Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-02 / 101. szám, hétfő

AMI MEGKESERÍTI AZ ÉLETÜNKET... Alkoholizmus 13. oldal 2016. május 2., hétfő, 14. évfolyam, 16. szám Elérhető közelségbe került a kanyaró és a rózsahimlő kiirtása A védőoltás a leghatá­sosabb eszköz az életveszélyes fertőző betegségek ellen ví­vott harcban, a múltban ugyanis ezek voltak a leggyakoribb halálokok. Becslések szerint a védőoltás évente 3 millió emberéletet ment meg és további 750 ezret véd meg a betegség tar­tós következményeitől. A fertőző betegségek terjedését az átgondolt immunizációs programoknak kö­szönhetően lehet megállítani. Ilyen a szlovákiai program is. Az egykori Csehszlovákia volt példá­ul az első ország, ahol 1960 óta nem fordult elő gyermekbénulás. Nálunk is gondot jelent Sajnos az utóbbi években Szlovákia azok közé az országok közé került, ahol úgynevezett vakcinációs lyu­kak alakultak ki, vagyis olyan vidé­kek vagy csoportok, amelyeknél csökkent a beoltottak aránya. A ve­szély abban rejlik, hogy újra felüt­hetik a fejüket olyan betegségek, amelyek nálunk már rég nem for­dultak elő. Sajnos az utóbbi időben nő azon szülők száma, akik nem tartják fontosnak gyermekük beol­tását. A Közegészségügyi Hivatal szerint legrosszabb a helyzet a Po­zsonyi kerületben, főleg ami a ka­nyarót, a mumpszot és a rózsahim­lőt illeti. Örvendetes, hogy 2015- ben már 1,3 százalékkal nőtt a beol­tottak száma, így a teljes népesség tekintetében elérte a 90,1 százalé­kot. Ez akkor derült ki, amikor a 2013-ban született gyerekek vakcinációját ellenőrizték. Kanyaró és tuberkulózis A szakemberek szerint a kanyaró a legnagyobb probléma, ami jelenleg Április utolsó hetében - immár 11. alkalommal - a védőoltás fontos­ságáról és arról is a szokásosnál több szó esik, hogy milyen szerepet játszik a védőoltás az életveszélyes fertőző betegségek megelőzésében. A ma kezdődő európai immunizációs héten a szakemberek ismét felhívják a figyelmet az ún. immunizációs lyukak felszámolására, külö­nös tekintettel a kanyaróra és a rózsahimlőre. növényeken akár több évig is megmaradnak. Elég, ha tövis megy a kezünkbe, és máris beke­rül a szervezetbe. „Ha balesetet szenvedtünk és régen kaptunk védőoltást, meg kell azt ismétel­ni. Nagyobb sérüléskor 5 év múl­va, kisebb sérüléskor elég, ha 10 év múlva. A tetanuszban szenve­Szlovákiát veszélyezteti. „Bár ez a betegség legutóbb 1997/98-ban fordult elő, nem tudjuk, meddig vagyunk képesek tartani ezt a hely­zetet” - mondta dr. Jarmila Pertináčová, a Pozsonyi Regionális Közegészségügyi Hivatal munka­társa, majd hozzátette, hogy a leg­veszélyeztetettebb a Pozsonyi kerü­let és a nagyobb városok. „Elég, ha valaki a kanyarót okozó vírusgazda közelében tartózkodik és nincs be­oltva, azonnal megfertőződik.” Tü­netei az influenzához hasonlítanak, s csak később jelennek meg a jel­lemző kiütések. A másik súlyos betegség a tuber­kulózis. Nálunk 2012 óta nem kötelező az oltás ellene, mert 100 ezer lakosra már csak kevesebb mint 10 beteg jutott. „Nem tu­dom, meddig maradhat fenn ez az állapot, ugyanis Európában egyre több a tuberkulózisban szenvedő beteg” — 'mondta a szakember. Németországban a migránsok között például több mint 10 ezer új tuberkulózisost találtak, és Ausztriában is nő a betegek száma. Mi ellen oltanak? Szlovákiában jelenleg 10 életveszé­lyes betegség ellen oltanak, közü­lük nyolc a levegővel terjed. „Tuda­tosítani kell, hogy mindenki ugyanazt a levegőt szívja. Nincs esély arra, hogy megfékezzük a be­tegséget. Tehetünk lépéseket, ame­lyekkel lassíthatjuk terjedését, de megfékezni csak védőoltással tud­juk.” Vannak betegségek, amikor sem az oltás, sem a betegség legyő­zése nem jelent életre szóló védett­séget. Ilyen betegség a szamárkö­högés. Ezért fontos az oltás megis­métlése. Bár bakteriális betegségről van szó, nem kell mindig csak az antibiotikumos kezelésre gondol­ni. A szamárköhögést okozó Bordetela pertussis olyan mérget termel, ami károsítja a légutakat, s az antibiotikum hatástalan ellene. A védőoltás a tetanusz és a B tí­pusú sárgaság ellen kötelező. A tetanuszt a Clostridium baktéri­um okozza. Spórái néhány állat­faj emésztőrendszerében képződ­nek, és a különféle tárgyakon és dás alakul ki. jó tudni, hogy nem­csak nemi úton, hanem vérrel is ter­jed, vagyis sérüléskor, továbbá teto­válás, piercing, orvosi beavatkozás után. A fertőzés útja még mindig nem ismert. Azt tudjuk, hogy a fer­tőzéshez elég mikroszkopikus mére­tű, néhány hetes száraz vér is, amit szabad szemmel nem is látunk. Sikereink Becslések szerint a védőoltás évente 3 millió emberéletet ment meg... dő beteg szörnyű körülmények között hal meg: teljes tudatánál van és megfullad” - figyelmezte­tett Pertináčová. A B típusú sárgaság ellen azért köte­lező a védőoltás, mert súlyos követ­kezményei vannak, különösen a gyerekekre. A májgyulladásos esetek 90 százaléka krónikussá válik, és 5 éven belül májrák vagy májzsugoro­A legnagyobb siker a himlő globá­lis kiirtása. Ebbe a betegségbe mil­liók haltak bele. Mivel 100 évvel a vakcina kifejlesztése után eltűnt a betegség, a védőoltást 1980-ban eltörölték. Sikernek számít, hogy 2011-ben már csak 6 országban fordult elő gyermekbénulás. A szakember szerint legkésőbb 20 év múlva már nem kell oltással véde­kezni ellene. A jó immunológiai programnak köszönhetően az Egészségügyi Világszervezet 53 országában elérhető közelségbe került a kanyaró és a rózsahimlő teljes kiirtása, de fel kell számolni az „immunizációs lyukakat” és az utolsó fertőzésgócokat is. Ehhez mindannyiunknak felelősségünk teljes tudatában kell hozzájárul­nunk. (kovács) 1 EGÉSZSÉGES MUNKAHELYET ■ MINDEN ÉLETKORBAN! Vannak vállalatok, ahol rendszeresen tartanak egészségnapokat. Ilyenkor vérnyomást, vércukor- és koleszterinszintet mérnek. 13. oldal HELYHEZ KÖTI A BAKTÉRIUMOKAT A FANSZŐRZET ... nem csupán az egészség védelmében, hanem a szaporodásban is fontos szerephez jut. 14. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom