Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-28 / 98. szám, csütörtök

10} KULTÚRA 2016. április 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt Szipál Márton fotóművész Budapest. Életének 92. évében meghalt Szipál Márton fotómű­vész, a magyar fotográfia egyik legismertebb személyisége. A külföldön Martin Szipálként, művésznevén Martin S. Martin­ként ismert fotóművész a mes­terséget Münchenben tanulta. A második világháború alatt pilóta volt, később hadifogságba került. A háború után 1946-ban nyitotta meg első üzletét Debrecenben. 1956-ban emigrált az USA-ba. Hollywoodban négy évtizeden át fényképezett olyan sztárokat, mint John Wayne, Tommy Lee Jones, Leslie Nielsen, Tracy Nelson, Charlene Tilton, Mar- gaux Hemingway, Timothy Hutton, Priscilla Presley. 1997- ben tért vissza Magyarországra, ahol fotós újságok munkatársa­ként dolgozott és tanított. Életé­ről és munkásságáról 2004-ben jelent meg a Sztárok sztárfotós szemmel című könyv. Munkáit a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. (MTI) Szipál Márton (1924-2016) Film készül Salinger életéről Los Angeles. Kevin Spacey, Sarah Paulson és Nicholas Hoult is szerepel a J. D. Salinger éle­téről készülő Rebel in the Rye című filmben. Az életrajzi drá­mát Kenneth Slawensk J. D. Salinger: A Life című könyvé­ből Danny Strong rendezi, akit korábban forgatókönyvíróként (A komornyik, Az éhezők via­dala: A kiválasztott I-II.) és szí­nészként ismert meg a közön­ség. A felvételek már el is kez­dődtek New Y orkban. A játék­film Salinger lázadó ifjúságát, második világháborús front- szolgálatát és íróvá érését is be­mutatja. A Zabhegyező világhírű szerzőjéről szóló pro­dukcióban Sarah Paulson Do­rothy Oldingot alakítja, aki iro­dalmi ügynökként a kezdetektől mélyen hitt Salinger tehetségé­ben, és egész pályafutása alatt támogatta. Sálingért Nicholas Hoult játssza, Kevin Spacey pe­dig Whit Bumett szerepében látható majd. Bumett'volt az alapítója és főszerkesztője a Story magazinnak, amely a negyvenes években számos kezdő író első munkáinak biz­tosított megjelenést. A Colum­bia Egyetemen tanító Bumett egyik tanítványa volt Salinger is, akinek első novelláját a Story közölte le. (MTI) 25 év Rimaszombatban Közel 500 résztvevőt várnak a Tompa Mihály Országos Verseny döntőjének szervezői (Illusztrációs felvétel) JUHÁSZ KATALIN Rimaszombat. Soha ennyi versenyző és résztvevő nem készült még a legnagyobb hazai magyar vers- és próza­mondó seregszemlére, mint idén. Egyrészt azért, mert a „huszonötödiken" ott lenni mindenkinek presztízskérdés, másrészt a felnőtt kategériák és a lírai színpadok versenyé­ben is népes a mezőny. A Tompa Mihály Országos Ver­seny ma kezdődő rimaszombati döntőjén összesen 294-en indulnak (ez körülbelül száz fővel több a szokásos létszámnál), és akkor még nem beszéltünk a kísérőkről: a szü­lőkről, a felkészítő tanárokról. Csak az érzékletesség kedvéért: szom­batra 485 ebédet rendeltek a szer­vezők, a lefoglalható szálláshelyek felkutatásához pedig igen komoly szállásmesteri képességek szüksé­geltettek. Köszönet Kamenár Évának Rimaszombatban ez az egyetlen országos jelentőségű magyar kul­turális rendezvény. Ma már egyér­telmű, hogy jó ötlet volt áttelepíteni Komáromból, a Jókai Napokról Gömörország szívébe. Anno a me­rész ötlet a tornaijai születésű Ka­menár Horváth Éva fejéből pattant ki, aki idén visszavonul, másoknak adva át a stafétabotot. A ma esti megnyitón különleges műsorral köszönik meg neki az elmúlt 25 év munkáját. Olyanok lépnek szín­padra, akik rangot és arculatot ad­tak ennek a seregszemlének: Bár­dos Ágnes, aki eddig minden évben zsűritag volt, Mikó Attila, aki ízes palóc tájszólásával már apró legény korában elbűvölte a nézőket, Nagy Gábor, az országos döntők jelleg­zetes alakja, Tóbisz Titusz opera­énekes, aki megzenésített versek­kel érkezik, és Juhász László, aki az évek alatt országos kategóriagyőz­tes, zsűritag és ünnepi szónok is volt már. A megnyitót követően Soóky László A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd című monodrámáját adja elő Benkő Géza színművész és visszajáró zsűritag. Annyian lesznek, minta hőskorban Holnap reggel 8 órakor kezdőd­nek az országos döntők, egy kate­góriát kivéve. A lírai színpadok se­regszemléje szombat délelőtt zaj­lik, abban az időben, amikor a töb­biek a zsűri szakmai értékelését hallgatják. Povinszky Elvirától, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkárától meg­tudtuk, hogy a tavalyi három cso­porthoz képest idén 8 lírai színpad mutatja be műsorát. Szintén sokan vannak az énekelt versek kategóri­ájában, az előzsűri 23 indulóból vá­lasztotta ki azt a 16 csoportot, amely szerepelhet Rimaszombatban. Az évek óta agonizáló felnőtt kategó­riákban pedig a hőskort idéző rész­vétel várható, a versmondók példá­ul idén tizennégyen vannak. A ju­bileum alkalmából olyanok is ked­vet kaptak a megmérettetéshez, akik 10-15 éve nem álltak színpadra. 2001-ben elsöprő győzelmet aratott Rimaszombatban a duna- szerdahelyi Kicsi Hang verséneklő együttes, a holnap este „sztárfellé­pői”, kicsik és nagyok kedvencei. Előttük a rimaszombati születésű, Egerben karriert csináló Csendes László lép színpadra egy Heltai Je­nő írásaiból készült műsorral. Hol­nap este adják át a Kulcsár Tibor- díjatis. Kisvonat, slam poetry, villámcsődület A fesztiválklub vélhetően éjsza­kába nyúló slam poetry műsort kí­nál Laboda Róbert és Melecsky Kristófvezényletével, utóbbi ősszel kezdi meg tanulmányait a pozsonyi színművészeti egyetemen. Már most szólunk, hogy „open mic” is lesz, azaz bárki kiállhat a színpadra saját alkotásával. A pénteki nap további különle­ges meglepetése egy kisvonat (il­letve vonatosra dizájnolt busz), a rimaszombati önkormányzat hoz­zájárulása a programhoz: a város­néző túrák délelőtt óránként indul­nak, az útvonalat Sebők Valéria, az országos verseny egykori szerve­zője állította össze, és ő lesz az ide­genvezető is. Szombat délelőtt a füleki Motol­la Műhely tart kézműves foglalko­zásokat mindazoknak, akik már túlestek a szakmai értékelésen, a kiállítóteremben pedig délután ri­maszombati képzőművészek alko­tásaiból nyílik tárlat. Három órától a Csavar Színház, azaz Gál Tamás és Kiss Szilvia szórakoztatja a nagyérdeműt Azördögbeeeü! című fergeteges előadásával. Ok is rend­szeres visszajárok, szereplőként, zsűritagként, mostanában pedig büszke szülőként is. És egy újabb különleges meg­mozdulás: 16 órakor villámcsődü­let, azaz flashmob kezdődik Tóth Árpád zenetanár és sokéves zsűritag vezényletével, aki Sütő András és Tompa Mihály gondolatait zenésí- tette meg, Amíg egy nemzet énekel címmel. Ebből már sejteni lehet, hogy hatalmas közös dalolás vár­ható a művelődési ház előtti téren. „Nagyon jólesett, hogy akit csak megszólítottam, azonnal igent mondott a szereplésre, zsűrizésre. Ezt a Tompa Mihály Országos Ver­seny iránti elismerésnek tekintem. A 35 tagú szervezőcsapat nevében köszönöm a pozitív hozzáállást” - mondta Povinszky Elvira. És akkor Kerekes Vica kapott egy csokit Természetesen idén is megjele­nik a Rikkancs nevű fesztiválújság, amelyet helyi fiatalok szerkeszte­nek, és amelynek nevét egyébként egy füleki versmondó kislány, Ke­rekes Vica találta ki annak idején. Ez a kislány ma már három ország­ban is keresett filmszínésznő, ak­kor viszont csak egy jóféle csoki volt a jutalma. Hajói emlékszem, a saját pénzéből vette neki az egyik szervező, mert a legelső rimaszom­bati döntő kaotikus nyüzsgésében valahogy elfelejtették kitalálni, mit kapjon a „pályázat nyertese”. PENGE Mérték, mérték, mérték Ha van az öregségnek lendülete, ak­kor minden bizonnyal az, ahogy be tudja mutatni magát, ahogy magával ragad az „öregségszöveg”. Pedig Oravecz Imre nem csinál semmi különöset. Olyasmik olvashatók a BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA verseiben, amiket az ember úgy ál­talában gondol őszintébb pillanata­iban (vagy gondol majd feltehető­leg, ha öreg lesz), de amiket aztán elhesseget, letagad, vagy éppen di­csőít. A Távozó fa verseiben ezek a gondolatok egyszerűen csak van­nak, léthez jutnak. S ez a legjobb, ami történhet velü(n)k. „ ... nem vagyok rá méltó, / de ilyen halált adj, Istenem, / ilyen várat­lant, gyorsat, kegyeset ” - olvasható A kérés részletezése című versben. Mindennapos gondolatok a kívánt halálmód leírása után, zárlatként. Vagy a Változatok halálvariációi. A Ne-lista arról, hogy mit ne csi­náljon kisfia, ha apja a láthatási na­pon halna meg. „ Már mindenről ugyanaz jut eszembe ” (Kerítés) - ha ilyen feketén közelítve is, de látható, hogy a kötet versei öregkori naplóbejegyzésként olvashatók, ennek megfelelően az oraveczi lírát jellemző aprólékos kömyezetleírá- sok, az otthon és kiterjesztésének bemutatásán túl sok bennük az álomleírás, a számvetés. Egy ciklus pedig a tájban élő madarakról szól - a magány társai. A lejegyzés-jelleg nagy szerepet játszik a versek érté­sében, olykor talán túl nagyot is (például a Szekuláris bizonyítékban és a Csillagban). A naplóban a lírai én - hogy ilyen személytelenül tegyük a tárgyle­mezre - mindennapjain, környeze­tén és a madarakon kívül két karak­teres szereplő lép még a történetbe: sikertelen házasságaiból származó fiai. Az egyik már londoni orvos, és az utolsó, szokatlan és érthető mó­don angol nyelvű ciklus szól róla - ezek a versek korábban keletkeztek, így kissé pozitívabbak. A másik a még alig iskolás fiú, a Matyi című ciklus főszereplője: „ Öreg, hatvan­kettő voltam, /mikor született, /és szorongva gondoltam rá, / hogy túl fiatal lesz majd, / és nem tud mit kezdeni a halálommal, /nem sejtet­tem, /hogy van ennél rosszabb: / még életemben elveszített engem " (Bánat). A napló íróját az idő múlásának fi­gyelése paradox módon mintha ki­ragadná az időből: „ ...idő, mint olyan nincsen, /csak tér van és a térben mozgás, változás, /melynek része vagyok, / de iramán nem vál­toztathatok ” (Erősödő vágy). így lesz az élet halál, és a halál élet (Fordított halotti beszéd a jövőből), és ilyen időtlenül lehet egységként- részletekben távozni: „ végül az oravecz imre távozó fa maradt, /ki most vagy, /a reszketeg aggastyán, / ki utoljára megy el ” (Részletekben). Oravecz Imre: Távozó fa. Magvető, Budapest, 2015.196 o. Értékelés: 8/10

Next

/
Oldalképek
Tartalom