Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-19 / 90. szám, kedd

Jt Nagy Eb-történelem: 1976, 1980 < m i ■ i L W 12-13. oldal 2016. április 19., kedd, XII. évfolyam, 15. szám Tizenegyes, Panenka a neved! A futballban csak keveseknek adatott meg, hogy nevüket végérvényesen összekössük egy mozdulattal A 1976-os Euró­/% _ pa-bajnokság ĹJA r W Csehszlová­/ % a kia első tor­JL m A J nagyőzelme mellett egy legendás mozdulatról, Antom'n Panenka tizenegyesé­ről maradt örökre emlékezetes. Amikor a 2012-es Eb-n Andrea Pirlo hanyag mozdulattal emelt a kapu közepébe az angolok elle­ni tizenegyespárbajban, akkor is egy emberként kiáltott fel a világ: Bepanenkázta! Pelé, Marco van Basten vagy Beckenbauer hiába legendás játékosok, nem mond­hatják el magukról, hogy olyan mozdulatsort neveztek el róluk, amit ők találtak ki, és emeltek mű­vészi szintre. Panenkának, Johan Cryuffnak és Zinedine Zidane-nak ez is megadatott. ,A tizenegyesek úgy viselkednek, mint állam az államban: a drámá­iknak megvannak a saját szabályaik, a futball pedig a legalapvetőbb al­kotóelemeire korlátozódik: a kapu­ra, a labdára, egy támadóra és egy védőre. Éppen ezért a tizenegyesek, de különösen a tizenegyespárbajok esetén a technikai képességek szere­pét egyre inkább átveszi a mentális állapot, a pszichológiai felkészült­ség. A büntetőpárbaj nemcsak arról szól, hogy jól találjuk el a labdát, hanem a kontra-rekontra játéka, a blöffök nagymestere is” - állítja Antonín Panenka, aki olyan tizen­egyest végzett el 1976-ban a német Sepp Maier ellen az Európa-baj- nokság döntőjében, amellyel örökre a labdarúgás egyetemes részévé vált. A levegőben nem lehet irányt váltani Maga az érintett állítja: bár szemre nem olyan nagy dolog tizenegy mé­terről lágyan a kapu közepébe emel­ni a labdát, technikailag mégsem olyan egyszerű feladat. Panenka két évig gyakorolta, mielőtt éles mécs­esén is be merte volna vetni. ,A játék kezdete óta ugyanarról szól a mese: rúgó és kapus néz egymás­sal farkasszemet, és végül az dönt, kinek jobbak az idegei. Egy dolog azonban szinte mindig biztos: a ka­pus sosem marad a helyén, a kapu közepében, és én erre építettem a stratégiámat. A kapus csak arra vár, hogy a játékos lába rúgásra len­düljön, és ekkor el is dobja magát valamelyik sarok irányába. Amikor lágyan alárúgok a labdának, a ka­pus már elrugaszkodott középről, és nincs számára visszaút. Viszont ha túlságosan erősen rúgtam meg a labdát, akkor előfordult, hogy a kapus reflexből, lábbal még védeni tudott. Ezért törekedtem a lassú emelések tökéletesítésére - nincs az a kapus, aki a levegőben irányt tud váltani” — meséli Panenka, hogy honnan jött az ödet. ,A Bohemians kapusának, Zde- nék Hruškának az edzések végén büntetőket lőttem, s hogy érde­kesebb legyen a dolog, a tét egy sör vagy egy szelet csokoládé volt annak, aki megnyeri a párharcot. Pechemre Hruška olyan jó kapus volt, hogy eleinte többet hárított, mint amennyit belőttem. Egész éj­szaka azon gondolkodtam, hogyan járhatnék túl az eszén, miképp lő- hetném el a kezei felett a labdát. Mígnem egyszer rájöttem, hogy a kapus a vetődés előtt mindig kivár az utolsó pillanatig, hogy több esé­lye legyen a lövés irányának a meg­határozására, s csak ezt követően vetődik el. Ezért elkezdtem trük- közni a lövéseimmel, finoman a labda alá nyestem, és a kapu köze­pét céloztam meg, így a kapusnak már esélye sem volt, hiszen amint a labda elhagyta a lábam, ő már elvetődött, és nem tudott irányt változtatni. A párharcokat így már én nyertem. Mindezzel csak egy gond volt, a sok visszanyert sörrel és csokival felszedtem pár kilót is magamra” - eleveníti fel a kezde­teket. Aki mer, az nyer Az ő tizenegyesét a körülmények tették felejthetetlenné: egy Euró- pa-bajnokság döntőjében, a párbaj utolsó körében mert kockáztatni az NSZK ellen. Ha a próbálkozás kimaradt volna, őt egy életre meg­bélyegzik, hiszen nemcsak hogy kockára tette Csehszlovákia egyet­len nagy tornán aratott sikerét, de mindezt védhetetlen körülmények között tette volna, komplett hü­lyét csinálva magából. Azonban nem így történt; Panenka remekül érzett rá, hogy Maier mindenképp el fog vetődni valamelyik irányba. Acélidegeivel kiérdemelte, hogy róla nevezzék el ezt a fajta tizenegyest, és később olyan legendás alakja lett a labdarúgásnak, hogy még egy kul­tikus spanyol futballmagazin is az ő nevét vette fel — olvashatjuk a kapusok történelmét feldolgozó, Kívülállók című Jonathan Wilson- könyvben. „Mindez nem csak annyiból áll, hogy kigondoljuk, a meccsen majd alápörgetünk a tizenegyes­nek, ezt gyakorolni is kell. Én két évig próbálgattam, tökéletesítget- tem a technikát. De még ez sem elég. Meg kell győznöd a kapust a mozgásoddal, a nekifutással, a szemkontaktussal, hogy a meg­szokott módon fogod elvégezni a büntetőt” - árulta el korábban Panenka az Origónak. Hozzám ne érj! Nem sok játékos akad, akinek a neve ennyire összeforrt egy moz­dulattal, hogy aztán évtizedekkel később is vele azonosítsuk. Johan Cruyff ilyen. „Az 1974-es világbajnokság előtt mindössze kétszer láttam Cruyffot a televízióban. Az volt az érzésem, hogy egy halladanul tehetséges Bevégeztetett: Sepp Maier a tizenegyes előtt elmozdult, és a levegőben még ő sem tud irányt váltani - Panenka terve mesterien bevált (Fotók: képarchívum) A CRUYFF-FORDULO NÉGY FAZISA 1. 2. » A csehszlovák futball legendái 2016 februárjában saját arc­képével díszített arany em­lékérmét kapott Antonín Panenka. Az arcképével díszített aranyérme a hatodik darabja A csehszlovák futball legendái elnevezésű éremso­rozatnak, amelynek kiadását 1974-ben kezdeményezte a futballista öregfiúk alapítvá­nya. Az aranyból és ezüstből készült érméket a Jablonec nad Nisouban lévő cseh álla­mi pénzverde készíti. Az első darab aranyérmét minden labdarúgó személyesen ké­szíti el a gépen. Eddig Josef Masopust, Josef Kadraba, Jan Lila, Ivó Viktor és Karol Dobiáš kapott emlékérmét. A tervek szerint összesen 11 érme készül majd, a prágai sajtó szerint a közeljövő­ben Zdenék Nehoda, Pavel Nedved és Jan Koller kapnak saját érmét. játékos, aki azonban nem él a le- lett változtatnom a véleményem, sodik góljánál felpattantam a szék- hetőségeivel, kíméli magát. Egy Johan Cruyff valóban nagy játékos, bői, és boldogan kiabálni kezdtem, klasszisnak vállalnia kell a kocká- A továbbiakban aztán csak nőtt a Csodálatos gól volt nehéz szögből, zatot, sőt a veszélyt is, hogy gólt csodálatom a holland fiú iránt. A Sosem megy be az a labda, ha rúghasson. Aztán megnéztem a holland-argentin mérkőzést egy Cruyff akár csak egy milliméter­holland válogatott első mérkőzését interjúra várva a hannoveri tv-stú- rel is odébb találja el. Akkor már Uruguay ellen, és akkor meg kel- dióban néztem végig. Cruyff má- tudtam, hogy Johan Cruyff töké­Zinedine Zidane már készül a roulettre letes labdarúgó, a világbajnokság legnagyobb szenzációja, akinek já­tékintelligenciája és cselezőkészsége páradan. Úgy fordult a labdával, ahogy senki más” - áradozott róla a világbajnokság után Pelé. Cruyff nagy csele A mozdulatsor Cruyff mm néven (Cruyff-forduló) vált ismertté a világon. A csel lényegét négy moz­dulaton keresztül lehet bemutatni. 1) Cruyff rúgásra lendítve a lábát bemutatta, hogy passzolni fog. 2) A mozdulatát azonban megtörte a labda felett, és nem belerúgott, hanem a lábát kifordítva vissza­húzta a labdát a támaszkodó lába mellett. 3) Ekkor csípőjével az ellenfél felé fordulva — a labdát ezzel is fedez­ve - 180 fokot fordult, súlypontját áthelyezte a jobb lábára, és villám­gyorsan elindult az ellenkező irány­ba, mint amerre addig nézett. 4) A sikeres Cruyff-forduló végén a becsapott védő és a technikás tá­madó éppen ellenkező irányba né­zett, így a holland zseni egy szem- villanás alatt kétméteres előnyt tudott magának szerezni. Az előnyszerzésre szüksége is volt, mert megannyi kiemelkedő adottsága mellett a gyorsaság nem tartozott az erényei közé, habár lassúnak semmiképp sem mond­hatjuk. ,Azért kedveltem ezt a cselt, mert minimálisra csökkentette a fizikai kontaktus lehetőségét köztem és a védők között. Ügy gondolom, egy támadó számára ez az egyik legfon­tosabb szempont: labdabirtoklás esetén mindig elkerülni a fizikai kontaktust” - árulta el a csel mö­götti gondolatiságot Cruyff. A gyorsaság hiánya még inkább jel­lemző egy másik korszakos zsenire: Zinedine Zidane-ra, ám Cruyffhoz hasonlóan ő is olyan intelligenciá­val pörgött-forgott, hogy az irány­váltásaival és a súlypontáthelyezé­seivel könnyedén rázta le magáról a védőket. így vált kedvenc fegyve­révé a Zidane-roulette. A csel abból állt, hogy a guruló labdát Zidane talppal kissé visz- szahúzta maga felé, majd a moz­dulat közben egy pillanatra ráállt a labdára, és a másik lábával a for­gásirányának megfelelően elhúzta azt - gyakorlatilag perdült egyet a tengelye körül, és végül neki tetsző irányban folytatta tovább az útját a megzavarodó védők között. Ahogy Panenkánál is láttuk: maga a mozdulat Cruyff és Zidane eseté­ben sem egetverően bonyolult, de a mögöttes gondolatiság és annak gyakorlati alkalmazása csak a leg­nagyobbaknak sikerülhet - nem véleden, hogy ők maguk találták ki a szellemiségükhöz leginkább pasz- szoló, és az öncélú magamutogatás helyett a hatékonyságot előtérbe helyező megoldást. Hegedűs Henrik

Next

/
Oldalképek
Tartalom