Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-12 / 110. szám, csütörtök
VI Hazai 2016. május • www.ujszo.com UJSZO HOBBI színű lábbelit szeretnének hordani. A műhelyben cipőkön kívül övék készítésével is kísérleteznek, de a cipész leszögezte, hogy minden folyamatot személyesen akar felügyelni, így limitálják az elkészült áru mennyiséget. ,Addig jó, míg felügyelni tudjuk, hogy milyen cipő kerül ki a kezünk alól" - vallja Sárai Attila. RÉGISÉGEK A MŰHELYBEN Nemcsak az anyagbeszerzés, hanem a megfelelő műszaki eszközök megvásárlása is fejtörést okoz a cipésznek. A műhelyben található régiségnek is beillő berendezéseket és szerszámokat többéves gyűjtögetés során sikerült beszerezniük. A negyvenes években gyártott talpfelvarró gépet a magyar-szlovén határról hozták Dunaszerdahelyre. A talpprésgép egyhetes postai kaland után került egy csehországi vasteiep- ről a csallóközi műhelybe. A százéves Singer varrógép alig pihen a cipészeiben, naponta használják és gyakran olyan munkát végeznek vele, amelyet a mai modern eszközök nem képesek megvarrni. Cipőnyújtó gép, csiszoló, több tucat díszítő szer-' szám és számtalan kaptafa van a műhelyben. KI VISZI TOVÁBB? Sárai Attila édesapja is cipész volt, ő maga egy nagy múltú cipészcsalád képviselőjénél tanulhatott. A cipészet iránt érdeklődő fiataloknak ma kevés lehetőségük van. Az iskolákban nem tanítják a szakmát, csak gyorstalpaló cipésztanfolyamon sajátíthatják el a lábbelikészítés alapjait. Sárai bízik abban, hogy akad majd olyan a családban, aki büszkén viszi tovább ezt a nem mindennapi szakmát. BARTALOS ÉVA (A SZERZŐ FELVÉTELEI) kozótól vásárol a cipész. Ha a kliens lába eltér az átlagtól, kiegészítőkkel megtoldják a kaptafát, hogy igazodjon a vásárló lábfejéhez. A kaptafán legalább egy napot pihen a cipő, hogy utána rákerülhessen a bőrráma, a talp és a sarok. Azután lecsiszolják, lepolírozzák a cipőt, befűzik a fűzőket és dobozba teszik a kézzel készített terméket. A cipésztől megtudtuk, előfordul, hogy a készítés közben felpróbál- tatja a cipőt. Sárai minden folyamatot felügyel a kis műhelyben, amelyet édesapjával és feleségével együtt üzemeltetnek. „Mindent kézzel készítünk, kézzel rajzoljuk a terveket, lyukasztjuk a bőrt" - hangsúlyozta a cipész. RÉGEN KIVÁLTSÁGNAK SZÁMÍTOTT, HOGY VALAKINEK TÖBB LÁBBELIJE LEGYEN, MA MÁR VISZONT SZINTE MINDEN UTCASARKON TALÁLUNK CIPŐÜZLETET. EGYEDI CIPŐT AZONBAN CSAK KEVÉS HELYEN KÍNÁLNAK. A KEVÉS HELY EGYIKE EGY DUNASZERDAHEĽYI CSALÁDI CIPÉSZET, AHONNAN KÉZZEL KÉSZÍTETT, EGYEDI BŐR LÁBBELIBEN TÁVOZHAT A VÁSÁRLÓ. HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS A műhelyben hagyományos módon készítik a cipőket, az eljárás folyamán megbízható beszállítóktól szerzett alapanyagokkal dolgoznak. „Évekig nyomoztunk, kerestük a megfelelő ragasztókat, keményítőket és bőrárut. A hazai neves bőrgyárak megszűnésével egyre kevesebb lett a beszállító" - közölte Sárai, utalva arra, hogy legtöbbször külföldről rendelik a cipőkészítéshez szükséges anyagokat. A hagyományos faszögeket Németországból sikerült beszerezniük, bőrt általában Csehországból rendel■F nek. A cipésztől megtudtuk, a cipőtől függ, hogy milyen bőrből készül. A vásárlók több tucat szín közül választhatják ki, hogy milyen S árai Attila duna- szerdahelyi cipész egy eltűnőben levő foglalkozást próbál újraéleszteni. Körülbelül egy évtizede készít cipőket, több tucat elégedett vevő igazolja a szakember tudását. „Komáromban egy idős cipésznél, Csonka Zsigmondnál tanultam ki a mesterséget, aki nyolcvanévesen is szívesen fogadott inasként" - kezdi a beszélgetést Sárai Attila. Először művészeti társulatoknak, táncegyütteseknek, színjátszóknak, hagyomány- őrző csoportoknak készített lábbeliket. Nemcsak itthonról, hanem Magyarországról is kap megrendeléseket. Tavaly új fejlesztésre szánta el magát, együtteseken kívül egyéneknek is készít egyedi cipőt. EGYEDI ÉS MINŐSÉGI „Tavaly januárban készítettem mintacipőket, amelyek megtekinthetők az üzletben. A vásárló kézbe veheti és láthatja, hogy néz ki a cipő" - folytatta Sárai. Ha valaki bőrcipőt szeretne készíttetni, a cipész leveszi a vásárló méreteit és két hét múlva a kliens megkapja az egyedi, méretre szabott cipőt. „Először lemérjük és körülrajzoljuk a vásárló lábát. Elbeszélgetek a klienssel arról, hogy milyen cipőt szeretne, kiválasztja a bőrt, és a lábbeli díszítését. Ezután papírra vetem a terveket a méretekkel és kezdődhet a szabás. A papír mintát rárajzolom a bőrre és kiszabom a lábbelit. Mivel a bőr magában gyenge, erősítést teszek alá" - vázolja a folyamatot Sárai Attila. A kiszabott bőrt ezután ráhelyezi a kaptafára, amelyet egy pápai kisvállalNincs lehetetlen A cipész vallja, hogy nincs megvalósíthatatlan elképzelés, eddig minden vásárló elégedetten távozott a cipészetből. A táncos csizmákon és cipőkön kívül férfi félcipők, sportcipők, bakancsok, női csizmák, magas sarkú cipők, honfoglaló- és íjászcsizmák is készültek már a műhelyben. „Kilenc éve készítettük az első táncos cipőket. Sokan azért jönnek hozzánk, mert olyan lábbelit szeretnének, amilyen másnak nincs. A legtöbb vásárlónk saját, méretre kidolgozott kaptafát kap” - sorolja a kézzel készített cipők előnyeit a szakember. Kézzel készített bőrcipők Dunaszerdahelyről
