Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-12 / 110. szám, csütörtök
IMI Horgász 2016. május • www.ujszo.com új szó HOBBI | Ül a kisgyerek a falatnyi tavacska partján, és bámulja az aranyhalat. Nem is aranyhal az, hanem valamifé- 1 le koijövevény, afféle egzotikus keleti 1 díszpinty (ponty?), de nem is ez a \ lényeg. A kislegényt lenyűgözte a víz t—< meg a hal. A felnőttek noszogatják, tovább kéne menni, van még sok látnivaló az állatkertben, de a gyerkőc hajthatatlan. Talán az ősi ösztön mozdult meg benne? Vagy csak a természet érintette meg láthatatlan, delejes ujjával? Hároméves, bajosan tudná megfogalmazni. Pedig a felnőttek mindig ezt várják el tőle: válaszoljon a buta kérdéseikre. Mit mondhatna? Tetszik neki a halacska. Hogy miért? Csak. Van Howard Gard- nernek egy elmélete, amely dióhéjban arról szól, hogy az emberi intelligencia többrétű, mintsem be lehetne gyömöszölni a kulturális kategóriák és az általános társadalmi elvárások megszokott kalodájába. Gardner elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Nyolcféle, egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi-verbális, logikai-matematikai, képi-térbeli, testi-mozgásos, zenei, természeti, társas (interperszonális), személyes (intraper- szonális, önismereti). A standard intelligenciatesztek az első hármat mérik. Egy lurkótól is általában legfeljebb három intelligenciát követel meg az iskola. Aki ennek megfelel, jó tanulónak és a tanító néni kedvencének számít. Mihelyt azonban ennek a háromnak a rovására megy a maradék öt közül valamelyik, a gyerek problémásnak számít. Lehet zenei zseni, ha rosszul ír, olvas. Ne merüljünk bele túlságosan, a témának nagy irodalma van, utána lehet nézni. Hanem emeljük ki a felsoroltak közül a hatodikat, a természetit. Az ember a természet része. Ha egyensúlyban él vele, mit több, ha szereti, sőt ismeri, sokkal harmonikusabb az élete. Intelligensebb lesz általa. Vagyis, kedves szülők, véletlenül se kövessük el azt a bárdolatlansá- got, hogy hasonló esetben elráncigáljuk a lurkót a víztől, nehogy vizes legyen... Hadd nézze, valószínűleg a lelke úgy kívánja. Aztán, ha odáig fajul a helyzet, hogy felcseperedve horgászbotot ragad, és egyre jobban magával ragadja ez a nemes hobbi, ne keseredjünk el túlságosan. Hadd görbüljön az a bot! KÖVI szathoz jók. A másik fajta, a pácolt (mert jobban magába szívta) sokkal tovább megőrzi az aromák hatását. Ahol sokáig kell várni a kapásra, sokkal jobb választás a pácolt kukorica. Persze akadnak horgászok, akik a maguk boszorkánykonyhájában bíznak. Ez kissé macerá- sabb dolog, mint a készet megvenni a boltban, viszont a kísérletezés olykor meglepő eredményeket biztosít. Az ujj mint kapásjelző szetesen, ahol a víz sodra olykor megtréfálja a horgászt; uszadékok, víz alatt sodródó gallyak, falevelek képesek kapást imitálni, aminek sokszor „odacsap" az ember. Az emberi ujjat azonban nehéz becsapni, az a legfinomabb botspiccnél és kapásjelzőnél is érzékenyebb műszer. Hadd illusztráljam néhány példával. Nyár eleje, a Kis-Duna holtágán űzöm kedvenc „pottyantós" módszeremmel a nagy bandákba összeverődött domoly- kókat, dévérkeszegeket. A módszer lényege, hogy nem használok sem ólmot, sem úszót, sem élőkét. Csak horgot, amelyen nagy harmatgiliszta a csali. Ez adja a dobáshoz a önsúlyt, s ahogy a csali süllyed a fenék felé, gyakorlatilag végigpilincN incs új a nap alatt, konstatáltam, hiszen boldogult ifjú koromban szinte csak így horgásztunk. Folyóvízen nem is használhattunk volna kapásjelzőt, az úszózás pedig valahogy nem volt divatban arrafelé. S mivel akkoriban még szándék erejéig sem léteztek a gyufaszál vékonyságú pilker- és feederbotok, hanem kemény dorongokkal űztük a domikat, paducokat és márnákat, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy az ujjúnkat használjuk kapásjelzőnek. A kemény botspiccet ugyanis csak a kapitális domolykók, márnák tudták megrezzenteni. FOLYÓVÍZEN Ezt a módszert azóta sem feledtem, és ha csak tehetem, alkalmazom ma is. Főleg folyóvízen terméJOTANACS A horgászok közül sokan tanácstalanok, vajon meddig tart a boltban vásárolt, ízesített kukoricák hatása? Ha gyakran dobjuk be a horgot, akkor fel sem merül a kérdés, ha viszont ritka a kapás, és sokáig, akár órákig is ázalog a csali a vízben, valóban kérdéses, meddig tart a méz, vanília, kókusz, ánizs és egyéb ™ ízesítők, aromák hatása, amelyekkel át van itatva a csali. Hajszálelőkén 1 felkínált í kukorica V lében A horgászboltokban alapvetően kétféle üveges kukoricát kapunk: aromás lében úszót és pácolt, vagyis csaknem szárazon csomagoltat. Előbbi, a uszo kukorica gyorsabban elveszíti az aroma kibocsátó képességét, hatása azonban gyorsabb. Ezek a kukoricák az intenzív horgáMÁR ÍRTAM E TÉMÁRÓL, DE A MINAP SZINTE ORRBA VÁCOTT AZ EGYIK HORGÁSZMAGAZINBAN EGY ÍRÁS. A SZERZŐ - MINDEN GÚNYOS SZÁNDÉK NÉLKÜL ÍROM - FELFEDEZTE A SPANYOLVIASZT. TAVASZI PONTYOZÁSKOR A KRÓNIKUS KAPÁSTALANSÁG ARRA KÉSZTETTE, HOGY A VÉGTELENSÉGIG FINOMÍTSON A SZERELÉKEN. A LEHELETVÉKONY ZSINÓR AZONBAN MÉG A LEGAPRÓBB KAPÁSJELZŐT SEM BÍRTA VOLNA EL, ÍGY JOBB HÍJÁN AZ UJJÁT TETTE ZSINÓRRA. S LÁSS CSODÁT, A FINOM PÖCÖGTETÉSEKET IS ÉSZLELTE, AMELYEKNEK BEVÁGOTT. VÉGÜLTÖBB HALAT FOGOTT, MINTÁZ ÖSSZES TÖBBI HORGÁSZ AZ EGÉSZ TAVON.
