Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-28 / 98. szám, csütörtök
SPORT 2016. április 28.1 www.ujszo.com A meccs legnagyobb helyzete: Pepe hasba bombázza Joe Hart kapust (TASR/AP-felvétel) Mit kezdjünk a labdával? Mindenki örül a góltalan ManCity-Real Madrid után, csak a nézők nem Nadal lesz a zászlóvivő Rióban Madrid. A 14-szeres Grand Slam-győztes teniszező Rafael Nadal viszi majd a spanyol zászlót a riói ötkarikás játékok augusztus 5-i megnyitóján. A 29 éves, 2008-ban olimpiai bajnok mallorcai klasszist már négy évvel ezelőtt is kiválasztották erre a szerepre, de sérülés miatt végül nem indult a londoni játékokon, így helyét a megnyitón a spanyol delegáció élén az NBA-kosaras Pau Gasol vette át. „A spanyol sport tartozott ezzel Nadalnak, ő sokkal többet adott nekünk, mint a győzelmeit” - nyilatkozta Ale- jandro Blanco, a Spanyol Olimpiai B izottság elnöke. (MTI) 181 ______ T orghelle, Laczkó: 6 meccses eltiltás Budapest. Hat mérkőzésre eltiltotta Torghelle Sándort és Laczkó Zsoltot a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága. A testület határozata szerint az MTK játékosa, Torghelle Sándor a Videoton elleni bajnoki meccsen szándékosan rálépett ellenfele vádlijára, amikor a labda számára nem volt megjátszható közelségben. Miután a játékvezető felmutatta a piros lapot, a korábbi válogatott csatár a csapatkapitányi karszalaggal a kezében mellbe lökte őt. A Békéscsaba labdarúgója, Laczkó Zsolt indulatosan mellbe lökte a Budapest Honvéd elleni NB I-es meccs játékvezetőjét, mert nem ítélt büntetőt az élvonalból kieső csapat javára. (MTI) Sakho nem kér B-próbát Liverpool. Nem kéri doppingmintája ellenőrzését Mamadou Sakho, aki egy zsírégető miatt bukott meg egy március 17-i doppingvizsgálaton. A Liverpool francia futballistája ezzel gyakorlatilag elismerte a vétséget, és várja a következményeket. A védőnek keddig kellett volna jeleznie, hogy B-próbát kér doppingmintája kontrolljaként, de nem élt a lehetőséggel. Sakho a klubjával megegyezett, hogy nem játszik, amíg az UEFA nem vizsgálja ki az ügyét. A BBC szerint a védő ebben a szezonban már nem lép pályára. (ns) KISS TIBOR NOÉ Nem született gól, de különben milyen fantasztikus meccs volt! - hangzik el egyes futballmérkőzések után ez a közhely. Ne áltassuk magunkat, a Bajnokok Ligája keddi elődöntője, a Manchester City-Real Madrid mérkőzés után ilyen állításokat nem tehetünk. Lehangoló volt, amit első félidőben láttunk, és ezt a statisztikák is alátámasztották. A mérkőzés első kapura lövési kísérletére a 27. percben került sor, s aki elkövette, az a ManCity egyik legtöbbet kritizált játékosa, a hipszterszakállas Nicolás Otamendi volt. Ebben a BL- sorozatban ez volt a negatív csúcs, egyszer sem kellett ilyen sokáig várni lövésre. A kapuk olyannyira nem forogtak veszélyben, hogy az első félidőben egyik kapusnak sem kellett védenie, ugyanis nem szállt labda a gólvonal felé. (Ez volt a negyedik ilyen első negyvenöt perc ebben aBL-évadban.) A szünet után valamivel jobb lett a játék? Valamivel. Volt néhány helyzetecske, Jesé fejese a felső lécre hullott, majd később Hartnak kétszer is bravúrral kellett védenie: Ca- semiro közeli fejesénél és Pepe három méterről leadott bombájánál is bátran avatkozott játékba. (Jegyezzük meg: a portugál előtt ott tátongott a teljes kapu, azonban most sem az eszét használta, inkább erőből lőtt.) A Manchester City egyetlen valamirevaló lehetőségére a 93. percig kellett várni, amikor De Bruyne szabadrúgását kellett szögletre tolnia Keylor Navasnak. Akárcsak a PSG ellen, megint a belga szélső volt a City legmozgékonyabb, hiperaktív játékosa. A góltalanság nagyrészt annak köszönhető, hogy a Real Madrid nélkülözni volt kénytelen a sérült Cristiano Ronaldót, a másik gólzsákot, Karim Benzemát pedig a szünetben kellett lecserélnie Zinedine Zidane-nak. Ronaldo idén garancia a Real Madrid számára a BL- sikerekhez, a csapat a góljai 77 százalékát szerezte a csatár közreműködésével (gól/gólpassz). De Ben- zema mérlege sem rossz, 23 bajnoki találatnál jár, ami egyéni rekordot jelent számára. Ezzel sok mindent elmondtunk a Manchester City esélyeiről is. A Kun Agüeróval felálló City hazai pályán sem jelentett semmiféle veszélyt a Real kapujára, s egyáltalán nem sikerült igazolnia azt, hogy BL-esélyes A nap játékosa ► Kevin De Bruyne (MenCity) Joe Hartnakfantasztikus védései voltak, életben tartotta a Cityt. De a támadójátékra koncentráljunk, úgyhogy emeljük ki inkább a fiatal belga cselezőgépet, aki ugyanakkor nagyon jól lát is a pályán. De Bruynejátékában volt olyan lendület, ami a negyeddöntőben látott Wolfsburgot jellemezte a Real Madrid ellen - nem véletlen, hogy onnan igazolta le nyáron a City. csapatként tekintsünk rá. Játékban a Wolfsburg sokkal többet nyújtott a spanyolok ellen, igaz, a madridi visszavágón a kellő masszivitás hiányzott a német csapatból. A ManCity masszív volt, ez azonban Európa topklubjai ellen nem elég, nem véletlen, hogy a tradicionálisan erős csapatok (Bayern, Juventus) ellen a City a közelmúltban nem sokra vitte. Mindezt lényegében Manuel Pel- legrini, a City edzője is elismerte: „Amikor birtokunkban volt a labda, akkor kezdődtek a problémák, nem tudtunk gólt lőni, nem voltunk eléggé kreatívak” - mondta a mérkőzés után, és ez a kulcsmondat. Végig lehet asszisztálni egy meccset azzal, hogy egy csapat semlegesíti az ellenfél játékát, azonban a City kedden nagy esélyt szalasztott el. Egy olyan Real Madridot foghatott volna meg, amelyből hiányzott a két legveszélyesebb labdarúgó, ehhez képest a City gyámoltalanul játszott. Ha pedig csak ennyit tud (úgy tűnik egyébként, hogy ez a helyzet), akkor nehezen nevezhetjük európai topcsapatnak. Csalódást keltő meccs volt, na, méltatlan egy BL-elődöntőhöz. A rendőrség mulasztása vezetett a Hillsborough-tragédiához Minden felelősség alól felmentette a szurkolókat, és a rendőrség által elkövetett mulasztásokat nevezte meg a Hillsborough-katasztréfa elsődleges okaként egy brit esküdtszék, amelynek keddi döntése 27 évig tartó jogi és erkölcsi csatározás végére tett pontot. Az angol labdarúgás történetének legsúlyosabb tömegkatasztrófájában, a Liverpool és a Nottingham Forest 1989. április 15-i FA-kupa- elődöntőjén 96 szurkoló halt meg, több mint hétszázan szenvedtek sérüléseket. A tragédia után az áldozatok és az elhunytak hozzátartozói, illetve a hatóságok kölcsönösen egymást vádolták, a mostani döntés azonban kimondta, hogy a szurkolókat nem terheli felelősség, a 96 elhunyt pedig gondatlanságból elkövetett emberölés áldozata lett. A kilenctagú esküdtszék hét tagja vélekedett így. A warringtoni bíróság- bejelentését könnyek között fogadták az áldozatok hozzátartozói, akik fáradhatatlanul azon voltak, hogy tisztázzák a szurkolókat. A döntés ismertetése után a törvényszék épülete előtt elénekelték a Liverpool FC himnuszaként emlegetett You'll Never Walk Alone indulót. David Cameron kormányfő üdvözölte a döntést, és úgy fogalmazott, hosszú idő után végre igazságot szolgáltattak a 96 áldozatnak, akik a tragédiában lelték halálukat. A rendőrség a döntésre reagálva azonnal kifejezte őszinte bocsánatkérését. Az 1989. április 15-i shefFieldi mérkőzésre érkező liverpooli szurkolókat fokozatosan engedték be a nekik elkülönített állóhelyes szektorokba, amelyek mindegyike 1600- 1600 embert tudott biztonságosan befogadni. A stadionban az előző években hozott biztonsági előírásoknak megfelelően választották el az állóhelyes és ülőhelyes részeket, és vették körül a huliganizmus megfékezésére a játékteret vaskorlátokkal és acélgerendákkal megerősített, több méter magas acélhálóval, ami ezúttal halálos csapdának bizonyult. A 3-as és a 4-es szektor fél órával a mérkőzés kezdete előtt már tömve volt, ám az utcán tumultus alakult ki a bejárati forgókeresztek vaskorlátai előtt. A rendőrség ekkor követte el a végzetes hibát: a bejutás meggyorsítása érdekében kinyitották a C jelzésű kijáratot - csakhogy ennek folyosója éppen a 3-as és 4-es szektorhoz vezetett. Az újonnan érkező mintegy kétezer ember a zsúfolt helyre próbált benyomakodni. Amár bent lévők a korlátnak szorultak, aki tehette, a kerítésen keresztül próbált átmászni az üres szektorokba vagy a játéktérre. Akinek ez nem sikerült, az összezúzódott a vaskorláton és a drótkerítésen, halálra taposták vagy egyszerűen megfulladt. Amikor a mérkőzés elkezdődött, a tribünön már emberek százai küzdöttek az életükért. Miután valaki kinyitotta a játéktérre vezető kaput, sérültek és pániktól megzavarodott emberek tömege lepte el a játékteret, így a mérkőzést hat perc után a bíró lefújta. A helyszínen 94-en vesztették életüket (79-en 30 évnél fiatalabbak). Egy 14 éves fiú négy nappal később a kórházban halt bele a sérüléseibe, a 96. áldozat, egy 22 éves drukker négy év kómát követően hunyt el. Összesen 766-an szenvedtek fizikai sérülést, az életben maradtak közül sokan máig nem tudták feldolgozni az elszenvedett lelki traumát.
