Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-28 / 98. szám, csütörtök
10} KULTÚRA 2016. április 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt Szipál Márton fotóművész Budapest. Életének 92. évében meghalt Szipál Márton fotóművész, a magyar fotográfia egyik legismertebb személyisége. A külföldön Martin Szipálként, művésznevén Martin S. Martinként ismert fotóművész a mesterséget Münchenben tanulta. A második világháború alatt pilóta volt, később hadifogságba került. A háború után 1946-ban nyitotta meg első üzletét Debrecenben. 1956-ban emigrált az USA-ba. Hollywoodban négy évtizeden át fényképezett olyan sztárokat, mint John Wayne, Tommy Lee Jones, Leslie Nielsen, Tracy Nelson, Charlene Tilton, Mar- gaux Hemingway, Timothy Hutton, Priscilla Presley. 1997- ben tért vissza Magyarországra, ahol fotós újságok munkatársaként dolgozott és tanított. Életéről és munkásságáról 2004-ben jelent meg a Sztárok sztárfotós szemmel című könyv. Munkáit a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. (MTI) Szipál Márton (1924-2016) Film készül Salinger életéről Los Angeles. Kevin Spacey, Sarah Paulson és Nicholas Hoult is szerepel a J. D. Salinger életéről készülő Rebel in the Rye című filmben. Az életrajzi drámát Kenneth Slawensk J. D. Salinger: A Life című könyvéből Danny Strong rendezi, akit korábban forgatókönyvíróként (A komornyik, Az éhezők viadala: A kiválasztott I-II.) és színészként ismert meg a közönség. A felvételek már el is kezdődtek New Y orkban. A játékfilm Salinger lázadó ifjúságát, második világháborús front- szolgálatát és íróvá érését is bemutatja. A Zabhegyező világhírű szerzőjéről szóló produkcióban Sarah Paulson Dorothy Oldingot alakítja, aki irodalmi ügynökként a kezdetektől mélyen hitt Salinger tehetségében, és egész pályafutása alatt támogatta. Sálingért Nicholas Hoult játssza, Kevin Spacey pedig Whit Bumett szerepében látható majd. Bumett'volt az alapítója és főszerkesztője a Story magazinnak, amely a negyvenes években számos kezdő író első munkáinak biztosított megjelenést. A Columbia Egyetemen tanító Bumett egyik tanítványa volt Salinger is, akinek első novelláját a Story közölte le. (MTI) 25 év Rimaszombatban Közel 500 résztvevőt várnak a Tompa Mihály Országos Verseny döntőjének szervezői (Illusztrációs felvétel) JUHÁSZ KATALIN Rimaszombat. Soha ennyi versenyző és résztvevő nem készült még a legnagyobb hazai magyar vers- és prózamondó seregszemlére, mint idén. Egyrészt azért, mert a „huszonötödiken" ott lenni mindenkinek presztízskérdés, másrészt a felnőtt kategériák és a lírai színpadok versenyében is népes a mezőny. A Tompa Mihály Országos Verseny ma kezdődő rimaszombati döntőjén összesen 294-en indulnak (ez körülbelül száz fővel több a szokásos létszámnál), és akkor még nem beszéltünk a kísérőkről: a szülőkről, a felkészítő tanárokról. Csak az érzékletesség kedvéért: szombatra 485 ebédet rendeltek a szervezők, a lefoglalható szálláshelyek felkutatásához pedig igen komoly szállásmesteri képességek szükségeltettek. Köszönet Kamenár Évának Rimaszombatban ez az egyetlen országos jelentőségű magyar kulturális rendezvény. Ma már egyértelmű, hogy jó ötlet volt áttelepíteni Komáromból, a Jókai Napokról Gömörország szívébe. Anno a merész ötlet a tornaijai születésű Kamenár Horváth Éva fejéből pattant ki, aki idén visszavonul, másoknak adva át a stafétabotot. A ma esti megnyitón különleges műsorral köszönik meg neki az elmúlt 25 év munkáját. Olyanok lépnek színpadra, akik rangot és arculatot adtak ennek a seregszemlének: Bárdos Ágnes, aki eddig minden évben zsűritag volt, Mikó Attila, aki ízes palóc tájszólásával már apró legény korában elbűvölte a nézőket, Nagy Gábor, az országos döntők jellegzetes alakja, Tóbisz Titusz operaénekes, aki megzenésített versekkel érkezik, és Juhász László, aki az évek alatt országos kategóriagyőztes, zsűritag és ünnepi szónok is volt már. A megnyitót követően Soóky László A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd című monodrámáját adja elő Benkő Géza színművész és visszajáró zsűritag. Annyian lesznek, minta hőskorban Holnap reggel 8 órakor kezdődnek az országos döntők, egy kategóriát kivéve. A lírai színpadok seregszemléje szombat délelőtt zajlik, abban az időben, amikor a többiek a zsűri szakmai értékelését hallgatják. Povinszky Elvirától, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkárától megtudtuk, hogy a tavalyi három csoporthoz képest idén 8 lírai színpad mutatja be műsorát. Szintén sokan vannak az énekelt versek kategóriájában, az előzsűri 23 indulóból választotta ki azt a 16 csoportot, amely szerepelhet Rimaszombatban. Az évek óta agonizáló felnőtt kategóriákban pedig a hőskort idéző részvétel várható, a versmondók például idén tizennégyen vannak. A jubileum alkalmából olyanok is kedvet kaptak a megmérettetéshez, akik 10-15 éve nem álltak színpadra. 2001-ben elsöprő győzelmet aratott Rimaszombatban a duna- szerdahelyi Kicsi Hang verséneklő együttes, a holnap este „sztárfellépői”, kicsik és nagyok kedvencei. Előttük a rimaszombati születésű, Egerben karriert csináló Csendes László lép színpadra egy Heltai Jenő írásaiból készült műsorral. Holnap este adják át a Kulcsár Tibor- díjatis. Kisvonat, slam poetry, villámcsődület A fesztiválklub vélhetően éjszakába nyúló slam poetry műsort kínál Laboda Róbert és Melecsky Kristófvezényletével, utóbbi ősszel kezdi meg tanulmányait a pozsonyi színművészeti egyetemen. Már most szólunk, hogy „open mic” is lesz, azaz bárki kiállhat a színpadra saját alkotásával. A pénteki nap további különleges meglepetése egy kisvonat (illetve vonatosra dizájnolt busz), a rimaszombati önkormányzat hozzájárulása a programhoz: a városnéző túrák délelőtt óránként indulnak, az útvonalat Sebők Valéria, az országos verseny egykori szervezője állította össze, és ő lesz az idegenvezető is. Szombat délelőtt a füleki Motolla Műhely tart kézműves foglalkozásokat mindazoknak, akik már túlestek a szakmai értékelésen, a kiállítóteremben pedig délután rimaszombati képzőművészek alkotásaiból nyílik tárlat. Három órától a Csavar Színház, azaz Gál Tamás és Kiss Szilvia szórakoztatja a nagyérdeműt Azördögbeeeü! című fergeteges előadásával. Ok is rendszeres visszajárok, szereplőként, zsűritagként, mostanában pedig büszke szülőként is. És egy újabb különleges megmozdulás: 16 órakor villámcsődület, azaz flashmob kezdődik Tóth Árpád zenetanár és sokéves zsűritag vezényletével, aki Sütő András és Tompa Mihály gondolatait zenésí- tette meg, Amíg egy nemzet énekel címmel. Ebből már sejteni lehet, hogy hatalmas közös dalolás várható a művelődési ház előtti téren. „Nagyon jólesett, hogy akit csak megszólítottam, azonnal igent mondott a szereplésre, zsűrizésre. Ezt a Tompa Mihály Országos Verseny iránti elismerésnek tekintem. A 35 tagú szervezőcsapat nevében köszönöm a pozitív hozzáállást” - mondta Povinszky Elvira. És akkor Kerekes Vica kapott egy csokit Természetesen idén is megjelenik a Rikkancs nevű fesztiválújság, amelyet helyi fiatalok szerkesztenek, és amelynek nevét egyébként egy füleki versmondó kislány, Kerekes Vica találta ki annak idején. Ez a kislány ma már három országban is keresett filmszínésznő, akkor viszont csak egy jóféle csoki volt a jutalma. Hajói emlékszem, a saját pénzéből vette neki az egyik szervező, mert a legelső rimaszombati döntő kaotikus nyüzsgésében valahogy elfelejtették kitalálni, mit kapjon a „pályázat nyertese”. PENGE Mérték, mérték, mérték Ha van az öregségnek lendülete, akkor minden bizonnyal az, ahogy be tudja mutatni magát, ahogy magával ragad az „öregségszöveg”. Pedig Oravecz Imre nem csinál semmi különöset. Olyasmik olvashatók a BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA verseiben, amiket az ember úgy általában gondol őszintébb pillanataiban (vagy gondol majd feltehetőleg, ha öreg lesz), de amiket aztán elhesseget, letagad, vagy éppen dicsőít. A Távozó fa verseiben ezek a gondolatok egyszerűen csak vannak, léthez jutnak. S ez a legjobb, ami történhet velü(n)k. „ ... nem vagyok rá méltó, / de ilyen halált adj, Istenem, / ilyen váratlant, gyorsat, kegyeset ” - olvasható A kérés részletezése című versben. Mindennapos gondolatok a kívánt halálmód leírása után, zárlatként. Vagy a Változatok halálvariációi. A Ne-lista arról, hogy mit ne csináljon kisfia, ha apja a láthatási napon halna meg. „ Már mindenről ugyanaz jut eszembe ” (Kerítés) - ha ilyen feketén közelítve is, de látható, hogy a kötet versei öregkori naplóbejegyzésként olvashatók, ennek megfelelően az oraveczi lírát jellemző aprólékos kömyezetleírá- sok, az otthon és kiterjesztésének bemutatásán túl sok bennük az álomleírás, a számvetés. Egy ciklus pedig a tájban élő madarakról szól - a magány társai. A lejegyzés-jelleg nagy szerepet játszik a versek értésében, olykor talán túl nagyot is (például a Szekuláris bizonyítékban és a Csillagban). A naplóban a lírai én - hogy ilyen személytelenül tegyük a tárgylemezre - mindennapjain, környezetén és a madarakon kívül két karakteres szereplő lép még a történetbe: sikertelen házasságaiból származó fiai. Az egyik már londoni orvos, és az utolsó, szokatlan és érthető módon angol nyelvű ciklus szól róla - ezek a versek korábban keletkeztek, így kissé pozitívabbak. A másik a még alig iskolás fiú, a Matyi című ciklus főszereplője: „ Öreg, hatvankettő voltam, /mikor született, /és szorongva gondoltam rá, / hogy túl fiatal lesz majd, / és nem tud mit kezdeni a halálommal, /nem sejtettem, /hogy van ennél rosszabb: / még életemben elveszített engem " (Bánat). A napló íróját az idő múlásának figyelése paradox módon mintha kiragadná az időből: „ ...idő, mint olyan nincsen, /csak tér van és a térben mozgás, változás, /melynek része vagyok, / de iramán nem változtathatok ” (Erősödő vágy). így lesz az élet halál, és a halál élet (Fordított halotti beszéd a jövőből), és ilyen időtlenül lehet egységként- részletekben távozni: „ végül az oravecz imre távozó fa maradt, /ki most vagy, /a reszketeg aggastyán, / ki utoljára megy el ” (Részletekben). Oravecz Imre: Távozó fa. Magvető, Budapest, 2015.196 o. Értékelés: 8/10
