt a történelmi lépcsőházat, mely a honfoglalástól az Európai Unióhoz való csatlakozásig tünteti fel a magyar történelem fontos évszámait. „Célunk nemzeti múltunk tisztelete és a tanulók identitástudatának erősítése” - mondta az avatón Szarka Andrea igazgatónő. A Volt Diákok Találkozóján különleges figyelmet kaptak a legidősebbek, akik 65 évvel ezelőtt kerültek ki az iskolapadból. Elmondták, nem volt egyszerű akkoriban elemi iskolásnak lenni. Közülük, akik 1943^14-ben lépték át először az iskola küszöbét, mindenkijárt szlovák iskolába, mert a magyar oktatást a háború után megszüntették. Vali néni máig emlékszik a Srdce című versre, aminek már az első szavába beletörött a nyelve, de nagy szorgalommal a fejébe véste. Amikor újra lehetett magyar iskolába járni, majdnem mindenki vissza is ment. Április végén Dr. Farkas Zsolt atya felszentelte az iskolazászlót, mely alatt a továbbiakban a szőgyéni diákok összejöhetnek, megmérettetésekre indulhatnak. A zászló egyik felén Csongrády Lajos arcképe, a másikon az iskola lógója látható. A zászlóra rákötötte szalagját Szarka Andrea igazgatónő, valamint Sárközi Krisztina, Szőgyén testvériskolájának, a tatai Fazekas Utcai Általános Iskolának vezetője. Iskolánk minden évben Csong- rády-héttel tiszteleg névadója, Csongrády Lajos kántortanító emléElőször szólal meg a rádió A legidősebb szőgyéni tanító néni, a 91 éves Szabó Ilona ke előtt, aki 1873-tól 1910-ig tanított a községben, és akit mindenki Jóságos mester úrnak” hívott. Arany ábécéje máig a becsületes és sikeres diákélet alapja. A hét folyamán először szólalt meg az iskolarádió, volt alkotóműhely, tanár-diák focimérkőzés, anyanyelvi vetélkedő testvérvárosunk, Tata szervezésében, túra, és az óvodásokkal együtt tapsolhattunk a Csavar Színház meséjének. Tiszteletük jeléül az iskola diákjai mécsest gyújtottak az elhunyt pedagógusok sírjánál. (Fotók: CSLAI) A hét zárónapján az iskola, az ön- kormányzat, a vendégek és a helyi szervezetek képviselői megkoszorúzták Csongrády Lajos emléktábláját az iskola falán. Az igazgatónő köszöntőjében kiemelte: „A gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat.” Az ünnepségen részt vettek Csongrády Lajos kántortanító leszármazottai is. A résztvevők az iskola folyosóján értékes kiállításokat láthattak Csongrády Lajos hagyatékából, és bemutatták azoknak a volt csongrádysok- nak a műveit is, akik valamely művészeti ágban jeleskednek vagy könyvet írtak, hogy a mostani tanulókat is hasonló alkotásra buzdítsák. Az esti gálaműsor aj elenlegi és volt csongrádysok szívmelengető produkcióiból állt össze. Az est szónoka, Dr. Tulassay Tivadar professzor, Csongrády Lajos dédunokája hangsúlyozta: „A tanítók feladata mértéket és példát adni a rájuk bízottaknak. Kellenek az igazi mesterek, akik mellett tanítványok sokasága felnőhet.” Az iskola vezetősége Pro Edu- catione életműdíjat adományozott azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak, akik legalább 25 évet tanítottak a szőgyéni iskolában. Díszoklevelet kaptak az iskolához való elkötelezett hűségükért azok a nyugdíjas pedagógusok is, akik gyakorta ellátogatnak az iskola rendezvényeire. MATUS MÓNIKA Ismét érdekes és izgalmas témákba ásták bele magukat a múlt és szűkebb régiójuk iránt érdeklődő szenei diákok. Ötödik alkalommal tartotta meg helytörténeti konferenciáját a Szenczi Molnár Albert Alapiskola a Szenczi Molnár Albert Gimnáziummal és a Szenei Városi Múzeummal közös szervezésben. Az idei zsűri - Polák Margit, Szanyi Mária, Strešňák Gábor és Korpás Arpád - mellett Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója is ellátogatott a konferenciára. Kišš Kitti gimnazista a féli iskolafoglalásról tartott rendkívül értékes előadást, majd Éliáš Viktória a szenei tavak keletkezéstörténetéből és turisztikai használatba vételéről villantott fel adalékokat. Ber- gendi Máté a nagypapája által talált nyitrai levelekből szemezgetett, melyeket Neumann Lajos nyitrai ügyvédnek írt Haifába kimenekített lánya, Zsuzsi. Tirinda Eszter az Ómagyar Mária-siralmat megtaláló Grag- ger Róbert családjához való kötődéséről beszélt, Fülöp Lívia a szenei temető érdekes sírköveit mutatta be, Bartos Roland pedig értékes előadásban vázolta fel a szenei hengerműmalom százéves történetét. Untermayer Ferenc dédnagyapja I. világháborús vitézségéről mesélt, Holocsy Zsóka Zsófia nagymamája falujának, Nemesócsának az emlékeit mutatta be. Tomovics Evelin ismét rendkívül alapos kutatást követően mesélt szülőfaluja, Rété II. világháborúban betöltött szerepéről és a II. világháborúban részt vett falubeliekről, majd Straňák Emma mutatta be a boldogfai gyermekjátékokról készített gyűjtését, végül Strešňák Adél remekelt a szenei Stift történetének bemutatásával. A zsűri megállapította, hogy minden évben előbukkannak olyan érdekes és izgalmas témák, amelyekre nem számítanak, s amelyek tovább mélyítik művelődéstörténeti ismereteinket e régióról. Köszönhető ez a felkészítő tanárok, Szabó Eszter és Takács Róbert elkötelezett munkájának is. Lelkesítő, hogy minden évben sok fiatal akad, akit érdekel régiója történelme, művelődéstörténete, hagyományai. Megható volt hallani a kilencedikes Mátétól, hogy ha még jövőre is itt maradt volna Szencen, mit dolgozott volna fel... Aki rájön a kutatás ízére, amely, mint egy történelmi krimi, gyakran egy egyszerű kérdésfelvetéssel kezdődik (Miért vitte szegény fiatalembert a nemtelen női cselvetés a sírba, hogy ezt szülei még a sírkövén is megörökítik?, Miért csak 1942-ig küldte haza Haifából leveleit Zsuzsi a szüleinek?, Hogyan játszották a prickit? Miért égett le a malom?), a megoldáskeresés rabjává válik, és feldolgoz egy művelődéstörténeti hagyatékot. Reméljük, még sok éven át számos érdekesség kerül így a hallgatók elé. Az ifjú helytörténészek csapata (Fotó: szmaai) r ERASMUS+ projekt: Óvodapedagógusok tapasztalatcseréje BESZÁMOLÓ Magyarországi óvodapedagógusok ismerkedtek az érsekújvári óvodában folyó oktató-nevelő munkával. Kedves vendégeket fogadott a közelmúltban az érsekújvári Cirill- Metód utcai óvoda. Egy Magyarország szívében levő község, Perkáta öt óvodapedagógusa látogatott el hozzánk az ERASMUS+ program keretében. 2015 augusztusában és októberében két erdélyi óvodában jártak, a szlovákiai út a program utolsó állomása volt. Ismerkedtek Szlovákia oktatási rendszerével, az óvodai oktatónevelő munka folyamatával és a pedagógusok szakképzettségének követelményeivel. A hét szabad délutánjain Szlovákiával ismerkedtek a vendégek, és természetesen érsekújvári sétával kezdték (Fotó: CMO) A tartalmas szakmai megbeszéléseken vendégeink megismerkedtek óvodánk Négylevelű lóhere című alapprogramjával, óvodánk küldetésével, hagyományaival és tipikus rendezvényeivel. Legfigyelemreméltóbbnak az oktatónevelő munka folyamatát tartották. Nagy érdeklődéssel figyelték az eTwinning programról szóló bemutatót, melynek programjai óvodánkban több éve nagyon sikeresek. A szívélyes és baráti hangulatú megbeszélések során megtárgyaltuk az óvodai nevelés sajátosságait, összehasonlítottuk a két óvoda pedagógiai dokumentációját, az oktató-nevelő munkában használt didaktikus segédeszközöket, módszertani anyagokat, valamint az óvodai napirendet. Sor került a szlovákiai és magyarországi óvodák finanszírozási rendszerének összehasonlítására, továbbá mindkét ország pedagógusai pozíciójának kiértékelésére. A szakmai program gazdagításaként vendégpedagógusaink bemutató órákon vettek részt az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolában, mellyel óvodánk sokéves kitűnő kapcsolatot tart fenn. A hét szabad délutánjain Szlovákiával ismerkedtek, és ezt természetesen érsekújvári sétával kezdték. Ellátogattak Ga- lántára, Körmöcbányára, Selmecbányára, Nyitrára, Zsolnára és a Magas-Tátóba is. A szlovákiai szakmai látogatás befejeztével a perkátai kolléganők megköszönték az érsekújvári Cirill- Metód utcai óvoda pedagógusainak a lehetőséget, hogy új szakmódszertani ismereteket, érdekes ötleteket szerezhettek további pedagógiai munkájukhoz. (CMO)
