Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-21 / 92. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. április 21. KULTÚRA I 9 F ordítások ünnepe Ma kezdődik a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma délután négykor nyitják meg ünnepélyesen a B1 standot a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon - ezzel kezdetét veszi Szlovákia közel 40 fordításkötetet, 7 tematikus folyáiratszámot ás programok sorát kínálá irodalmi díszvendágságe a magyar fővárosban. A világirodalom ünnepén, ahova a vasárnap esti zárásig 50-60 ezer látogatót várnak a szervezők, a díszvendég ország standján folyamatosan könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, dedikálásokkal csábítják megállásra az érdeklődőket. Ötven szlovák szerző és a fordítók Mintegy ötven szlovák szerző, valamint a rendezvényre megjelent művek „magyar hangjai”, azaz a fordítók is elkísérik a kiadványokat a könyvfesztiválra, hogy a bő egyévnyi előkészület után ez alatt a négy nap alatt kedvet csináljanak a díszvendég ország irodalmához, kultúrájához. Miroslava Vallóvá, a budapesti vendégszereplést koordináló szlovák Irodalmi Információs Központ igazgatója külön kiemelte, milyen fontos szerepet játszottak a válogatásban a fordítók, hiszen ők azok, akik nemcsak a bemutatandó szlovák irodalom kvalitásait, hanem a befogadó közeg elvárásait is ismerik. „Nagyra becsülöm a budapesti Szlovák Intézetnek, illetve Deák Renátának és Karádi Évának a munkáját, akik nagy lendülettel és lelkesen végezték a szlovák művek magyar- országi propagálását - mondta el kérdésünkre az előkészületekkel, a válogatással kapcsolatban Polgár Anikó költő, fordító, egyetemi oktató. - Impozáns lett a lista, s a felmerülő témák és müvek közül szerintem több is sikeres lehet, főleg egyes regények és gyerekirodalmi alkotások. Én Peter Juščák .. .és ne feledd a hattyúkat! című regényét fordítottam a Kalli- gram számára: ez poétikai újdonságokkal ugyan nem fog szolgálni a magyar olvasóknak, de a közös történelmi gyökerek, a téma és a szemléletmód révén érdeklődésre számíthat. A dokumentumokon, túlélőkkel és rokonaikkal készült interjúkon alapuló regény a Közép-Európából szibériai munkatáborokba hurcolt nők sorsát ragadja meg, egy többkul....... A másik díszvendég: Jostein Gaarder norvég író (Képarchívum) túrájú késmárki családból származó nővel a főszerepben. Emellett még két gyerekkönyvet tudtam vállalni, és néhány kortárs szlovák költőt magyarítottam a Szlováknak lenni csodás antológiába. A gyerekkönyvek szerzője, illetve társszerzője a szlovák származású, jelenleg Finnországban élő és finnül is publikáló Alexandra Salmela: ezek eleven stílusban, lendületesen, jó humorral megírt müvek, bízom benne, hogy a magyar közegben ugyanolyan sikert aratnak, mint a finnben és a szlovákban. A Salmela-fordítás egyébként nem volt rutinmunka a számomra: a Zsiráfmama finn változatát már korábban is ismertem, s izgalmas kihívás volt, hogy az írónő által megírt mindkét szövegváltozattal, azokat összehasonlítva dolgozhattam. Nagyon élveztem a kortárs szlovák költészet magyarítását is, különösen azért, mert a szerkesztőtől, Németh Zoltántól szabad kezet kaptunk, magunk válogathattuk ki a kedvenceinket - én például Milá Haugová, Elena Hidvéghy-Yung, Katarína Kucbelo- vá, Diana Tuyet-Lan Nguyen verseit -, s ez az öröm remélhetőleg az elkészült fordításokon is meglátszik.” Európai írótalálkozó, Elsőkonyvesek Fesztiválja A könyvfesztivál idén is sokrétű, szerteágazó programot kínál, az immár szokásos kiterjesztésekkel”. Most is része az események sodrának az Európai Irótalálkozó; ’a vendégek holnap négy nagy témát járnak körül. Az első Szlovákia, a díszvendég ország szerepét helyezi mérlegre a visegrádi régióban és Európában; a következő blokkban az Európai Unió irodalmi díjasai beszélgetnek az irodalmi díjak és pályázatok szerepéről, Pavel Vilikovský és Grendel Lajos Lucia Gardin felvételén. Vilikovskýnak a könyvfesztiválra jelenik meg Első és utolsó szerelem című kötete, Grendel Lajos művei szlovák fordítását viszi Budapestre, Lucia Gardin íróportréiból az Országos Széchényi Könyvtárban látható kiállítás. a siker és az irodalmi kvalitás összefüggéseiről; majd szó lesz Európa növekvő Kelet-Nyugat, Észak-Dél megosztottságáról, valamint egy új jelenségről, a nomádokról, hibridekről, expatokról, azaz a vándorló fiatalokról a fiatal európai irodalomban. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján 18 ország egy-egy impozáns debütálást maga mögött tudó, pályakezdő szerzőjét ismerhetik meg az olvasók. Hogy mást ne mondjunk: Magyarország színeiben Totth Benedek, a Holtverseny szerzője vesz részt a rendezvényen, Szlovákiát pedig Peter Balko képviseli, akinek a nevét Vtedy v Losonci című regényének köszönhetően tanultuk meg. Egyébként: nem csak a Millenárison lehet szembetalálkozni a szlovák kultúrával ezekben a napokban Budapesten. Az Országos Széchényi Könyvtárban két kiállítás is látható: a Dunán innen, Dunán túl... tulajdonképpen a szlovák-magyar, magyarszlovák fordításirodalom könyvszemléje, míg A szlovák irodalom arcai című kiállítás íróportrékat vonultat fel, melyeket a Pozsonyban született neves olasz fotós, Lucia Gardin készített az Irodalmi Információs Központ felkérésére. Gaarder kapja a Budapest Nagydíjat A díszvendég ország mellett minden évben van sztáríró díszvendége is a könyvfesztiválnak. Idén Jostein Gaarder norvég szerző érkezik, akinek legismertebb műve a Sofie világa - Regény a filozófia történetéről. Az olvasót kalandos európai kulturálisszellemi utazásra hívó mű bestseller lett, legalább 60 nyelvre lefordították, több mint 40 millió példányban jelent meg, 1995-ben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. Gaarder hősei gyakran gyerekek, kamaszok; a történeteit nem ritkán gyermeki szemszögből írja, a világ dolgaira, az élet „nagy rejtélyeire” rácsodálkozva. Élvezetes stílusban fogalmaz, filozófiai mélységű gondolatai tiszták, meseszövésére az egymásba fonódó, egymásba ágyazott történetek jellemzőek. A Sofie világa 1995-ben jelent meg először magyarul, majd további köteteit is lefordi- tották (Karácsonyi rejtély, A kártya titka, Tükör által homályosan, Vita Brevis, A történetárus, A narancsos lány). Anna világa című könyve, melynek alcíme Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről, a könyv- fesztiválrajelenik meg. Jostein Gaarder a rendezvény díszvendégeként ma veszi át a Budapest Nagydíjat, majd Szabó T. Anna költő beszélget az íróval, (as, MTI) PENGE Megszólított ének Kemény István fülszövege annyira pontosan értékeli Bödecs László Semmi zsoltár című kötetét, hogy érdemes idézni belőle: „Egy jó első kötet leszámol a hagyománnyal. Egy jó első kötet nem számol le a hagyománnyal. Egy jó első kötetben már felismerhető a költő későbbi hangja. Egy jó első kötetben még egyáltalán nem muszáj, hogy felismerhető legyen a költő későbbi hangja. [...] Egy jó első kötetben ott van egy nagyszabású költészet lehetősége. Bödecs László Semmi zsoltárja egy jó első kötet.” Tömören ennyi. A fülszöveg nem kritikus. A fülszöveg kritikus. A versekben talán a megszólított, a „te” változatossága a legizgalmasabb. A kötet címe eleve nyit a transzcendens felé, amit a vágyott másik kilétének gyakori eldönt- hetetlensége még tovább fokoz: jobbára ugyanazzal a nem megemelt nyelvvel, ráadásul sokszor kibogozhatatlanul egyszerre fordul a transzcendens és a hús-vér nő felé, vagy éppen saját magából lesz a megszólított „te” - ezzel a módszerrel mintegy egymásra montírozva a szóba került entitásokat. A nő ellenben akár megszólítottként, akár témaként sajnos gyakran a hagyományos módokon kerül a szövegbe. Nem hagynak feltétlenül pozitív nyomot az olvasóban az ilyen megoldások (a Petri-utalással együtt sem): „ Mögöttem éjszakák. /Itt élünk, és szer etünk nőket... ” (Lapszélütés I. Lapok). Kijárt út. A transzcendens szerencsére nem telepedik rá teljesen erre a költészetre, ki tud térni a súlya alól (néhol nem, ilyen vers például az Élhallgatott) - a megszólítás játéka mellett nem utolsósorban a használt köznyelvi regiszternek és a humornak köszönhetően (ld. Sanzon könnyedén, Hiába is). Az irodalmi hagyomány hasonló szerepet tölt be Bödecs kötetében, mint a bibliai. A „túl későn született barát” Baráti köre, ahogy versének címe szól, könnyen azonosítható: József Attila, Radnóti, Pilinszky, Petri, Juhász Gyula, Tóth Arpád, Homérosz, Joyce... A kimondottan paródiaként íródott verseket ellenben inkább kudarcként értékelhetjük, a Milyen vót Juhász Gyula Milyen voltjával egyáltalán nem, a Di- chotómiás variációk PJ4-re Pilinszky Négysorosával is csak részben tudott túllépni az első körös megoldásokon. BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA Van a kötetben egyfajta nagyon szimpatikus leszámolás jelleg- mintha a reményeken túlról tekintenének vissza a versek, ahol hitben, barátságban, szerelemben már a kétely a legjellemzőbb magatartás. És ahol mindent állandó mozgásban tart a köteten végigfutó rideg/hideg szél. Amely „ árulkodik, de meg nem érint ” (Lapszélütés I. Lapok). Bödecs László: Semmi zsoltár. FISZ-Apokrif. Budapest, 2015. 96 oldal. Értékelés: 6/10 RÖVIDEN Magyarország a varsói könyvvásáron Varsó. Magyarország lesz az idei varsói nemzetközi könyvvásár díszvendége, a meghívott szerzők között van Spiró György, Grendel Lajos és Háy János. Nem baj, majd megértem című kisregénye lengyel fordítását mutatja be Bodor Johanna, a Vonalkód című novellás- kötetének lengyelországi bemutatóján pedig Tóth Krisztina szerepel. Meghívást kapott az Oscar- díjas Saul fia főszereplője, Röhrig Géza is, akinek versei a napokban jelennek meg lengyelül. A lengyel és a magyar történelem közös mozzanataira az író-olvasó találkozókon Kovács István író, költő, történész, Varga E. László és Kiss Gy. Csaba történész emlékeztet. A május 19. és 22. között zaj ló könyvvásár egyben a lengyelországi magyar évad nyitórendezvénye. A magyar évadot az 1956-os magyar forradalom és a poznani munkásfelkelés 60. évfordulójához kötik, a magyar kultúra széles spektrumát bemutatva. (MTI) Don Quijote a Twitteren Madrid. Twitter-üzenetekben tette közzé Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című klasszikus regényt szerzője, Miguel de Cervantes halálának 400. évfordulója alkalmából egy spanyol informatikus. A Diego Bu- endía által használt algoritmus 17 ezer üzenetre osztotta fel a 2,2 millió karakterből álló regényt. Az informatikus 2014 szeptemberében kezdte közzétenni üzeneteit, naponta 28-at, az utolsó üzenetet április 22-én, egy nappal Cervantes halálának 400. évfordulója előtt küldi el Alcazar de San Juan faluból, amely az író születési helyének tartja magát. Spanyolországban idén több mint 300 rendezvénnyel emlékeznek a legjelentősebb spanyol író halálára, akinek híres regénye 1605- benjelentmeg, s azóta 145 nyelvre fordították le. A Cervantes Intézet szerint a Biblia után ez a legtöbb nyelven megjelent könyv a világon. (MTI)
