Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-20 / 91. szám, szerda
DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. április 20., szerda 13. oldal (Gulyás Zsuzsanna felvétele) FÓKUSZBAN Közópkori Macskalépcső Esztergomban Esztergom. Esztergom egyik látnivalója, különlegessége a középkori Macskalépcső vagy Macskaút. A sikátorként kezdődő különleges lépcsősor a bazilikát és a várat köti össze a Vízivárossal, a hangulatos Berényi Zsigmond utcával. A lépcső létezéséről 1663-ban tettek említést először. A Macskaút korabeli metszeteken és festményeken is jól kivehető. A 19. századközepén, a bazilika építésekor betemették és szinte teljesen elfelejtették. Egészen a kilencvenes évekig használhatatlan volt. Helyi lokálpatrióták kezdeményezésére 2001 -ben kibontották, és új raj árhatóvá tették. A felújított Macskalépcsőt 2002. november 20-án nyitották meg. A keskeny és meredek út alig 200 méter, de az 500 kőlépcső megmászására edző- vagy túracipő javasolt. A kalandvágyókat a látvány és a csodás panoráma kárpótolja a fáradságukért. (guzsu) Andód a történelem viharában Újabb körforgalom épült SZÁZ ILDIKÓ A munkások az utolsó simításokat végzik (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ ľlľpl'lfl Már a honfoglalás előtt lakott volt a település, melynek területén új kőkori, bronzkori, latén és római kori települések nyomaira bukkantak. Az 1936-os és 1937-es útépítést megelőző földmunkák során egy lovas sírt találtak, amely feltehetően az avar vagy későbbi korból származhatott. A község címerén vörös pajzson zöld pázsitból nyíló aranyágon ki- teijesztett szárnyú, balra néző ezüst galamb ül, csőrében arany olajággal. Az arany szín a tökéletesség, az örökkévalóság, az égi fény jelképe. A galamb a szüntelen megújulás, a béke, a kibékülés és a szent- háromság jelképe. A község a történelmi viharok során folyamatosan igyekezett újraépülni, megújulni. A településtől északra található Szentgyörgy pusztán középkori települést találtak, kálváriáján római katonák temetőjét tárták fel. Itt állt egy régi templom is. I. István király uralkodása idejében a település és környéke királyi birtok volt. Az eddig ismert legrégebbi írásos feljegyzés 1421-ből származik. A török hódoltság után a nagysurányi birtoknak új tulajdonosa lett, a falu is a morva nemes, gróf Kaunitz Dominik kezébe került. Károlyi gróf, a későbbi tulajdonos értő, tapasztalt módon állt hozzá a fejlesztéshez. Lecsapol- tatta a mezőgazdasági célokra nem megfelelő földeket és erdőt telepített. Kézműves műhelyeiben ügyes iparosokat alkalmazott. A község okiratokkal is alátámasztott első önkormányzatáról 1771- ből maradtak fenn adatok, egy ebből az évből származó oklevélen jelent meg először a község pecsétje. A SIGILLUM POSSESSIONIS ANDOD feliratnál már ott a galamb, csőrében az olajággal. A település korábbi jelképe is madár volt, fején kereszttel, alatta egy sárkánnyal. A falu mai neve An- dovce - Andód 1948-ból való. Legközelebb Boldogfa címerét mutatjuk be. Biztonságosabbá válik a közlekedés Udvard, Léva és Ipolyság, valamint Gyűgy irányába. ha-liii'liV.jJ Már járható az út a Háromhidak városrészben lévő szakaszon, holott hivatalosan csak júniusban adják át az egykori tejüzem melletti körforgalmat. A balesetveszélyes kereszteződés helyén épített körforgalom jócskán megkönnyíti az Udvard, Nagysurány és Ipolyság irányába tartók mindennapjait, mert mostantól elkerülhetik a járási székhely központját. A körforgalomhoz tartozó telkeket még 2012-ben felvásárolta a város a tulajdonosoktól. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere a nem hivatalos átadáson elmondta, a Háromhidak városrészben élőket aggasztották a gyakori balesetek. A Vág menti és Nagysurányi úti kereszteződés közelében élők több alkalommal mutattak rá, hogy a délelőtti és délutáni órákban járhatatlan az út és gyakoriak a forgalmi dugók. A képviselő-testület már 2011- ben foglalkozott ezzel a problémával, és sürgette a megoldást. A kétmillió eurós beruházást európai uniós támogatásból fedezik, a körforgalom a Szlovák Útkezelőség (Slovenská správa ciest) tulajdonában van. A közelben élők és a Zúgó parkerdőbe gyakran autózók is örömmel fogadták a hírt, hogy nem kell már kerülőúton közlekedniük. Érsekújvárban néhány hónappal ezelőtt az I/75-ös és az I/64-es út kereszteződésénél már megnyitották az egyik körforgalmat, amely felgyorsította és biztonságosabbá tette a Vágsellye és Nyitra irányából érkező forgalmat. Az érsekújvári járásban tavaly a Nagysurányból Nyitrára vezető főúton nyitottak meg új körforgalmat, és rugalmasabbá vált a közlekedés Udvardon is. Az Érsekújvári járás egyik legnagyobb községében a templomhoz és a szakiskolához közeli főútori zajlottak a munkálatok. A Léva irányából Komáromba utazók számára kerülőutat jelöltek ki, hogy ne kelljen sokáig vesztegelniük a falu központjában, a személygégkocsik a közeli utcákon át kerülhették el az építkezést. Érsekújvárban a két körforgalom átadását követően is számos problémával kell megküzdenie a város vezetésének. Az egykori tejüzem melletti, Nagysurány úti körforgalom csak részben tehermentesíti a várost az Udvard és Ipolyság, valamint a határátkelő irányába tartó kamionoktól. Komáromba és az ottani határátkelőhelyre továbbra is csak a Kauflandhoz közeli hídon át közlekedhetnek a tehergépkocsik. Érsekújvár vezetése tárgyalásokat folytat Nyitra megye önkormányzatával arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül új hidat kellene emelni a Nyitra folyón. Jelentős beruházásról lenne szó, és a járási székhely vezetése szeretné, ha mielőbb elkészülhetnének a tervek. X Erőszakos kitelepítés A 20. század elején kezdtek kiépülni a község további részei: Kertalja, Bútorján, Mesterföld, Csallóköz. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegyéhez tartozott. A csehszlovák hatóságok 1947-ben a lakosságcsere értelmében mintegy nyolcvan helybéli magyar családot erőszakkal Magyarországra, Nyíregyháza környékére telepítettek.
