Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-16 / 88. szám, szombat

2 KÖZÉLET 2016. április 16.1 www.ujszo.com A bűnüldöző szervekhez nem nyúlnak IBOS EMESE Pozsony. A kormányprogram több területe tartalmaz korrupcióellenes intéz­kedéseket. Szakértők szerint a legbiztatébbak a bírósá­goknál tervezett változások, egy új, hatékony offshore- törvény elfogadása, valamint a politikusok, illetve a hivatalnokok kiváltságait korlátozó intézkedések. Bírálják viszont, hogy az ügyészség és a rendőrség érintetlen marad. A program jelentősebb változá­sokkal számol a bíróságok működését illetően. Egyebek mellett lehetővé tenné a bíróságok nyilvános ellenőr­zését, új szabályokat vezetne be a bí­rók és a bíróságok elnökeinek meg­választására. Lucia Žitnanská (Híd) igazságügyi miniszter megnyitná a bíróságokat az ügyvédek előtt. Nö­velnék az adminisztratív munkaerő számát, és tehermentesítenék a bíró­kat, bizonyos feladatok éllátását bí­rósági titkárokra bíznák. Kristína Ba- biaková, a Via Iuris munkatársa sze­rint az intézkedések függetleníthetik a hazai bíróságokat, és segíthetnek visszaszerezni a lakosság bizalmát. A kormányprogram javítana a bírósági alkalmazottak munkakörülményein, az viszont nem világos, hogy milyen változtatásokat tervez, és ami ennél is fontosabb, milyen forrásokból való­sítaná meg azokat. Ellenőrizhető bíróságok A kormány olyan intézkedések bevezetésére kötelezi magát, me­lyek lehetővé tennék a bírók haté­konyabb felelősségrevonását, szá­molnak rendszeres értékelésükkel is. Úgynevezett „értékelő tanácsok” alakulhatnak, viszont a bírók egy­mást értékelnék, ami nem a legsze­rencsésebb megoldás. Szakértők szerint minden a rendszer felállítá­sán múlik, el kell kerülni, hogy ezt a ,kényelmetlen” bírók büntetésére használják fel, ahogyan erre a kö­zelmúltban már volt példa. Rátermett bírók Módosítanák az Alkotmánybíró­ság működését szabályozó alkot­mánytörvényt, új kritériumokat ve­zetnének be az alkotmánybírók megválasztására, és változást ígér­nek a hivatali idejüket illetően is. Alapvető kritériumként a szakmai rátermettséget és erkölcsi érzéket jelölték meg. Egyértelmű szabá­lyokat ígérnek az alkotmánybírók kinevezésével kapcsolatban is. Andrej Kiska államfő jelenleg 3 al­kotmánybírói posztra nem nevezett ki senkit, mert a Smer jelöltjeit al­kalmatlannak tartja a poszt betöl­tésére. Érintetlen ügyészség A koalíció vezetői már az első tár­gyalások után kijelentették, az ügyészségen nem lesz változás, és ehhez a kormányprogramban is tart­ják magukat. Jaromír Čižnár - Ro­bert Fico évfolyamtársa — terepe te­hát érintetlen marad. Elemzők szerint a főügyészséget politikamentessé, működését átláthatóvá kellene tenni, de egyszersmind lehetővé kellene tenni nyilvános ellenőrzését is. Minimalizálni a korrupciót A kormányprogram már a jogsza­bályok megalkotásánál felmérné, hogy az egyes törvényjavaslatok mi­lyen mértékű korrupciós faktort hor­doznak magukban. A szerződések nyilvánosságra hozásának köteles­ségét általánossá tennék az önkor­mányzati tulajdonban levő vállala­tok esetében. Az állami intézmények minden alkalmazottjának nyilvános lenne a bére és az életrajza. Ez eddig csak a vezető beosztású alkalmazot­tak esetében volt kötelező. Az új offshore-törvényben, melynek elfo­gadását az első 100 nap alatt szeretné átnyomni az igazságügyi miniszter, részletesebb cégjegyzéket ígérnek azokról a vállalatokról, amelyekkel az állam üzletel, és büntetnék azokat a cégeket, melyek hamis adatokat közölnek magukról. Sok a homályos tátel Pavol Sibyla, az Állítsuk Meg a Korrupciót szervezet igazgatója sze­rint a kormányprogramba több értel­mes és fontos intézkedés is bekerült, ugyanakkor nagyon sok a homályos javaslat és a semmitmondó bekezdés. „A dokumentumnak olyan részei is vannak, melyeket a négy évvel ko­rábbi kormányprogramból egy az egyben átemeltek. A jogállamiság ér­dekében ezeket már régen teljesíteni kellett volna” - magyarázza Pavol Si­byla. Hozzátette, az új offshore- törvény körvonalai ígéretesek ugyan, de hatékonysága a jogszabály végső formájától függ majd. Sibyla szerint a valóban hatékony korrupcióellenes intézkedésekhez politikamentessé kell tenni az ügyészséget és a rendőr­séget, lehetővé kell tenni azok nyil­vános ellenőrzését. Fontos lenne to­vábbá, hogy a rendőrség belső ellen­őrzése különváljon a belügyminiszté­riumtól. „Nagyon lényeges kérdés, hogy a korrupció ellen küzdő intéz­mények: a Nemzeti Bűnüldöző Ügy­nökség (NAKA), a rendőrség, az ügyészség, a pénzügyi hatóság füg­getlenül végzik-e majd munkájukat, és felelősségre vonják-e ezen intéz­mények vezetőit, ha nem teljesítik kö­telességeiket” - zárta Sibyla. Ctibor Košťál, a Jól Irányított Társadalomért Intézet (SGI) vezetője fontosnak tart­ja, hogy elérhetőek legyenek az Álla­mi Számvevőszék (NKÚ) vizsgáló­dásainak eredményei. A Transparen- cy International Slovensko általában pozitívan értékeli a kormányprogram korrupcióellenes javaslatait, de állás­pontjuk szerint a gyakorlat lesz döntő. Hasonló véleményt fogalmazott meg Richard Sulik, az SaS elnöke is. Jóval kritikusabb a kormányprogrammal szemben Miroslav Beblavý (függet­len), aki szerint korábbi pártja, a Sieť korrupcióellenes javaslatainak csak 32%-t tudta átültetni a kormányprog­ramba. Beblavý egyebek mellett ki­fogásolja, hogy nem került be a kor­mányprogramba az adó-vissza- igénylések nyilvánosságra hozatala, a köztisztviselőkről szóló törvény mó­dosítása, a közbeszerzési törvény re­formja és az uniós alapok lehívását szabályozó jogszabály módosítása. A Sieť programjában a vonatkozó mó­dosításokat a korrupció csökkentésé­re dolgozták ki. Globsec: több a probléma, mint a megoldás Fico a hétvégét is kórházban tölti ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az európai terroriz­mus a fő témája a háromnapos Globsec konferenciának, amely tegnap vette kezdetét a főváros­ban. A rendezvény Miroslav Lajčák szlovák és Ľubomír Zaorá­lek cseh külgyminiszterek beszé­dével indult. Lajčák hangsúlyozta, Szlovákia nehéz helyzetben ren­dezi a konferenciát, hiszen Euró­pának számos biztonságpolitikai kihívásra kell ezekben a hetekben reagálnia. „Ez a fórum azért is fon­tos, mert sok különböző szakterü­letről és országból hoz össze szak­embereket egy tárgyalóasztalhoz, ezért a felgyülemlett problémákra új megoldások is születhetnek Po­zsonyban. Sajnos három éve min­den évben csak azt tudom monda­ni, hogy a helyzet ma rosszabb, mint egy éve, több a problémánk, mint a megoldásunk” - szögezte le Miroslav Lajčák. Zaorálek szerint Európa jelenleg nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem fog beszélni a biztonságpoli­tikai kérdésekről. „A biztonság nem olyan dolog, amely minden­kinek automatikusan kijár. A biz­tonság megtartása érdekében kö­zös döntéseket kell hozni, közös lépésekre van szükség” - mondta Zaorálek. Andrej Kiska államfő beszédé­ben kihangsúlyozta, hogy a de­mokratikus világ új politikai pro­pagandának és információs hábo­rúnak van kitéve. „Ez olyannyira intenzív és hatékony, hogy képes befolyásolni a közvéleményt, rá­adásul megbéníthatja a politikai döntéshozást. Ennek következté­ben saját biztonságunk is gyengül­het” - mondta Kiska. Véleménye szerint a biztonsági kockázatokról nyíltan kell beszélni. „A fiatal ge­nerációnak szüntelenül ismételni kell, miért fontos a szabadság és a demokrácia” - mondta Kiska. A terrorizmuson kívül terítékre kerül még az Európába irányuló, illegális bevándorlás kérdése, il­letve az Európai Unióból történő esetleges brit kiválásról szóló népszavazás ügye is. A konferen­cia résztvevői emellett tárgyalnak a NATO nyári varsói csúcsérte­kezletének előkészítéséről, az Isz­lám Állam problémaköréről, a közel-keleti helyzetről, illetve Ukrajna és Oroszország viszo­nyáról is. A rendkívüli biztonsági intéz­kedések mellett zajló rendezvény­re a világ hetven országából csak­nem ezer vendéget, köztük állam- és kormányfőket, jelenlegi és volt minisztereket, kül- és biztonság- politikai, illetve gazdasági szakér­tőket, elemzőket hívtak meg. A fórumon Magyarországot Szijjár- tó Péter külgazdasági és külügy­miniszter, valamint Simicskó Ist­ván honvédelmi miniszter képvi­seli. Tegnap lapzártánk után mon­dott beszédet a konferencián Ma- deleine Albright, az USA volt kül­ügyminisztere. (dem, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap sem engedték ki a kórházból Robert Fico kormányfőt, még a hétvégén is megfigyelés alatt lesz a Szív­ós Érrendszeri Betegségek Nemzeti Intézetében (NÚSCH). Pozsony. Fico csütörtökön ment be szívinfarktusgyanúval, a vizsgá­latok szerint a koszorúér záródott el. Orvosi kezelésének pontos okát vi­szont a kormányfő családjának ké­résére nem árulták el. Míg Fico betegállományban lesz, teendőit a három miniszterelnök­helyettes valamelyike fogja ellátni. A jelenlegi kabinetben három alelnöke van, Peter Pellegrini (Smer), Robert Kaliňák (Smer) és Lucia Žitňanská. Ján Drgonec alkotmányjogász a Sita hírügynökségnek elmondta, az alap­törvényben nincs pontosan megha­tározva, mikor kell lecserélni a mi­niszterelnököt, ha valamilyen okból nem tudja ellátni feladatait. „Szere­pét automatikusan a miniszterelnök­helyettesek valamelyike veszi át, egymás között kell megegyezniük abban, hogy ez melyikük lesz” - ma­gyarázta Drgonec. Szerinte szélső­séges esetben még az is megtörtén­het, hogy az egész megbízatási idő­szakban helyettesítik a kormányfőt. Ilyen esetben még az államfő sem nevezhet ki valaki mást erre a poszt­ra, s az is lényegtelen, hogy a parla­Fico nincs jól (Jakubčo-fotó) ment még nem fogadta el a kormány programnyilatkozatát. Ha az államfő kerülne olyan hely­zetbe, hogy nem tudná ellátni hiva­talát, akkor kompetenciáit a kormány legfeljebb hat hónapra a miniszterel­nökre ruházhatja át. Ha viszont ez­után sem tud visszatérni hivatalába, akkor az Alkotmánybíróság kihirdeti megbízatási idejének végét, s új vá­lasztásokat kell kiírni. Erre az ország történetében eddig csak 1998-ban volt példa, amikor a köztársasági elnök jogköreit Vladimír Mečiar (HZDS) kormányfő gyakorolta. Ezt kihasz­nálva amnesztiát hirdetett ifi. Michal Kováč elrablásának bűntettére. Egyébként íratlan szabály, hogy a három legmagasabb közjogi méltó­ság, tehát az államfő, a kormányfő és a házelnök nem utazhat egy autóban vagy egy repülőben, hogy baleset esetén az ország ne veszítse el egy­szerre mindhármukat. Ezt a szabályt több országban is betartják. (dem) RÖVIDEN Gajdoš elkezdte a tisztogatást Pozsony. Menesztette Peter Gajdoš (SNS) védelmi miniszter a katonai hírszerzés főnökét, Ľubomír Skuhrát, és a posztra Ján Blaciar dandártábornokot nevezte ki. Skuhra Robert Fico első kormánya idején is a katonai hírszerzés élén állt, tehát abban az időben, amikor felmerült a gyanú, hogy valakik megcsapol­ták a titkosszolgálat költségveté­sét. Skuhrát Iveta Radičová kor­mányzása alatt leváltották, az egyszínű Smer-kormány viszont visszaültette a posztra. „Nem hi­szem, hogy Skuhra távozásával és Blaciar érkezésével valami változna a titkosszolgálatnál, de hagyom magam meglepni” - kommentálta a leváltást Ľubomír Galko (SaS) volt védelmi mi­niszter. (SITA, dp) Májusban adhatják át az Öreg hidat Pozsony. Május közepén meg­nyithatják a pozsonyi felújított Öreg hidat, de egyelőre csak a gyalogos- és a kerékpárforga­lom előtt. A villamosforgalom kolaudációja még folyamatban van. Pavol Frešo megyefőnök szerint legkorábban júliusban közlekedhetnek villamosok a felújított hídon. Az átadás azért késik, mert a híd több részén is javítást kért a megrendelő a be­ruházótól. (SITA, ie) Nagy a teher Lucia Žitňanská vállán (SiTA-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom