Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-23 / 94. szám, szombat

16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ 2016. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com Eladó Mona Lisa villája Nyolcmillió ember halt meg természeti katasztrófákban 1900 óta Díjnyertes fotó a 2004-es cunami pusztítását túlélő Banda Aceh-i gyerekekről, akik egy ausztrál katonai repülő­gépből ledobott segélycsomagokat próbálják elkapni (Fotó: SITA/AP) ladó Toszkánában az a villa, amely egykor a Mona Lisa című fest­mény megrendelő­jéé lehetett. Leonardo da Vinci világhírű festményének keletke­zése idején a villa Franceso dél Giocondo családjának tulajdo­nában állt. Ő volt a férje Lisa Gherardininek (1479-1542), aki valószínűleg modellt ült da Vinci festményéhez. A ma Villa Antinori néven ismert ingatlant több mint tízmillió euróért kínálják megvételre - közölte a Lionard Luxury Real Estate ingatlan- ügynökség. A Firenze közelében lévő villa 1498 és 1517 között volt a dél Giocondo család tulajdonában. Az ingatlanhoz egy 2800 négyzetméteres főépület, egy kápolna és további épületek tartoznak, amelyeket részben mezőgazdasági célokra hasz­náltak. Az ingatlant egy 3700 négyzetméteres, citromfákkal teleültetett kert veszi körbe. Egyelőre nem sikerült biztosan megállapítani, ki szerepel da Vinci híres festményén, sokan azonban úgy vélik, hogy a firen­zei selyemkereskedő, Francesco dél Giocondo adta a megbízást felesége portréjának elkészítésé­re 1503-ban. (MTI) Egy német kutató számításai szerint 1900 óta nyolcmillió ember vesztette életét természeti katasztró­fák következtében. J ames Danielí geofizikus több mint 35 ezer, 1900 és 2015 közön történt természeti katasztrófa adatait elemez­te. Eredményeit az Európai Geofizikai Egyesület éves gyűlésén mutatta be hétfőn Bécsben. A tudós adatai szerint a legtöbb halálos áldozata az 1931-es kínai árvíznek volt, amelyben 2,5 milli- . óan haltak meg. A 2004-es cunami az Indiai-óceánnál 230 ezer ember életét követelte, a 2008-ban Mian- marban pusztító Nargis ciklon 140 ezer embert ölt meg. Földrengések­ben 1900 óta összesen 2,23 millió­an haltak meg. A legnagyobb gazdasági kárt a cunamit is előidéző tohokui föld­rengés és a hozzá kapcsolódó atom­katasztrófa okozta Japánban 2011- ben. Danielí számításai szerint 335 milliárd dollár közveden kár kelet­kezett, 18 500-an meghaltak, 450 ezren váltak hajléktalanná. A kutató szerint gyakran lehetet­len pontos adatokat szerezni egy- egy katasztrófáról, mert nehezen felbecsülhetők a károk. A halálos áldozatok számát pedig a tudósok felismerései szerint gyakran túl­becsülik, mint például a 2010-es haiti földrengésnél, vagy alulbecsü­lik, mint az üzbegisztáni rengésnél 1966-ban. ,A természeti katasztrófák halálos áldozatainak abszolút száma az elmúlt években enyhén csökkent, a népességnövekedés mértékét figyelembe véve viszont a csökke­nés jelentős. Ennek oka az, hogy az emberek jobban felkészültek a váradan eseményekre” - emelte ki Danielí. (MTI) Korábbiak a Chauvet-barlang rajzai, mint gondolták M integy 10 ezer évvel koráb­bira datálta a franciaorszá­gi Chauvet- barlang állatokat ábrázoló rajzait egy nemzetközi kutatócsoport, amely nagyjából 250 tárgy szénizo­tópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt. A dél-franciaországi Chauvet-Pont d’Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi - írta a Phys. org tudományos-ismeretterjesztő portál. A kéznyomatokkal és 14 kü­lönböző állatfaj - barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagy­macska - rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világ- örökségi listájára. Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül Kr. e. 22-18 ezer évvel készültek, most úgy tűnik, a barlang története sok­kal régebbi időkre nyúlik vissza. A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatraj­zokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, vala­mint a helyszínen talált, többféle állati csont. Az adatok elemzésével a kutatók el­készítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszak­ban éltek benne emberek, egyszer medvék Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve tele­pült a barlangba az ember. Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi be­településsel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj. Az ember és a medve is mindkét­szer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben el­fedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredek­ben. (MTI) A Chauvet-barlang orrszarvúkat ábrázoló egyik rajza (Fotó: Wikipedia) A Bastille operaház 5 ezer négyzetméternyi tetőterületet ajánlott fel (Fotó: Wikipedia/besopha) Befüvesítik a Bastille operaház tetejét Cs aknem öt­ven épületet ingadant, köztük a Bastille operaház tetejét is befuvesíti a párizsi önkormányzat a klímaváltozás elleni küzdelem keretében. A 2020-ig meghirdetett prog­ramban száz hektárnyi területen hoznak létre kiskerteket és zöld­tetőket a párizsi belvárosban. A sűrű városrészben - ahol nagyon szűkek az utcák és magasak az épületek - háztetőket, épületi homlokzatokat és alagsorokat is befövesítenek. A Bastille operaház 5 ezer négyzetméternyi tetőt, a Bercy sportcsarnok pedig 270 négyzet- méternyi területet ajánlón fel. A párizsi tömegközlekedési igaz­gatóság az orvosi központjának 1000 négyzetméteres tetőteraszát, a vincennes-i lóversenypálya 3500 négyzetméteres tetejét és a pálya középső részét bocsátja rendel­kezésére, ahol zöldségeskenet hoznak létre. A kijelölt parcellákban különböző technikákat valósíthatnak meg az akvakertészettől a hidroponikus, vagyis a tápfolyadékos termesz­tésen és a permakultúrán át a gombatermesztésig. A pályázók július 4-ig nyújthat­ják be terveiket, ezek közül egy nemzetközi zsűri ősszel választja ki azokat, amelyeknek megva­lósítását az év végén kezdik meg Párizsban. (MTI) (Fotó: Lionard Luxury Real Estate)

Next

/
Oldalképek
Tartalom