Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-28 / 98. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2016. április 28. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Fülöp-szigetek: harc az iszlamistákkal Tramp tarolt, Clinton célba ért Bernie Sanders demokrata elnökjelölt elbukott, mégis forradalmat csinált a fiatalok körében Manila. Az Abu Szajjaf iszla- mista terrorszervezet felszámolását ígérte Benigno Aquino Fülöp-szigeteki elnök, közben törvényszéki szakértők azt próbálják kideríteni, hogy a minap lefejezett kanadai túsz holttestét találták-e meg helyiek az ország déli részén. A hadsereg szerint az Abu Szajjaf tagjai korábban azzal fenyegetőztek, hogy négy túszuk közül lefejezik egyiket, ha nem kapnak értük fejenként 300 millió Fülöp-szigeteki pesót (mintegy 5,5 millió euró). Aquino hangoztatta, folyamatban van egy katonai művelet az iszlamista szervezet megsemmisítésére. A többségében keresztények lakta Fülöp-szigeteken tevékenykedő, iszlamista Abu Szajjaf hírhedt brutalitásáról: emberrablások, kinzások, lefejezések és robbantások írhatóak a számlájára. (MTI) Zavargások egy menekülttáborban Leszbosz. A görög rendfenntartó erőknek többórás zavargások után tegnap sikerült helyreállítani a rendet a Moria menekülttáborban, Leszbosz szigetén. Az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központ lakói fogva tartásuk, Törökországba történő esetleges kitoloncolásuk és rossz életkörülményeik ellen kezdtek tüntetni. A helyzet elfajult, és a tiltakozó migránsok palackokkal, a kezük ügyébe kerülő különféle tárgyakkal dobálták meg Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi minisztert. A biztonsági erők könnygázt vetettek be, többen megsérültek. (MTI) Területet foglalt el az Iszlám Állam Damaszkusz. Újabb területre terjesztette ki ellenőrzését Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezet. A szervezet öt települést foglalt el az Aszad-rezsim ellen küzdő fegyveres felkelőktől a török határ közelében, Azáz körzetében, ahol több tízezer menekült civil keresett menedéket a harcok elől. Az elmúlt hónapokban az Aleppótól északra, a török határ melletti Azáz, melyet a felkelők ellenőriznek, többször került tűz alá a kurdok és a kormányerők részéről. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump republikánus elnökjelöltaspiráns egyértelmű diadalt aratott az amerikai előválasztások keddi fordulójában, ötből öt államban nyerve meg a választásokat, a demokratáknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött. Donald Trump sikerét jelzi, hogy a Marylandben, Pennsylvaniában, Delaware-ban, Connecticutban és Rhode Islanden megtartott választások közül háromban is 60% fölötti támogatottsággal lett az övé a győzelem. A New York-i milliárdos győzelmét ugyan előre jelezték, de ilyen nagyarányú diadalra nem számítottak az elemzők. Trump két vetélytár- sa - Ted Cruz texasi szenátor és John Kasich ohiói kormányzó - meglehetősen rosszul teljesített. Az elemzőket meglepte, hogy öt államból négyben nem a pártelit által támogatott Ted Cruz texasi szenátor, hanem John Kasich ohiói kormányzó végzett a második helyen. Trumpnak már 950 delegátusa van, az automatikus elnökjelöltséghez a republikánusoknál szükséges 1237 támogató delegátusból, míg Ted Cruz 560, John Kasich 153 küldött támogatását élvezi, s KaAz újabb sikerben fürdik Trump és Clinton, jövő kedden Indiana jön (TASR/AP) sichnek gyakorlatilag már nincs lehetősége arra, hogy a párt elnökjelöltje legyen. Ettől függetlenül a két jelölt szövetségre lép Trump ellen. Az egyezség igazi tesztje jövő kedden, Indianában, a következő előválasztáson lesz. A hatalmas középnyugati állam a Trump-ellenes erők egyik utolsó esélye arra, hogy megállítsák a folyamatosan idegen- és nőgyűlölő nézeteit hangoztató jelöltet. A Demokrata Párt várható elnökjelöltje, Hillary Clinton biztos győzelmet aratott négy államban, Rhode Island államot azonban vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor „vitte el”. Először fordult elő a kampányban, hogy Clinton Sanderst dicsérte, kiemelve, hogy egyetértenek a párt újraegyesítésének szükségességében, a klímavédelem és a melegek jogainak kérdésében. Bernie Sanders közleményben gratulált Hillary Clintonnak, de leszögezte: nem adja fel a küzdelmet, nem száll ki a versenyből. A demokrata oldalon Clinton elnökjelöltsége - hacsak nem történik rendkívüli esemény - immármegkérdőjelezhetetlen. A volt külügyminiszter az eddigi választási folyamatban 2137 küldöttet állított maga mellé, míg Sanders csak 1306 delegátust gyűjthetett be. Az elnökjelöltséghez a Demokrata Pártban 2383 delegátusra van szükség. Bernie Sanders szenátornak immár nincs esélye arra, hogy a demokraták elnökjelöltje legyen. Ä 74 éves politikus azonban egy nem is jelentéktelen versenyben győztes lett. A Harvard Egyetem felmérést készített a napokban, s a kutatás következtetései azt sugalmazzák, hogy Sanders mélységesen megváltoztatta az ún. ezredfordulós nemzedék, azaz az 1980 után születettek gondolkodását a politikáról. S egyúttal aktivizálta e mindmostanáig passzívnak és politikaellenesnek tartott generációkat. A Harvard Egyetem kutatói szerint a 18-29 év közti fiatalok elsöprő többségének messze Sanders a legnépszerűbb elnökjelölt-aspiráns. „A szenátor nem a pártot tolja balra, egy egész nemzedéket baloldalra visz” - fogalmazott John Deila Volpe, a Harvard kutatási igazgatója. Egyre többen értenek egyet vele abban, hogy az alapvető egészségügyi biztosításhoz mindenkinek joga van, hogy állam- polgári jog a lakhatás és az élelmiszerhez jutás, és ezeket az alapvető szükségleteket a kormányzatnak kell biztosítania, s a mindenkori kormánynak kötelezően többet kell költenie a költségvetésből a szegénység leküzdésére. Ezeket az elveket Sanders soha nem rejtette véka alá. Abdeslam beszélni fog Iráni választás: jó irány? Belgium átadta a francia hatóságoknak a Párizsban elkövetett novemberi terrortámadások megszervezésével vádolt Salah Abdeslamot. A francia ügyvédje szerint a merénylő beszélni fog. Briisszel/Périzs. A hajnali órákban teljes titoktartás és különleges biztonsági intézkedések mellett elhagyta Belgiumot a 130 ember halálával és több mint 350 sebesülttel járó merényletsorozat egyetlen életben maradt elkövetője. Előzetesen azért nem árultak el semmit az átadásról, mert nem akarták megkockáztatni, hogy egy terrorkommandó esetleg megpróbálja megszöktetni. Új francia védőügyvédje, Franck Berton elmondta, Abdeslam összeomlott a Franciaországban történt tragédia miatt, és alig váija, hogy a bíróság előtt számot adjon a párizsi merényletekben játszott szerepéről. Sven Mary, Abdeslam belga védőügyvédje védencét „piti bűnözőnek” állította be, mintsem egy terrorista csoport vezéralakjának. „Intelligenciája egy üres hamutartóéra hasonlít, feneketlen üresség lakik benne. Megkérdeztem tőle, hogy olvasta-e a Koránt. Azt válaszolta, hogy egy összefoglalót olvasott belőle az interneten” - nyilatkozta. Abdeslam tökéletes példája a mai generációnak, amely úgy véli, hogy az élet egy videojáték. A 26 éves, Brüsszelben született marokkói származású, de francia állampolgárságú férfi Párizsban maga is robbanóövet viselt, de nem hozta működésbe. (MTI) Teherán. A Haszan Róháni iráni elnököt támogató mérsékelt és reformer erők remélik, hogy a parlamenti választások holnapi 2. fordulója az elsőhöz hasonló sikert hoz számukra. A voksoláson - amelyre 17 millió választót várnak - a 290 fos parlament 68, még betöltetlen képviselői helyéről döntenek. Újfent az urnákhoz szólítják például az északnyugati Tebriz és a déli Si- ráz lakosait, e városokban ugyanis a február 26-i első fordulóban egyik jelölt sem tudta megszerezni a vok- sok minimum 25%-át, nem úgy, mint Teheránban, ahol „elkelt” a 30 elnyerhető parlamenti mandátum, a győztesek pedig mind a mérsékelt, illetve a reformer táborból kerültek ki. Az eddigi eredmények szerint a 290 parlamenti helyből 103-at szereztek meg a konzervatívok és szövetségeseik, 95-öt pedig a reformer és mérsékelt erők, míg 14 mandátum függetlenek kezébe került. Az ultrakonzervatívok többsége az 1. fordulóban vereséget szenvedett, és úgy tűnik, többségében Róháni- párti reformer és mérsékelt képviselőkből, valamint az elnök Nyugat felé nyitó politikáját esetlegesen támogató mérsékelt és pragmatikus konzervatívokból fog állni a következő törvényhozás. Haszan Róháni a 2017-es elnökválasztáson a nukleáris egyezmény kedvező hatásaira építve óhajt egy újabb 4 éves mandátumért versenybe szállni, ám a megállapodás életbe lépése, s így az iráni gazdaságot megfojtó nemzetközi szankciók nagy részének megszüntetése után bő 3 hónappal még váratnak magukra a remélt pozitívumok. (MTI) Patthelyzet, újra urnák elé járulhatnak a spanyolok Az iszlamisták 200 elit harcosa esett el Bagdad. Az Iszlám Állam dzsi- hádista szervezet több mint 200 elit harcosával, köztük a szélsőségesek különleges egységeinek számos tagjával végzett tegnap az iraki hadsereg Ninive tartomány Mihána nevű települése mellett - közölte az észak-iraki tartományban végrehajtott hadműveletekért felelős vezérkar. A hadsereg szerint a dzsihá- disták erőddé építették ki a település melletti térséget. Bagdad célja a tartomány székhelyének, a legalább félmillió lakost számláló, 2014 nyarán elfoglalt Moszulnak a felszabadítása. (MTI) VI. Fiilöp király (balról) és Mariano Rajoy néppárti ügyvezető kormányfő ctasr/ap) VI. Fülöp király nem tett javaslatot egy új miniszterelnök személyére, ezért elkezdik előkészíteni az új parlamenti választások kiírását Spanyolországban, ennek várható időpontja június 26. Madrid. Patxi López, a spanyol parlament elnöke megbeszélést folytatott az uralkodóval, aki az elmúlt napokban arról konzultált a pártokkal, hogy van-e olyan kormányfőjelölt, aki megkaphatja a kellő támogatást a képviselőktől. Ha erre záros határidőn belül nem kerül sor, az uralkodó május 2-án aláírja a parlament feloszlatásáról és a parlamenti választások június 26-i kiírásáról szóló rendeletet, amely másnap lép hatályba. VI. Fülöp minden pártvezetőt fogadott, azonban az uralkodó azért nem javasolt közülük senkit a kormányfői posztra, mert egyikük sem rendelkezik a 350 fős parlament többségének támogatásával. A spanyol demokrácia történetében még sosem kellett megismételni a választásokat. A választási menetrend szerint, ha június 26-án parlamenti választásokat tartanak, az új spanyol parlamentnek július 21-ig kell megalakulnia. Spanyolországban a belpolitikai patthelyzet lényegében a december 20-i parlamenti választások óta tart, amelyen az országot eddig kormányzó konzervatív Néppárt (PP) olyan kis előnnyel győzött, hogy nem volt elég az önálló kormányalakításhoz. Az elmúlt hónapokban Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Párt (PSOE) elnöke is hiába tett kísérletet erre, csak a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárttal kötött együttműködési megállapodást, de a két pártnak közösen sincs meg a parlamenti többsége. A negyedik parlamenti párt az erőteljesen baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá). (MTI)
