Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-11 / 109. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. május 11. SPORT 121 Teljes szlovák csőd a németek ellen A szlovák jégkorong-válogatott óriási meglepetésre nagyarányú, 5:l-es vereséget szenvedett Németországtól az oroszországi jégkorong-vb-n. Zdeno Cíger védencei csak az első harmadban hokiztak jól. A szlovák válogatott harmadik meccsén az eddig csak egy pontot szerző németek ellen lépett pályára. A szlovák kapuban ismét Branislav Konrád kapott lehetőséget. Az első szlovák emberelőny kimaradt, Hudáček a kapufát találta el, a 9. percben azonban a szlovákok megszerezték a vezetést: az oroszországi vb-n először pályára lépő Peter Ceh- lárik a kapus alatt a hálóba lőtt. A játékvezető először nem látta, hol a korong, a gólszerzőnek kellett megmutatnia neki a hálóban -1:0. Ekkor még a szlovákok irányították a játékot, a németek főleg kontrákból próbálkoztak. A második harmadban azonban fejre állt a papírforma: a németek jobban akarták a győzelmet, és többet is tettek érte. A 25. percben Schütz átadása után a korong Ha- gerhoz került, aki kapásból egyenlített — 1:1. Négy perc múlva a németek másodszor is örülhettek: Go- gulla a kék vonalról lendítette lövésre az ütőjét, a korong megpattant az egyik szlovák játékoson, s végül a kapuban kötött ki - 1:2. És még nem volt vége: a 35. percben emberelőnyben Reimer remek passzt kapott, és Komáddal szemben már nem hibázott -1:3. A szlovákok értékelhetetlen teljesítményt nyújtottak, képtelenek voltak magukra találni, a német hurrikán folytatódott. A 44. percben Macek senkitől sem zavartatva vé- gigszáguldott a pályán, és újra Konrád hálójába lőtt - 1:4. Az önbizalHol a korong? Jellemző jelenet a szlovák-német meccsről, a németek örülnek, Konrád lehorgasztott fejjel búsul (TASR) mát vesztett kapust Július Hudáček váltotta. A szlovákok teljesen szétestek, az eufórikusán hokizó németek még egy ötödik gólt is ütöttek, egy kipattanó korongot Kahun vágott a hálóba - 1:5. Zdeno Cíger védencei megsemmisülve várták a meccs végét, a németek pedig majdnem egy hatodikat is lőttek, de a korong már a meccs végi dudaszó után haladt át a gólvonalon. Az 5:l-es német siker szenzációnak számít, a németeket előzetesen kiesőjelöltként tartották számon. A Szlovákia-Németország 1:5 ► GÓLLÖVŐK: Cehlárik (9.), III. Hager (25.), Gogulla (29.), Reimer (35.), Macek (44.), Kahun (55.). ► SZLOVÁKIA: Konrád-Meszároš, Sersen, Marinčin, Sekera, Graňák, J. Mikuš, Jaroš, Švarný-Bakoš, Réway, Dravecký-Jurčo, Viedenský, L. Hudáček-Cehlárik, Marcinko, Bartánus-Hrnka, A. Šťastný, Lušňák. ► NÉMETORSZÁG: Pielmeier-K. Holzer, Ehrhoff, Reul, M. Müller, D. Boyle, Akdag, K. Braun-Kink,Y. Seidenberg, M. Goc-B. Macek, L. Draisaitl, Noebels-P. Reimer, T. Rieder, Kahun-Hager, F. Schütz, Gogulla-Fauser. 15.15 Szlovákia-Fehéroroszország STV 1, Čľ Sport, Sport 1 (magyar) 15.15 Svájc-Lettország STV 2 (17.40, felvételről), ČT Sport (22.15, felvételről) 19.15 Finnország-Magyarország STV 2, Sport 1 (magyar) 19.15 Svédország-Kazahsztán STV 2 (1.50, felvételről) szlovák válogatott két győzelem után először szenvedett vereséget a vb-n. Zdeno Cíger szlovák szövetségi kapitány a mérkőzés előtt arra figyelmeztetett, nem szabad „elaludni a hatpontos lovon”, de a mérkőzésen úgy tűnt, az előző két meccsét megnyerő szlovákok nem tudtak megfelelően felpörögni. Hiányzott egy olyan vezéregyéniség is, aki az első két német gól után össze tudta volna rántani a csapatot. „Nem érdemeltünk győzelmet, minden téren csődöt mondtunk - fogalmazott keményen a szlovákok szakvezetője. -Nem volt fegyelem és kedv sem, fizikailag és korcsolyázásban is gyengék voltunk, alulmaradtunk a németekkel szemben. Az ellenfelünk mintha az életéért játszott volna, mi pedig nem győztük velük tartani a lépést. Nem tudtuk megismételni az előző két meccsen nyújtott teljesítményünket.” A szlovákok ma javíthatnak, délután a fehéroroszok ellen lépnek jégre. (bt) Hajós Alfréd az életéért úszott Athénban BŐDTITANILLA Mit is mondott Coubertin arról, hogy nem a győzelem a fontos, miért utasította vissza a díszdoktori címet az első újkori olimpiai bajnok, és mi motiválta a vízben Hajós Alfrédot? Indul olimpiatörténeti sorozatunk. Coubertin eszméje A 19. század második felében megszaporodtak a különféle sport- versenyek, vetélkedők, amelyek nevében gyakran szerepelt az olimpia, olimpiai kifejezés. Az ókori olimpiaijátékok által inspirálva Pierre de Coubertin párizsi tanár és történész 1894-ben megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Az első újkori olimpiát eredetileg az 1900-as párizsi Világkiállítás társrendezvényének tervezték, de attól tartottak, hat év várakozás alatt nagyon csökken majd az érdeklődés, ezért végül 1896-ot választották. A rendező várost illetően egyhangúlag Athénra esett a választás. Az előkészületek egy bizonyos szakaszában azonban Budapest is szóba jött, amikor a görögök el voltak maradva az építkezésekkel, a magyar főváros pedig éppen a nagyszabású millenniumi ünnepségekre készült. Végül azonban Athén a jelentős szponzori támogatásoknak köszönhetően idejében elkészült, és olyan sikeres olima fontos, nem az a lényeg, hogy diadalmaskodjunk, hanem hogy becsülettel harcoljunk.” Vizsgák helyett diadal Az újkori játékok első bajnoka a bostoni James B. Connolly lett. Már az olimpiára vezető útja is kalandos volt: a Harvardon engedélyt kért európai eltávozásra, de ezt elutasították, mondván, csak a vizsgák alól akar kibújni. Connolly erre otthagyta az egyetemet, és egy német teherhordó hajó fedélzetén indult Athénba. A hajón kirabolták, majdnem a jegyét is ellopták, de a rabló nyomába eredt, és legalább a jegyet visszaszerezte tőle. Az olimpia első napján hármasugrásban versenyzett, olyan technikával, amely ma már nem szabályos (az első két ugrásnál egyaránt jobb lábról rugaszkodott el), és csaknem egy métert vert a mezőnyre (13,71 méter). Ezzel ő lett az első olimpiai bajnok i. sz. 385 után, amikor az athéni Zopirusz megnyerte a pank- rációt. Connol ly magasugrásban (1,65 m) második lett, távolugrásban harmadik (5,84 m), és a négy évvel későbbi olimpiáról is van egy érme: Párizsban címvédőként második lett hármasugrásban. Connolly az 1904- es játékokról sem hiányzott, de ott már újságíróként vett részt. Tudósított a spanyol-amerikai háborúról, később pedig tengerészeti témájú írásaival lett népszerű. Több mint 200 novellát és 25 regényt írt, Pulitzer-díjat is kapott. A sors fintora, hogy 1949-ben egykori egyeteme, a Harvard díszdoktori címet ajánlott neki, de ezt Connolly nem fogadta el... A sokoldalú magyar delfin Édesapja vízbe fulladt, ő maga halálfélelmet érzett az athéni olimpiai döntőben. Saját bevallása szerint nem a győzelemért, hanem az életéért úszott. Ráadásul tiszteletére az osztrák himnuszt kezdték eljátszani. Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok Guttmann Amold- ként látta meg a napvilágot. Tizenhárom éves volt, amikor elvesztette édesapját, aki a Duna jeges vizében lelte halálát, ő ennek hatására kezdett komolyan úszni. Athénba 18 éves építészhallgatóként utazott, a felkészülés során hajnalban edzett, nyitás előtt a Rudas fürdő melegvizes kismedencéjében, hogy reggel nyolcra beérjen az előadásokra. Ehhez képest az olimpiai döntőt 12 fokos tengervízben tartották, a leghosszabb távon sok versenyző a hideg miatt feladta a küzdelmet. Hajós előbb 100 méteren nyert, 1:22,2-es idővel ért célba, s bár az 500 méteres táv rajtját lekéste, 1200 méteren újra rajthoz állt. A versenyzők hajókról úsztak ki a partra, a kísérőhajók azonban a start után azonnal a part felé vették az irányt, így Hajós halálfélelmet élt át, mi lesz, ha görcsöt kap a hideg vízben. „Sokkal inkább piát szervezett, hogy az is felmerült, a további játékokat is itt rendezzék. Coubertin báró ötlete és szellemisége azóta is fennmaradt, de az oly sokszor neki tulajdonított „nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos” mondás nem az ő nevéhez fűződik. A szállóigévé vált gondolatot Ethelbert Talbot, Közép- Pennsylvania anglikán érseke mondta az 1908-as londoni olimpia megnyitójának előestéjén, de Coubertin számára sem a győzelem, hanem maga a versengés volt az elsődleges. Az újkori olimpiák atyja így fogalmazta meg filozófiáját: „Az életben nem a diadal, hanem a küzdelem Athén, 1896 I. nyári olimpia 1896. április 6-15. • Sportolók: 241 férfi • Sportágak/versenyszámok: 9/43 • Magyar aranyérmesek: Hajós Alfréd 2x (úszás -100 m, 1200 m) az életemért, mintsem a győzelemért úsztam” - mondta későbbi visszaemlékezéseiben, ahol arról is szót ejtett, hogy győzelme után a görög szervezők tévedésből az osztrák himnuszt kezdték játszani... Pár taktus után a zene elhallgatott, s a jelenlévő néhány magyar elénekelte Hajósnak a magyar himnuszt. A másnapi lapok „magyar delfinként” emlegették, Hajós azonban nem csak az úszásban volt tehetséges. Atletizált, tornázott és futballozott, pályára lépett az első hivatalos magyarországi futballmeccsen. Volt játékvezető, később pedig szövetségi kapitány is. Építészként is maradandót alkotott: az 1924-es párizsi játékok művészeti versenyében az építészek között ezüstéremmel díjazták (az aranyat nem adták ki), ő tervezte ama már a nevét viselő margitszigeti sportuszodát, a Megyeri úti Újpeststadiont, a debreceni Aranybika szállót, a balassagyarmati strandfürdőt és több sporttelepet.
