Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-25 / 95. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. április 25. KULTÚRA I 7 Kádár volt és János Ünnepel a szlovák film, ötven évvel ezelőtt nyert Oscar-díjat az üzlet a korzón SZABÓ G. LÁSZLÓ Páratlan párosa volt a „papa mozija" hatvanas évokbeli szocialista változatának Jan Kádár és Elmar Klos. A szocreál hittani célzatú stilizációja ugyan távol állt tőlük, az iskolateremtő művek mégsem az ő kezükből kerültek ki. A csehszlovák új hullám mára le­gendás alkotásait nem is az őket szorosan követő, hanem egy náluk jóval fiatalabb nemzedék tagjai hozták létre. Jan Kádár negyven- nyolc, Elmar Klos ötvenhat éves volt, amikor az Üzlet a korzónt for­gatták (túl A halál neve Engelchen és A vádlott magasan ívelő sikere után). Milos Formán akkor már az Egy szöszi szerelmeivel szerzett komoly érdemeket, Ivan Passert az Intim megvilágításban rendezője­ként dicsőítették külföldön is, Jan Némec előtt az Ünnepségről és ven­dégekről című filmjéért hajolt meg Európa. Abban az évben, 1965-ben, amikor Kádár és Klos birtokukba vették Kisszeben főterét, és elkezd­ték az Üzlet a korzón felvételeit, Véra Chytilová a Százszorszépek utolsó jeleneteinél tartott, Jin Men­zel pedig nyakig merült a Szigorúan ellenőrzött vonatok munkálataiba. 1965 filmtörténeti jelentőségű év­szám a csehszlovák filmgyártás nagykönyvében. Ladislav Grosman akkoriban nem igazán ismert elbeszélését, az Üzlet a korzónt Amošt Lustig cseh író ajánlotta Jan Kádár figyelmébe, akit első olvasásra meg is érintett a mű, rendezőtársa, Elmar Klos azonban úgy érezte, húsz percnél hosszabb film nem születhet belőle. Nem te­szi lehetővé az anyag. Magyarul: sovány a történet. Közrejátszott eb­ben az is, hogy az idő tájt egy Čapek- regény filmre vitelén dolgoztak, amiből később semmi sem lett. Klos végül hallgatott Kádárrá, megírták a forgatókönyvet, elküldték jóváha­gyásra a Csehszlovák Állami Film igazgatójához, aki azzal a kérdéssel írta alá, hogy: „Kettőjük közül me­lyikük gondolja, hogy ebből film le­het?” A kérdésre a kész alkotás lett a válasz. Festői szlovák kisváros, 1942-ben. Vasárnap délelőtti korzó, térzene. SS-legények, Gestapo-pribékek még csak néha-néha tűnnek fel az utcán, a helyi rémuralmat Hlinka gárdistái teremtik meg, ők garázdál­kodnak a városban, ők terelik össze a főtéren a helyi zsidó lakosokat, kezdődhet a deportálás. A fasiszták, a harácsolok és a közömbösek mel­lett vannak azonban igaz emberek is, akik készek segíteni az üldözötte­ken. Tono Brtko, a nyugodt, békés természetű asztalos viszolyogva né­zi a történéseket. Felesége pénzsó- vár asszony, sógora a Hlinka-gárda helyi szervezetének parancsnoka. Általa lesz Tono Brtko a korzó egyik zsidó üzletének „árjásítója”. A bolt­tal együtt azonban kap egy magá­nyos öregasszonyt is, özv. Laut- mannét, aki a zsidó hitközség támo­gatásából él. Jóságos, szelíd asszony, boldog, hogy főzhet vala­kinek, megboldogult férje ruháit is neki ajándékozza. Mohó, pénzéhes felesége arra biztatja Tonót, hogy legyen szemes, szerezze meg Laut- manné elrejtett aranyát. Az ügyefo- gyott asztalos azonban a szívébe zárja az asszonyt, és mindent meg­tesz, hpgy megmentse őt a deportá­lástól. Humánus film, értékes alkotás, mégsem volt egyenes az útja az Oscar-díjig. Londonba, a csehszlo­vák filmek seregszemléjére majd­nem el sem jutott. A válogatók egyszerűen átsiklottak felette. Az Observer kritikusa kellett hozzá, hogy mégis bekerüljön a program­ba, így jutott ki később a cannes-i mustrára, ahol a film két főszerep­lője, a Lautmannét alakító lengyel Ida Kaminska és a Tono Brtkót megformáló Jozef Kroner a zsűri különdíjában részesült. 1966 áprili­sában már az Oscar-díjért versenyez a film. Legerősebb vetélytársa Vit- torio de Sica alkotása, a Sophia Lo­ren és Marcello Mastroianni fősze­replésével készült Házasság olasz módra. Itthon mindeközben elég alacsony nézőszáma van a filmnek. Szlovákia ugyan hivatalosan elha­tárolódik Tiso államától, a szlovák nép egy része mégsem örül, hogy Kádár és Klos megmutatja a világ­nak: Hitler felszólítása itt is „értő fülekre” talált. A legjobb idegen nyelvű film ka­tegóriájában az Üzlet a korzón győ­zött. Az Oscar-szobrot Gregory Peck, a hatvanas évek egyik leghí­resebb amerikai filmsztárja adta át a „cseh-szlovák” rendezőpárosnak. Hogy miért az idézőjel? Elmar Klos Brünnben született, az Osztrák—Magyar Monarchia idején, és 1993-ban halt meg Prágában. A „szlovák” Jan Kádár Budapesten született Kádár Jánosként. Szlová­kia sokáig nem is tekintette saját fi­ának, bár itt nőtt fel Rozsnyón, Lé­ván és Szencen. Származása miatt 193 9-ben Magyarországra szökött, a háborús éveket munkatáborban töl­tötte, szülei, nővére és annak gye­rekei gázkamrában végezték. A há­ború után rövid időre visszatért Szlovákiába, 1946-ban Prágában telepedett le, onnan szökött ki 1969- ben az Egyesült Államokba. Los Angelesben halt meg hatvanegy évesen. Disszidálásával az Üzlet a korzón is eltűnt a nézők szeme elől. Húsz évig szerepelt a tiltott filmek listá­ján. Ma erre a filmre a legbüszkébb Szlovákia. Természetesen a csehek is a magukénak érzik. Okkal. Ok azonban mindig megemlítik: Jan Kádár magyar zsidó volt. Károly herceg Hamlet szerepében London. A brit trónörökös is Hamist szerepébe bújt azon a gálán, amelyet William Shakespeare halálának 400. évfordulóján tartottak szombaton este Stratford- upon-Avonban, az író szülővárosában. A Royal Shakespeare Company rendezte emlékesten Károly walesi herceg sajátos brit humorral taglalta, hogyan kell helyesen hangsúlyozni a dráma főhősének híres szavait, a „Lenni vagy nem lenni: az itt a kér­dés”-! A BBC brit köztévében és több európai moziban, így a buda­pesti Uránia Nemzeti Filmszínház­ban élőben közvetített eseményen, a Shakespeare Live című előadáson híres színészek - köztük Judi Dench, Helen Mirren, lan McKellen, David Tennant, Benedict Cumberbatch és Joseph Fiennes - adtak elő az író legismertebb drámáinak jelenetei­ből. A színészóriások mind-mind saját verzióban hangsúlyozták a világhírű idézetet, de a végső szót a 67 éves trónörökös mondta ki. Az ünnepi emlékműsort Európa- szerte csaknem négyszáz moziban közvetítették élőben, a közép- és kelet-európai régió országai közül egyedül Magyarországon volt lát­ható a program. Idén William Shakespeare halálá­nak 400. évfordulójára emlékezik a színházi világ. A nemzetközi prog­ramsorozat április 23-án teljesedett ki, azon a napon, amelyen a dráma­író megszületett 1564-ben, és ame­lyen 1616-ban meghalt. Az évforduló alkalmából a Lon­donban tartózkodó amerikai elnök is tisztelgett a nagy drámaíró emléke előtt. Barack Obama felkereste a szerző emlékét ápoló világhírű Globe Színháza! annak az egykori teátrum­nak a mását, amelyben Shakespeare idején előadták az író hatalomról és intrikákról, szerelemről és félté­kenységről szóló drámáit. (MTI) A Londonban tartózkodó amerikai elnök, Barack Obama felkereste a Shakes­peare emlékét ápoló világhírű Globe Színházat (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Elhamvasztották Prince-t Chanhassen. A héten elhunyt Prince-t elhamvasztották, majd családtagjai, barátai, zenésztár­sai szombaton egy zártkörű gyászszertartáson búcsúztak el tőle otthonában, Minneapolis egyik peremkerületében - je­lentette be szóvivője. Végső nyughelyét nem hozzák nyilvá­nosságra. Lesz egy nyilvános zenés szertartás is, amelyen ra­jongói, tisztelői is leróhatják kegyeletüket, ennek részleteit még nem határozták meg - tette hozzá Anna Maecham közle­ményében. Az épületegyüttes előtt, amelyben Prince otthona és stúdiója van, több száz rajon­gó gyűlt össze. Hozzájuk Larry Graham, Prince volt basszusgi­tárosa szólt, majd ő és a gyász- szertartás más résztvevői né­hány ajándékdobozt adtak át a közelállóknak. A dobozokban egy póló volt, a művészre emlé­keztető felirattal és egy zenei CD. A hétszeres Grammy-díjas Prince helyi idő szerint csütör­tök reggel hunyt el. Az 57 éves énekesre egy liftben találtak rá öntudatlan állapotban a Minne­apolis külvárosában, Chanhas- senben lévő Paisley Park stúdi­ójában, amelyben a lakása is ta­lálható. A kiérkező mentőknek nem sikerült újraéleszteniük a sztárt. (MTI) Díjat nyert Fliegauf Bence filmje Budapest. Fliegauf Bence Lili­om ösvény című alkotásának ítélték oda a fődíjat, az Arany Olajfát az európai filmek feszti­válján, az olaszországi Leccé- ben. Fliegauf Bence személye­sen vette át a rangos díjat, amelyről nemzetközi szakmai zsűri döntött Roberto Olla, az Európa Tanács koprodukciós alapja, az Eurimages ügyveze­tőjének elnökletével - tájékoz­tatott tegnap a Magyar Nemzeti Filmalap. Fliegauf Bence új filmjének világpremierje febru­árban volt a Berlinálén. A ma­gyarországi mozikban május 19-től lesz műsoron. (MTI) Aszgar Farhadi filmje Cannes-ban Párizs. Aszgar Farhadi Oscar- díjas iráni rendező legújabb filmje, a The Salesman is meg­hívást kapott a 69. cannes-i fesztivál hivatalos verseny- programj ába. Ezzel 21 -re bővült az Árany Pálmáért versengő al­kotások száma - jelentették be péntek este Párizsban. A Nader és Simin - Egy elválás története című Oscar-díjas film rendezője másodszor kapott meghívást a cannes-i versenybe, 2013-ban A múlt című, Franciaországban forgatott filmjével versenyzett, amelynek főszereplője, Béréni- ce Béjo francia színésznő el­nyerte a legjobb női alakítás dí­ját. A The Salesman egy szí­nészpár szétesésének a történe­te, miközben Arthur Miller Az ügynök halála című darabját próbálják. A film főszerepeit Sahab Hosszeini és Taraneh Aliduszti alakítja. (MTI) Ida Kaminska és Jozef Kroner díjat nyert Cannes-ban (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom