Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-05 / 78. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. ÁPRILIS 5. EB-TÖRTENET T5 IV Európa-bajnokság 1972 Németország Az egyenes kieséses szakasz meccseinek eredményei: Negyeddöntők Olaszország-Belgium 0-0,1-2 Anglia—NSZK 1-3,0-0 Magyarország-Románia 1-1,2-2,2-1 Jugoszlávia-Szovjetunió 0-0, 0-3 Négyes döntő (Belgium, 1972. június 14-18.) Elődöntők: Belgium-NSZK 1-2 (0-1) ® 83. Polleunis, illetve 24., 72. G. Müller Szovjetunió-Magyarország 1-0 (0-0) >3 53. Konykov Magyarország: Géczi - Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Kocsis L. (60. Albert), Kű, Szőke, Bene (60. Dunai II), Zámbó. Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf A harmadik helyért: Belgium-Magyarország 2-1 (2-0) ® 23. Lambert, 28. Van Himst, illetve 52. Kű (11-esből) Magyarország: Géczi - Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Albert, Kű, Kozma, Dunai II, Zámbó (46. Szűcs). Döntő (1972. június 18.): NSZK-Szovjetunió 3-0 (1-0) ® 27., 58. G. Müller, 52. Wimmer Brüsszel, Heysel stadion, 43 066 néző Vezette: Marschall (osztrák) NSZK: Maier - Höttges, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner, Hoeness, Netzer, Wimmer, Heynckes, G. Müller, Kremers Szövetségi kapitány: Helmut Schön Szovjetunió: Rudakov - Dzsodzsuas- vili, Hurcilava, Kaplicsnij, Isztomin, Konykov (46. Dolmatov), Troskin, Kolotov, Bajdacsnij, Banyisevszkij (66. Kozinkevics), Onyiscsenko. Szövetségi kapitány: Alekszander Ponomarjov A döntő góllövőlistájának élmezőnye: 4 gólos: Gerd Müller (NSZK) I gólos: Anatolij Konykov (Szovjetunió), Kű Lajos (Magyarország), Raoul Lambert, Odilon Polleunis, Paul van Himst (Belgium), Herbert Wimmer (NSZK) A teljes torna (1970-72) góllövőlistájának élmezőnye: II gólos: Gerd Müller (NSZK) 5 gólos: Martin Chivers (Anglia), Johan Cruyff, Piet Keizer (Hollandia), Hans-Jürgen Kreische (NDK) 4 gólos: Bene Ferenc (Magyarország), George Best (Észak-írország), Ján Čapkovič (Csehszlovákia), Johan Devrind, Raoul Lambert, Paul van Himst (Belgium), Viktor Kolotov (Szovjetunió), Wlodzimierz Lubanski (Lengyelország), Thomas Parts (Ausztria), Jósé Martínez Sánchez, „Pirri" (Spanyolország) Magyar siker, angol dráma, német korszakváltás Belgiumban Az 1972-es Európa- bajnokság igencsak emlékezetesre sikeredett: az NSZK elsöpörte a Szovjetuniót a döntőben - Alek- szandr Ponomarjov csapatának veresége egy korszak végét jelentette, és elhozta a totális futball hajnalát. Az angoloknak pedig újra be kellett látni: a múlt dicsőségéből nem lehet megélni. Li / M elmúlt 44 év/% M ben sokszor JĽ. * * nosztalgiázhattunk az 1972-es Európa-bajnok- sággal kapcsolatban, kevesen hitték, hogy ennyi időt kell majd várni arra, hogy a magyar labdarúgó-válogatott ismét egy kontinenstoma végjátékában szerepelhessen. Akkor már egy hullámvölgyet átvészelt a magyar futball, az 1962-es és 1966-os vb-negyeddöntők után az 1970-es világbajnokságra a kijutás sem sikerült, a csehszlovákok elleni mar- seille-i 1-4 egy korszak végét ígérte. 1971-ben ismét Illovszky Rudolf lett a szövetségi kapitány, és vele újra sikerrel vette az Eb-selejtezőket a válogatott. Kellett is a segítsége, a Hoffer József vezette csapat ugyanis Jevgenyij Rudakov (szovjet) - Revaz Dzsodzuasvili (szovjet), Franz Beckenbauer (német), Paul Breitner (német), Murtaz Hurcilava (szovjet), Üli Hoeness (német), Günter Netzer (német), Herbert Wimmer (német), Raoul Lambert (belga), Jupp Heynckes (német), Gerd Müller (német). Bulgáriában belefutott egy 3-0-s vereségbe, majd itthon a franciák ellen csak 1-1-re végzett. Illovszky azonban rendet tett, a maradék négy meccsen négy győzelem született, Norvégiát oda-vissza pofozta a válogatott, így készülhetett a románok elleni negyeddöntőre. Az ellenfél éppen Csehszlovákiát ütötte el a továbbjutástól, pedig a korábbi vb-második, Eb-harmadik védő, az akkor 40 éves Ladislav Novák által felkészített csapat még az utolsó mérkőzésén is kiharcolhatta volna a csoportelsőséget, ha pontot szerez Bukarestben. De 2-1-re kikapott úgy, hogy Ivó Viktor kapus még egy büntetőt is kivédett. Harmadjára sikerült A románok elleni negyeddöntő óriási izgalmakat tartogatott, a népstadionbeli mérkőzés úgy lett 1-1, hogy a mindössze második válogatott mérkőzésén szereplő Branikovits László góljával a 10. percben vezetést szerzett a magyar csapat, majd Zámbó Sándorral egy-egy alkalommal a felső lécet is eltalálta, azonban Géczi István rossz kimozdulását követően Szatmári Sándor, azaz Alexandru Satmareanu egyenlített (1-1). Állítólag Szatmári gólörömét annyira nem díjazták Erdélyben, hogy még a házát is megrongálták. A bukaresti visszavágón megvolt az esély a idegenbeli sikerre, az első félidőben Szőke István és Kocsis Lajos is betalált, majd 1-2-es állásnál, a 45. percben büntetőhöz jutott a válogatott. Páncsics Miklós nem vállalta, Kocsis igen, de lövését kivédte Nečula Raducanu kapus. A 81. percben aztán Alexandru Neagu kiegyenlített (2-2), jöhetett a harmadik mérkőzés. A semleges helyszín Belgrád lett, ahol ismét dönteden közeli volt az eredmény a hajráig Szőke góljára Neagu válaszolt, ám a 87. percben Szőke jobbról, tíz méterről kilőtte a jobb alsó sarkot (2-1). Lehetett készülni a négyes döntőre. Újabb angol dráma Belgium nagy meglepetésre kiverte a címvédő olaszokat, a szovjetek ezúttal sem hiányozhattak az elődöntőből (Jugoszláviát 3-0-s összesítéssel búcsúztatták), míg az NSZK a Wembley-ben harcolta ki a négy közé jutást. Nyugat-Németország Wembleyben aratott 3-1-es győzelme a maga módján épp olyan drámai hatást váltott ki, mint a magyar válogatott 6-3-as sikere tizenkilenc évvel korábban. A másnapi angol újságok nem is mulasztottak el maró kritikával rámutatni a párhuzamra. Különösen az első fel óra döbbentette meg az embereket, amikor a Franz Beckenbauer és Günter Netzer vezette német válogatott káprázatos futballt játszott, játékosai folyamatosan cserélgették a helyüket, és villámgyors passzokkal építették támadásaikat. „Az ilyen súlyú vereségek - írta Albert Barham a Guar- dianben, - mindig is benne voltak a pakliban, amióta az 1966-os világbajnok csapat stílusát mások lemásolták és továbbfejlesztették, miközben Anglia elégedetten dőlt hátra abban a tudatban, hogy a pályán végzett munka mennyisége a legfontosabb, minden más csak ezután következik a sorban.” Igaz: a 4-3-3- as játékrendszer először az 1966-os Gerd Müller négy góllal vezette győzelemre a német válogatottat világbajnokságon ért a csúcsra az Alf Ramsey vezette angol válogatottal, de a totális futball hajnalán a brit futball ragaszkodása a kötött posztokhoz és szerepekhez újabb súlyos pofonhoz vezetett. „A ĽEquipe a 2000-es évek futballjaként ünnepelte a német csapat játékát” - írta jonathan Wilson a Futballforradal- mak című könyvében. Helmut Schön kapitánynak mondhatni könnyű dolga volt, hiszen két Bundesliga-élcsapat, a Bayern München és a Borussia Mönchen- gladbach is a saját utánpódását erősítette a hatvanas években - köszönhetően Zlatko Csajkovszkij és Hennes Weisweiler úttörő elképelé- seinek. így aztán Schön olyan világsztárokkal dolgozhatott, mint Franz Beckenbauer, Paul Breitner, Üli Hoeness, Gerd Müller vagy Günter Netzer. A német válogatott pedig az 1966-os vb-ezüst, majd az 1970-es vb-bronz után 1972-ben Európa-, 1974-ben világbajnok lett. Az elődöntőben a németek 2-1-re verték a belgákat, nem véledenül nyilatkozta a házigazdák szövetségi kapitánya, Raymond Goethals, hogy „Müller lábait be kellene aranyozni”, a csatár szerezte az NSZK mindkét gólját. Erősebb szovjetek A másik ágon Magyarország a szovjetekkel csapott össze, és 1-0-s vereséget szenvedett „Reális esélyünk volt arra, hogy döntőbe kerüljünk, hiszen egy öngóllal kaptunk ki, és kihagytunk egy 11-est. Sokan azt mondták, hogy eladtuk a meccset, és le kellett feküdni a szovjeteknek. De ez nem igaz, akkor 1800 forint volt az ádagfizetés, mi pedig 40 ezret kaptunk volna prémiumként, ha megnyerjük a szovjetek elleni mécsesét” - emlékezett vissza Kű Lajos. A meccs egyeden gólját az 53. percben Anatolij Dmitrovics Konykov szerezte, aki Páncsics röviden kifejelt labdáját 15 méterről lőtte a bal sarokba úgy, hogy Juhász Péter még a gólvonal előtt bele is én. A hajrában aztán ott volt a lehetőség az egyenlítésre, Revaz Dzsodzsuasvili fellökte Dunai Antalt a tizenhatoson belül, de Zámbó Sándor tizenegyesét Jevgenyij Rudakov kivédte. 44 éve magyar gólra várva A harmadik helyért Belgium 2-1- re győzött, Raoul Lambert és Paul van Himst góljára Kű válaszolt büntetőből. „Egy beadás után öt méterre álltam a kaputól, és oda fejeltem volna, ahová akarom, de kilöktek a labda alól. Tizenegyest kaptunk, miután Zámbó az elődöntőben kihagyta, én következtem, és berúgtam” — mesélte később. Kű gólja 1972. június 17-e óta máig az utolsó magyar gól az Európa-bajnokságokon. A fináléban aztán az NSZK elgázolta a szovjeteket, Gerd Müller ismét duplázott, a harmadik gólt Herbert Wimmer szerezte. A németek óriási fölényét a torna álomcsapata is jól mutatta: a tizenegy játékos közé heten is bekerültek Schön csapata erről az alapról építkezve két év múlva világbajnok lett, a szovjetek viszont tíz évre kiírták magukat a fiitball- életből. Alekszander Ponomarjov szövetségi kapitány 1973-ban, 55 éves korában meghalt, az 1974-es vébére pedig azért nem jutott ki a csapat, mert a chilei kormánypuccs miatt bojkottálta a dél-amerikaiak elleni idegenbeli interkontinentális selejtezőt. Vébére 1982-ben, Eb-re csupán 1988-ban jutott el ismét. Printz László Az 1972-es Eb-selejtezőkről mindössze egyetlen európai UEFA-tagállam hiányzott: Izland.
