Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-19 / 90. szám, kedd
Jt Nagy Eb-történelem: 1976, 1980 < m i ■ i L W 12-13. oldal 2016. április 19., kedd, XII. évfolyam, 15. szám Tizenegyes, Panenka a neved! A futballban csak keveseknek adatott meg, hogy nevüket végérvényesen összekössük egy mozdulattal A 1976-os Euró/% _ pa-bajnokság ĹJA r W Csehszlová/ % a kia első torJL m A J nagyőzelme mellett egy legendás mozdulatról, Antom'n Panenka tizenegyeséről maradt örökre emlékezetes. Amikor a 2012-es Eb-n Andrea Pirlo hanyag mozdulattal emelt a kapu közepébe az angolok elleni tizenegyespárbajban, akkor is egy emberként kiáltott fel a világ: Bepanenkázta! Pelé, Marco van Basten vagy Beckenbauer hiába legendás játékosok, nem mondhatják el magukról, hogy olyan mozdulatsort neveztek el róluk, amit ők találtak ki, és emeltek művészi szintre. Panenkának, Johan Cryuffnak és Zinedine Zidane-nak ez is megadatott. ,A tizenegyesek úgy viselkednek, mint állam az államban: a drámáiknak megvannak a saját szabályaik, a futball pedig a legalapvetőbb alkotóelemeire korlátozódik: a kapura, a labdára, egy támadóra és egy védőre. Éppen ezért a tizenegyesek, de különösen a tizenegyespárbajok esetén a technikai képességek szerepét egyre inkább átveszi a mentális állapot, a pszichológiai felkészültség. A büntetőpárbaj nemcsak arról szól, hogy jól találjuk el a labdát, hanem a kontra-rekontra játéka, a blöffök nagymestere is” - állítja Antonín Panenka, aki olyan tizenegyest végzett el 1976-ban a német Sepp Maier ellen az Európa-baj- nokság döntőjében, amellyel örökre a labdarúgás egyetemes részévé vált. A levegőben nem lehet irányt váltani Maga az érintett állítja: bár szemre nem olyan nagy dolog tizenegy méterről lágyan a kapu közepébe emelni a labdát, technikailag mégsem olyan egyszerű feladat. Panenka két évig gyakorolta, mielőtt éles mécsesén is be merte volna vetni. ,A játék kezdete óta ugyanarról szól a mese: rúgó és kapus néz egymással farkasszemet, és végül az dönt, kinek jobbak az idegei. Egy dolog azonban szinte mindig biztos: a kapus sosem marad a helyén, a kapu közepében, és én erre építettem a stratégiámat. A kapus csak arra vár, hogy a játékos lába rúgásra lendüljön, és ekkor el is dobja magát valamelyik sarok irányába. Amikor lágyan alárúgok a labdának, a kapus már elrugaszkodott középről, és nincs számára visszaút. Viszont ha túlságosan erősen rúgtam meg a labdát, akkor előfordult, hogy a kapus reflexből, lábbal még védeni tudott. Ezért törekedtem a lassú emelések tökéletesítésére - nincs az a kapus, aki a levegőben irányt tud váltani” — meséli Panenka, hogy honnan jött az ödet. ,A Bohemians kapusának, Zde- nék Hruškának az edzések végén büntetőket lőttem, s hogy érdekesebb legyen a dolog, a tét egy sör vagy egy szelet csokoládé volt annak, aki megnyeri a párharcot. Pechemre Hruška olyan jó kapus volt, hogy eleinte többet hárított, mint amennyit belőttem. Egész éjszaka azon gondolkodtam, hogyan járhatnék túl az eszén, miképp lő- hetném el a kezei felett a labdát. Mígnem egyszer rájöttem, hogy a kapus a vetődés előtt mindig kivár az utolsó pillanatig, hogy több esélye legyen a lövés irányának a meghatározására, s csak ezt követően vetődik el. Ezért elkezdtem trük- közni a lövéseimmel, finoman a labda alá nyestem, és a kapu közepét céloztam meg, így a kapusnak már esélye sem volt, hiszen amint a labda elhagyta a lábam, ő már elvetődött, és nem tudott irányt változtatni. A párharcokat így már én nyertem. Mindezzel csak egy gond volt, a sok visszanyert sörrel és csokival felszedtem pár kilót is magamra” - eleveníti fel a kezdeteket. Aki mer, az nyer Az ő tizenegyesét a körülmények tették felejthetetlenné: egy Euró- pa-bajnokság döntőjében, a párbaj utolsó körében mert kockáztatni az NSZK ellen. Ha a próbálkozás kimaradt volna, őt egy életre megbélyegzik, hiszen nemcsak hogy kockára tette Csehszlovákia egyetlen nagy tornán aratott sikerét, de mindezt védhetetlen körülmények között tette volna, komplett hülyét csinálva magából. Azonban nem így történt; Panenka remekül érzett rá, hogy Maier mindenképp el fog vetődni valamelyik irányba. Acélidegeivel kiérdemelte, hogy róla nevezzék el ezt a fajta tizenegyest, és később olyan legendás alakja lett a labdarúgásnak, hogy még egy kultikus spanyol futballmagazin is az ő nevét vette fel — olvashatjuk a kapusok történelmét feldolgozó, Kívülállók című Jonathan Wilson- könyvben. „Mindez nem csak annyiból áll, hogy kigondoljuk, a meccsen majd alápörgetünk a tizenegyesnek, ezt gyakorolni is kell. Én két évig próbálgattam, tökéletesítget- tem a technikát. De még ez sem elég. Meg kell győznöd a kapust a mozgásoddal, a nekifutással, a szemkontaktussal, hogy a megszokott módon fogod elvégezni a büntetőt” - árulta el korábban Panenka az Origónak. Hozzám ne érj! Nem sok játékos akad, akinek a neve ennyire összeforrt egy mozdulattal, hogy aztán évtizedekkel később is vele azonosítsuk. Johan Cruyff ilyen. „Az 1974-es világbajnokság előtt mindössze kétszer láttam Cruyffot a televízióban. Az volt az érzésem, hogy egy halladanul tehetséges Bevégeztetett: Sepp Maier a tizenegyes előtt elmozdult, és a levegőben még ő sem tud irányt váltani - Panenka terve mesterien bevált (Fotók: képarchívum) A CRUYFF-FORDULO NÉGY FAZISA 1. 2. » A csehszlovák futball legendái 2016 februárjában saját arcképével díszített arany emlékérmét kapott Antonín Panenka. Az arcképével díszített aranyérme a hatodik darabja A csehszlovák futball legendái elnevezésű éremsorozatnak, amelynek kiadását 1974-ben kezdeményezte a futballista öregfiúk alapítványa. Az aranyból és ezüstből készült érméket a Jablonec nad Nisouban lévő cseh állami pénzverde készíti. Az első darab aranyérmét minden labdarúgó személyesen készíti el a gépen. Eddig Josef Masopust, Josef Kadraba, Jan Lila, Ivó Viktor és Karol Dobiáš kapott emlékérmét. A tervek szerint összesen 11 érme készül majd, a prágai sajtó szerint a közeljövőben Zdenék Nehoda, Pavel Nedved és Jan Koller kapnak saját érmét. játékos, aki azonban nem él a le- lett változtatnom a véleményem, sodik góljánál felpattantam a szék- hetőségeivel, kíméli magát. Egy Johan Cruyff valóban nagy játékos, bői, és boldogan kiabálni kezdtem, klasszisnak vállalnia kell a kocká- A továbbiakban aztán csak nőtt a Csodálatos gól volt nehéz szögből, zatot, sőt a veszélyt is, hogy gólt csodálatom a holland fiú iránt. A Sosem megy be az a labda, ha rúghasson. Aztán megnéztem a holland-argentin mérkőzést egy Cruyff akár csak egy milliméterholland válogatott első mérkőzését interjúra várva a hannoveri tv-stú- rel is odébb találja el. Akkor már Uruguay ellen, és akkor meg kel- dióban néztem végig. Cruyff má- tudtam, hogy Johan Cruyff tökéZinedine Zidane már készül a roulettre letes labdarúgó, a világbajnokság legnagyobb szenzációja, akinek játékintelligenciája és cselezőkészsége páradan. Úgy fordult a labdával, ahogy senki más” - áradozott róla a világbajnokság után Pelé. Cruyff nagy csele A mozdulatsor Cruyff mm néven (Cruyff-forduló) vált ismertté a világon. A csel lényegét négy mozdulaton keresztül lehet bemutatni. 1) Cruyff rúgásra lendítve a lábát bemutatta, hogy passzolni fog. 2) A mozdulatát azonban megtörte a labda felett, és nem belerúgott, hanem a lábát kifordítva visszahúzta a labdát a támaszkodó lába mellett. 3) Ekkor csípőjével az ellenfél felé fordulva — a labdát ezzel is fedezve - 180 fokot fordult, súlypontját áthelyezte a jobb lábára, és villámgyorsan elindult az ellenkező irányba, mint amerre addig nézett. 4) A sikeres Cruyff-forduló végén a becsapott védő és a technikás támadó éppen ellenkező irányba nézett, így a holland zseni egy szem- villanás alatt kétméteres előnyt tudott magának szerezni. Az előnyszerzésre szüksége is volt, mert megannyi kiemelkedő adottsága mellett a gyorsaság nem tartozott az erényei közé, habár lassúnak semmiképp sem mondhatjuk. ,Azért kedveltem ezt a cselt, mert minimálisra csökkentette a fizikai kontaktus lehetőségét köztem és a védők között. Ügy gondolom, egy támadó számára ez az egyik legfontosabb szempont: labdabirtoklás esetén mindig elkerülni a fizikai kontaktust” - árulta el a csel mögötti gondolatiságot Cruyff. A gyorsaság hiánya még inkább jellemző egy másik korszakos zsenire: Zinedine Zidane-ra, ám Cruyffhoz hasonlóan ő is olyan intelligenciával pörgött-forgott, hogy az irányváltásaival és a súlypontáthelyezéseivel könnyedén rázta le magáról a védőket. így vált kedvenc fegyverévé a Zidane-roulette. A csel abból állt, hogy a guruló labdát Zidane talppal kissé visz- szahúzta maga felé, majd a mozdulat közben egy pillanatra ráállt a labdára, és a másik lábával a forgásirányának megfelelően elhúzta azt - gyakorlatilag perdült egyet a tengelye körül, és végül neki tetsző irányban folytatta tovább az útját a megzavarodó védők között. Ahogy Panenkánál is láttuk: maga a mozdulat Cruyff és Zidane esetében sem egetverően bonyolult, de a mögöttes gondolatiság és annak gyakorlati alkalmazása csak a legnagyobbaknak sikerülhet - nem véleden, hogy ők maguk találták ki a szellemiségükhöz leginkább pasz- szoló, és az öncélú magamutogatás helyett a hatékonyságot előtérbe helyező megoldást. Hegedűs Henrik
