Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-29 / 99. szám, péntek
2 | KOZELET 2016. április 29.1 www.ujszo.com Gál: Nem tabu az állampolgárság SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Folynak egyeztetések a koalíción belül a kettős állampolgárság szabályozásának megváltoztatásáról azután is, hogy tegnap a Híd nem támogatta az ellenzéki képviselők javaslatát, amelyet 2014-ben mága hidas képviselők nyújtottak be. A folyamatban lévő tárgyalásokról egyelőre nem tudott érdemben nyilatkozni Gál Gábor, a Híd frakcióvezetője. „Amit el tudok mondani, hogy mi továbbra is azt gondoljuk, ez a törvény rossz, és meg kell változtatni - mondta Gál. - Ebből a témából azonban nem politikai tőkét kell kovácsolni, nem a magyarkártyát kell előhúzni, hanem a megoldást kell keresni.” Gál rámutatott, a tegnapi szavazáson mindössze huszonheten támogatták a javaslatot, ami még akkor is kevés lett volna, ha a Híd frakciója is mellette szavaz. „Még a Smer egyszínű kormánya idején is több szavazatot kaptak ezek a javaslatok” - mondta Gál. Legutóbb 2014 decemberében szavazott erről a javaslatról a parlament, akkor 45-en támogatták, a Hídé mellett a KDH képviselői, illetve néhányan az OĽaNO frakciójából és a függetlenek közül. Nem mondanak le róla Arra a kérdésre, hogy a következő négy év során milyen esély mutatkozik a kérdés megoldására, Gál szerint nagyon nehéz válaszolni. „Azt azonban elmondhatom, mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi állapot megváltozzon.” Gál elmondta, probléma, hogy többen arra a megoldásra hajlanak, hogy bizonyos feltételek teljesítése mellett tegye lehetővé a törvény a kettős állampolgárságot - ezt a Smer már korábban is javasolta. „Ez is előrelépés volna, de nem oldja meg azt, hogy a 2010 előtti helyzethez visszatérjünk, maradna a kettős mérce” - mondta Gál, hozzátéve, a Híd napirenden fogja tartani ezt a kérdést. „Számomra ez személyesen is fontos ügy - mondta Gál. - Hogy a koalíciós egyeztetésen nem ment át a dolog, az nem jelenti azt, hogy ez számunkra tabu, és le kell róla mondanunk.” A Híd frakcióvezetője hozzátette, vannak elképzelések arról, hogyan győzzék meg a koalíciós partnereket, ezekről azonban nem árult el részleteket. Mégis lemondanak róla? A Híd egy másik képviselője, Vörös Péter ugyanakkor azt írta tegnap délután Facebook-oldalán, nem lát esélyt a helyzet rendezésére a következő négy évben: „A koalíciókötéskor nem sikerült erről a kérdésről megállapodásra jutni a partnerekkel, ami gyakorlatilag erre a választási időszakra el is döntötte az ügy sorsát: nem lesz módosítás”. A legutóbbi adatok szerint 1331- en veszítették el szlovák állampolgárságukat a 2010-es törvény következtében, közülük 68-an a magyar állampolgárság felvétele miatt. Procházka maradna Pozsony. Radoslav Procházka ismét megmérettetné magát pártja elnöki posztjáért. Bár a Sieť regionális tagsága elégedetlen a pártelnökkel, Procházka állítja, ennek nem látta jelét. Lehetséges utódjaként Andrej Hrnčiar, a párt alelnökének és Turócszentmár- ton polgármesterének neve merül fel. Hrnčiar viszont azt állítja, nem kíván az elnöki babérokra tömi. Szombaton tanácskozik a Sieť regionális tanácsa. Hrnčiar szerint ott személyi kérdésekkel nem foglalkoznak majd. „A választások eredményéről, a kampányról és a párt jövőjéről egyeztetünk. Magyarázatot adunk majd arra is, miért döntöttünk a koalíció mellett” - állítja a Sieť alelnöke. Azt viszont elismerte, hogy a párt regionális struktúrái valóban elégedetlenek voltak a választásokat követően. „Továbbra is kiállók amellett, hogy ez volt az egyetlen lehetséges megoldás” - mondta Hrnčiar, aki a választások előtt polgármesterként hiába kért több alkalommal segítséget a kormánytól Turócszentmárton vitás perének ügyében. A koalíció megkötését követően viszont a kormány 2 millió euró támogatást hagyott jóvá a városnak. Procházka elmondta, nincs tudomása arról, hogy le akarnák váltani. A választási kudarcot követően az elnökségnek ugyan felajánlotta lemondását, de megtartották elnöki székében. A Sieť 2014-ben alakult, a parlamenti választások előtt a felmérések alapján a legerősebb ellenzéki pártnak számított. (ie, TASR) Ezután sem lehet mindenkinek kazánja Maradnak az amnesztiák Sehol nem lehet feketemunkás Pozsony. Pár héten belül tovább nőnek a vállalkozók adminisztratív terhei, június 18-án lép életbe ugyanis az a tavaly ősszel elfogadott jogszabály, amely szerint a cégeknek kell ellenőrizniük, hogy a beszállítóik legálisan foglalkoztatják-e az alkalmazottaikat. Az illegális munkavállalásról szóló törvény módosítását még tavaly novemberben fogadta el a parlament. Ha a jogszabály hatályba lépését követően a munkaügyi felügyelet kideríti, hogy a cég beszállítóinak az alkalmazottai feketén dolgoznak, az adott cég 2 ezer és 200 ezer euró közötti büntetésre számíthat. Ha legalább két fekete- munkást találnak a cégnél, a büntetés alsó határa 5 ezer euró lesz. A jogszabály Peter Kremský, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) ügyvezető igazgatója szerint azokra a helyzetekre is érvényes, amikor a vállalkozó egy olyan cég számára dolgozik, amely az adott alkalmazott szolgáltatásait egy másik cégnek közvetíti. Szerinte a jogszabályt lehetetlen betartani, vagyis a cégek formális szerződésekkel próbálják majd megkerülni. „A jelenlegi szabályozással az állam tulajdonképpen a saját kötelességeit hárítja át a vállalkozókra, a PÁS ezért arra kéri a kormányt, hogy módosítson a törvényen” - mondta Kremský. (SITA, mi) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nagy távhőszol- gáltatók továbbra is megakadályozhatják a társasházak lakóközösségeit abban, hogy saját kazánt vásárolva leváljanak a központi fűtésről - a parlament ugyanis tegnap sem fogadta el az ellenzéki képviselők ezzel kapcsolatos törvénymódosítási javaslatát. Az OLaNO-NOVA és az SaS parlamenti képviselői azt szeretnék elérni, hogy a nagy távhőszol- gáltatók a jövőben ne vehessenek részt a társasházak saját kazánjainak az engedélyezési eljárásában. Az előző kormány azonban az erre vonatkozó javaslatukat már háromszor visszautasította, és nem jártak sikerrel most sem, vagyis a hőszolgáltatók véleményét továbbra is kötelesek lesznek figyelembe venni. Mindez nagyjából olyan, mint ha a mobilszolgáltatók véleményét kérnék ki, ha valaki ott szeretné őket hagyni. „Hőszolgáltatási röghöz kötöttség” - a módosítás benyújtói, Jozef Viskupič, Eduard Heger (OĽaNO-NOVA) és Karol Galek (SaS) szerint leginkább így jellemezhetnénk az egészet. Viskupič szerint egy piacgazdaságban abszurd dolognak számít, ha egy céget arról kérdeznek, egyetért-e saját konkurenciájának a létrehozásával. „Ha a társasházakat megakadályozzuk abban, hogy olcsóbb fűtési módra térjenek át, azzal csak az egyébként is aggasztó méreteket öltő energiaszegénységet növeljük, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a saját kazán felszerelésével jelentős megtakarítást lehet elérni, és a befektetés pár éven belül megtérülhet” - tette hozzá Viskupič. Energiaszegénynek egyébként azok a háztartások tekinthetők, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül. Mivel a Smer már korábban is visszautasította a módosítást, az ellenzék már tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg a jogszabályt, az azonban továbbra sem döntött az ügyben. A nagy hőszolgáltatók persze egész másként értékelik a jogszabályt. A szakmai szervezetük által kiadott nyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy a 2014-ben életbe lépett módosítás nem ad vétójogot számukra a társasházi kazánházak létrehozásánál, a döntést ugyanis az építésügyi hivatal hozza meg. Ha pedig a község az összes körülmény mérlegelése után jóváhagyja a projektet, a hő- szolgáltató viszont nem, az építésügyi hivatal köteles a gazdasági minisztériumhoz fordulni, s az hozza meg a végső döntést. (SITA, mi) IBOS EMESE A törvényhozásban a hulladéktörvény hatálybalépésének kitolására és a močiari amnesztiák eltörlésére vonatkozó javaslatok voltak napirenden. Az utóbbiról eddig hét alkalommal tárgyalt a plénum, sikertelenül. Pozsony. A hulladéktörvény módosítását Anna Zemanová (SaS) terjesztette a plénum elé, javaslata a jogszabály hatálybalépését jövő januárra tolta volna ki. Állítja, hogy a Peter Žiga (Smer) környezetvédelmi miniszter által tavaly átnyomott jogszabály több passzusa törvénysértő helyzetet teremt. „A gyártók szövetségére és az önkormányzatokra óriási adminisztratív és gyakorlatilag teljesíthetetlen technikai terhet ró. Bevezeti például a »vödörmértékegységet« az építkezési hulladék mérésére. Ez viszont megoldatlan, mert ilyen mértékegység nálunk nincs” - mondta a képviselő. Simon Zsolt (független) arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály ügyében még az Alkotmánybíróság sem döntött, ezért is indokolt a módosító javaslat. Gál Gábor (Híd) szerint a hatálybalépés határidejének kitolása 15 millió eurós plusz terhet jelentene az önkormányzatoknak. „A 15 milliós összeget a gyártók szervezete éppen a jogszabály legvitatottabb passzusai alapján számolta ki, véleményem szerint tévesen” - reagált Zemanová. A jogszabály módosítását a Híd képviselőivel együtt a plénum elutasította, holott korábban az alkotmányjogi bíróságnak címzett beadványt valamennyi hidas aláírta. A mečiari amnesztiák eltörlésére vonatkozó javaslatot Ján Budaj (OĽaNO-NOVA) terjesztette be. „Az 1998-ban kihirdetett mečiari amnesztiákkal kapcsolatban fennáll a gyanú, hogy gátolják egy bűncselekmény, ifjabb Michal Kováč elrablásának alapos kivizsgálását és az ügy igazságos lezárását” — állítja Ján Budaj. Hozzátette, az amnesztiák porba tiporták a jogállamiságot, és beavatkoztak az igazságszolgáltatás természetes menetébe. „Róbert Remiás anyja és az elrabolt fiú szülei húsz éve várnak az igazságra, de a nyilvánosság is igazságszolgáltatást vár” — mondta a képviselő. Peter Kresák (Híd) arra mutatott rá, hogy az amnesztiák eltörlése lehetővé tenné az ügy megnyitását, és igazságos kivizsgálását. Véleménye szerint az amnesztiák eltörlésének nincs alkotmányjogi akadálya sem, ahogyan azt sokan állítják. Grendel Gábor (Nova) szerint a parlament jelenlegi összetétele először adhat esélyt az amnesztiák eltörlésére. Javasolta, hogy a plénum fogadjon el egy nyilatkozatot, melyben a parlamenti képviselők sajnálatukat fejezik ki a felett, hogy sor kerülhetett a hatalommal való visszaélésre. A tegnap délutáni szavazáson végül a nyilatkozatot és Budaj javaslatát is elutasították a képviselők, így a mečiari amnesztiák továbbra is érvényben maradnak. 2010-ben kivételes médiafigyelem övezte a kettős állampolgárságról szóló tárgyalást, az MKP képviselőinek széke Üresen maradt (Vladimír Simííek felvétele) J
