Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-01 / 75. szám, péntek

191 KÜLFÖLD 2016. április 1. I www.ujszo.eom Moszkva öklét rázza a Pentagon dandárja miatt NATO-katonák gyakorlatozása. Az USA mintegy 65 ezer katonát állomásoztat Európában. Létszámuk az 1980-as években meghaladta a 200 ezret. (TASR) RÖVIDEN Megrohamozott tévéadó Tripoliban Tripoli. Valószínűleg a líbiai nemzeti egységkormány követői rohamozták meg a libiai főváros egyik tévéadóját: a Tripoliban székelő és a nemzetközi közös­ség által el nem ismert iszlamista kormányhoz közel álló televíziós csatorna két újságírója azt mondta, az Al-Nabaa munkatár­sait „az egységkormány követő­inek tűnő személyek” fegyverrel kényszerítették a munkálatok leállítására. Fájezesz-Szarrádzs, az egységkormány vezetője a ri­vális csoportok tiltakozása elle­nére szerdán megérkezett Tri- poliba és egy haditengerészeti támaszponton állította fel hiva­talát. A Nyugat támogatja a líbiai egységkormányt, azt remélve tőle, hogy véget vet az észak- afrikai országot Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta uraló káosznak. (MTI) A Pentagon tervei szerint 250 tankot, lövószpáncélost és önjáró löveget, 1750 egyéb páncélozott harcjárműt és folyamatos rotációban 4200 katonát telepíthetnek Kelet- Európába. Moszkva aszim­metrikus választ ad az amerikai katonai jelenlét európai növelésére. Washington/Moszkva. A Penta­gon azután döntött így, hogy a NA­TO keleti tagállamai, elsősorban a baltiak és a lengyelek aggályaikat fe­jezték ki amiatt, hogy az amerikaiak nem elég elkötelezettek Oroszország elrettentésében. Páncélos dandárt te­lepít Kelet-Európába az Egyesült Ál­lamok-jelentette be közleményében az amerikai hadsereg Európában ál- lomozó erőinek főparancsnoksága. Közleményében a főparancsnokság nem nevezte meg, hogy melyik or­szágba telepítik a dandárt, de indok­lásában leszögezte: a döntés az orosz agresszió miatt aggódó kelet-európai szövetségesek megnyugtatását szol­gálja. A dandár telepítése 2017 feb­ruárjában kezdődik, az új egység ki- lenchavonta cserélődik egy dan­dárban körülbelül 4500 katona telje­sít szolgálatot és az egység minden egyes alkalommal modernebb fel­szereléssel érkezik. „A rotációk megszakítás nélkül zajlanak majd, s ezzel lehetővé válik, hogy folyama­tosanjelen legyünk Kelet-Európábán egy páncélos dandárral” - szögezte le Laura Seal, a Pentagon egyik szóvi­vője. A Pentagon tisztségviselői el­mondták, az amerikai hadsereg to­vábbi kommunikációs felszerelést (rádiókat, számítógépeket) is küld majd Európába. Ashton Carter ame­rikai védelmi miniszter az elmúlt hó­napokban többször is látogatást tett Kelet-Európábán és további katonai támogatást ígért a térségnek. A 2017- es amerikai védelmi költségvetés a hadgyakorlatok és a csapatok cseréje költségeinek fedezésére 3,4 milliárd dollárt irányoz elő, ez négyszerese a korábban e célra fordított összegnek. Oroszország nem fogja passzívan figyelni az amerikai katonai jelenlét európai megerősítését, és arra aszimmetrikus választ ad — mondta Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete. Hangsúlyozta, Moszkva meghoz minden olyan ka­tonai intézkedést, amelyet szüksé­gesnek tart „indokolatlan” amerikai katonai jelenlét erősítésének ellen- súlyozására. „Természetesen a vá­lasz tökéletesen aszimmetrikus lesz” - mondta. Moszkva rendszeresen óva inti a NATO-t attól, hogy az orosz határok közelében jelentős haderőt állomásoztasson. (MTI, 444.hu) Lassan kiürülhet Guantánamo Washington. A tervek szerint tucatnyi foglyot telepít át a Pen­tagon a Kuba délkeleti részén fekvő guantánamói börtöntábor­ból legalább két országba, ame­lyek beleegyeztek az érintett személyek fogadásába. Az ame­rikai védelmi minisztérium in­tézkedése annakjele, hogy Ba­rack Obama amerikai elnök még megbízatásának lejárta előtt igyekszik bezáratni a 2001. szeptember 11 -i, az USA elleni terrortámadások után létrehozott, bírált intézményt. A börtöntá­borban jelenleg 91 embert tarta­nak fogva, legtöbbjüket terroriz­mus gyanúja miatt bírósági eljá­rás és vádemelés nélkül. (MTI) Washingtoni atomcsúcs Washington. A világ legbefo­lyásosabb politikusai, 56 ország államfői és miniszterelnökei ér­keztek az amerikai fővárosba, hogy két napon át tanácskozza­nak a nukleáris biztonságról rendezett értekezleten. Miután a nukleáris terrorizmus fenyege­tése globális, arra globális vá­laszt kell adni. Oroszország nem vesz részt a konferencián; ezt a nemzetbiztonsági tanács helyet­tes tanácsadója, Ben Rhodes el­szalasztott lehetőségként érté­kelte Oroszország számára. (Mii) Heves harcok dúlnak Jemenben Szanaa. Legalább 60 halottja van a jemeni kormányerők és a síita lázadók között kedd óta tartó összecsapásoknak az arab ország északnyugati részén, a veszteség háromnegyede a kormányerőké. Az Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hü erők az or­szág északnyugati részén, a Vörös-tenger partján található Midi városból hadműveletet in­dítottak egy szomszédos telepü­lésre az Irán támogatta, síita val- lású húszi lázadók ellen, a láza­dók azonban körbevették a tá­madó alakulatot, és heves össze­csapások törtek ki közöttük. (MTI) Salah Abdeslam besúgó lesz Németország elleni támadásokra szólít fel az Iszlám Állam, Bonn reptere a célkeresztben ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin. Salah Abdes­lam, a tavalyi párizsi merény­letek kitervelője vállalta, in­formációkkal látja el a francia hatóságokat az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezettel kapcsolatban. Cedric Moisse, Abdeslam belga ügyvédje tegnap azt mondta, hogy védence együtt akar működni a fran­cia hatóságokkal, és vállalja a besú­gó szerepét. Moisse ismét megerő­sítette, hogy a párizsi merényletek kitervelésével vádolt Abdeslam már nem ellenkezik a kiadatása ellen. Azt szeretné, ha ez minél hamarabb megtörténne. Abdeslamot március 18-án kapták el a brüsszeli Molen- beek városrészben. Abdeslam to­vábbra is azt állítja, hogy nem vett részt a párizsi merényletek kiterve- lésében, csak sofőrként szállította a terroristákat. Korábbi kijelentései- ,vel ellentétben mihamarabb Fran­ciaországba szeretne kerülni és együttműködni a francia hatóságok­kal - tette hozzá Moisse. A 26 éves, francia állampolgárságú Abdeslam a lehető leghamarabb francia bíróság elé kíván állni, hogy az ottani ható­ságokkal együttműködve magyará­zatot adjon a november 13-án elkö­vetett merényletsorozatban játszott szerepére. Eric Van Der Sypt, a bel­ga szövetségi ügyészség szóvivője hozzátette: a főügyészség nem el­lenzi a kiadatást. A belga hatóságok tegnap este jelezték, a Párizs által kérelmezett férfit kiadják Francia- országnak - jelentette a VRT fla- mand közszolgálati televízió bíró­sági forrásokra hivatkozva. Németország elleni támadásokra szólította követőit a magát Iszlám Ál­lamnak nevező terrorszervezet az in­terneten közzétett fotómontázsok ré­vén - jelentette hírportálján a Bild című német lap. A beszámoló szerint az egyik montázson a Köln-Bonn nemzetközi repülőtér füstölgő fő­épülete látható, előtte pedig egy terepszínű ruhát viselő férfi, a vállán gépkarabéllyal. A képen elhelyezett német nyelvű felirat szerint „te is meg tudod tenni, amit testvéreid megtet­tek Belgiumban”. Egy másik montá­zson a berlini kancellári hivatal lán­goló épülete és a terrorszervezet zászlaja látható. A felirat szerint „Né­metország csatatér”. A Bild kiemelte, hogy ugyanezek a témák más variá­ciókban már előfordultak az iszla- misták propagandaanyagaiban — pél­dául berlini helyszín helyett a római Szent Péter teret ábrázolták lángba, füstbe borítva az utalás a brüsszeli terrortámadásokra viszont új elem. A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke azt mondta, a brüssze­li merényletek ügyében nem találtak Németországba vezető szálakat. Most, hogy Irakban és Szíriában területeket veszít, az Iszlám Állam az európai merényletekkel akarja bizo­nyítani az erejét - mondta Kaiser Fe­renc, a Nemzeti Közszolgálati Egye­tem tanára. A szakértő közölte, regi­onális összefogás alakult ki a Közel- Keleten az Iszlám Állam ellen, terü­leteket veszít, ezért a terrorszervezet új frontot nyitott Európában, hogy az itteni sikereivel ellensúlyozza leg­alább kommunikációs szinten az ot­tani kudarcait. A terrorszervezet a merényletekkel igyekszik bizonyí­tani, hogy még létezik, még fontos és még fenyegetést jelent - tette hozzá. Szakértők szerint Palmüra elveszté­se 2015 májusában stratégiai és pszi­chológiai csapást is jelentett az Isz­lám Állam elleni harcban, ezért a szír város visszaszerzése óriási lendüle­tet adhat a szíriai és az iraki kor­mányerőknek is, miközben lerom­bolja az iszlamisták legyőzhetetlen­ségének mítoszát. Moszkva éppen tegnap ismerte el, hogy a bombázó­kon kívül orosz katonai tanácsadók vettek részt a Palmürát felszabadító hadművelet előkészítésben. (NOL, mti) A hágai bíróság felmentette Seseljt Az egykori Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bűnö­ket vizsgáló Nemzetközi Tör­vényszék tegnapi ítéletében felmentette Vojiszlav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust. . Hága/Belgrád. A Nemzetközi Törvényszék elnöklő bírája által is­mertetett ítélet szerint a hágai tör­vényszék a vádpontok mindegyike alól felmentette és szabad embernek nyilvánította a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét. Jean-Claude Anto- netti hozzátette, a szerb politikus el­leni elfogatóparancs az ítélet nyomán érvényét vesztette. Seselj ellen 9 rendbeli háborús és emberiesség el­leni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. A 61 éves Seseljt azzal vádolták, hogy fe­lelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban Seselj, az uszító. Megúszta, (tasr/ap) 1991 és 1994 között elkövetett bűn- cselekményekért. E bűnöket félkato­nai szervezetek követték el, az SRS-t vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacio­nalista gyűlöletbeszédei - amelyek a vajdasági magyarokat is célba vették- hozzájárultak az etnikai feszültsé­gek szításához. A hágai bírák azon­ban úgy ítélték meg, a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta két­séget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával, esetleg az ő paran­csára történtek volna a jogsértések. „Úgy aludtam, mint egy csecsemő, nincsenek lelkiismereti problémáim”- közölte a Szerbiában tartózkodó Seselj az ítélethirdetés reggelén. Se­selj elmondta: az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcá­folt, minden hamisított dokumen­tumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet. Megje­gyezte viszont, hogy „talán egy rövid büntetést” kaphatott volna, hogy a szerbség ellenségei ne legyenek ennyire dühösek az ítélet miatt. (MTI) Visszaküldik a menekülteket Athén. Görögországnak az a szándéka, hogy hétfőn visszakül­di Törökországba a bevándorlók első, 500 fős csoportját a márci­usban létrejött EÜ-török megál­lapodásnak megfelelően. Durva verekedés tört ki afgán és szíriai migránsok között a gö­rög Pireusz kikötőjében, többen megsérültek. Az összetűzést az váltotta ki, hogy egy afgán férfi egy szíriai nőt molesztált. A ki­kötő egy része az éjjel csatatérré változott. Fiatal afgánok és szí­rek tucatjai csaptak össze, és do­bálták kövekkel egymást. Be­verték azoknak a várótermeknek az ablakait is, amelyekben em­berek aludtak. A pireuszi kikö­tőben 5800 migráns táborozik. Görögországból március 9. óta nem tudnak továbbutazni a bal­káni államokba az érvényes úti okmányok és vízum nélkül ér­kezők. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom