Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-15 / 87. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. április 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Drága szívatás A lakosság egészségi állapotát javító adóemelés MOLNÁR IVÁN A szerdán elfogadott kormányprogram szövegtengere nem éppen érdekfeszítő olvasmány, talán ezért rejtettek el benne pár aranyköpést, amely nevetőgörcsöt vált ki a legkomolyabb olvasóból is. íme, a kedvencem: „A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a kormány megemeli a dohánytermékek jövedéki adóját,”. Magyarul, az állam az eddiginél is több pénzt vesz ki a cigarettázók zsebéből, kizárólag a lakosság egészségi állapota érdekében. Aki nem ma csöppent ide egy távoli bolygóról, az tudja, hogy az előző Fico-kormány is mennyire a szívén viselte a lakosság egészségi állapotát. Az egészségügy kiemelt ágazat volt: a kormánypárthoz közel álló oligarchák fejőstehene, és nem valószínű, hogy időközben feléledt a lelkiismeretük. Sumákolás helyett a kormány őszintén bevallhatná, hogy ha az elkövetkező években úgy szeretné csökkenteni a költségvetés hiányát, hogy közben enyhíti a vállalkozók adóterheit, de nem fogja vissza drasztikusabb mértékben a kiadásokat, akkor valahonnan pluszforrásokra lesz szüksége. Ezt a pluszforrást például a cigarettázóktól szeretné behajtani. A dohányosok már most is minden egyes doboz cigaretta elszívásával minimum 1,82 euróval támogatják az államot. A dohány jövedéki adója komoly összeget, évente nagyjából 650 millió eurót jelent az államkasszának, és az adókulcs növelése további jelentős pluszbevételt eredményezhet. Én, aki soha életemben nem dohányoztam, akár örülhetnék is, hogy végre nem engem szívat a kormány. Az igazság azonban az, hogy a dohánytermékek adójának növelése senkinek sem jó. A példáért nem kell messzire menni. Magyarországon 2013 júliusában indultak be a nemzeti dohányboltok, emiatt az ötödével nőtt a dohány kiskereskedelmi ára. Az ezt követő egy évben mindössze 7,7 milliárd szál cigaretta fogyott legálisan Magyarországon, szemben az egy évvel korábbi 11,5 milliárddal, vagyis a legális forgalom harmada eltűnt. A Gfk piackutató adatai szerint a cigaretta feketekereskedelme ezzel párhuzamosan a 2012-es 5 százalékról 2014-re csaknem 12 százalékra bővült, milliárdos kieséseket okozva a költségvetésben. Nem számíthatunkjobb eredményre Szlovákiában sem. A dohánytermékek jövedéki adójának növelése miatt valószínűleg még annyi pénz sem folyik majd be az államkasszába, mint eddig. Ez azonban a kisebbik baj. A drágább dohány miatt ugyanis még többen fanyalodnak a kétes minőségű, valószínűleg sokkal károsabb, csempészett cigarettára, vagyis nem hogy nem javul a lakosság egészségi állapota, hanem még romlik is. Ez újabb terhet ró az egészségügyre, amelybe így még több pénzt kell pumpálni. Ez persze a Smer számára akár jó hír is lehet, hiszen az egészségügyre szánt pénz egy jelentős része eddig is a legnagyobb kormánypárthoz közeli vállalkozók zsebében kötött ki. Jó páran így mégiscsak örülhetnek az adóemelésnek. ^ NAGYON FONTOS A FŐISKOLA! NEM KELL VONATJEGYE S VENNI A JÁRŐRÖZÉSHEZ! ^ a Kotleba felsőoktatási pogromtervezete (Cartoonizer) Az alap alapja LAJOS P. JÁNOS a kormány kibírja legalább másfél évig, akkor létrejöhet a kisebbségi kultúrát autonóm módon támogató Kisebbségi Kulturális Alap. A kormány- program kimondja: „a kormány elfogadja a Kisebbségi Kultúrák Finanszírozását Szolgáló Alapot (közalapítvány), amelynek célja valamennyi szlovákiai nemzeti kisebbség kulturális és művészeti tevékenységének szisztematikus támogatása”. A kormány- programúak ez a része nem meglepő, az alap létrehozása szerepelt a kormány prioritásai között is, de sejteni lehetett, hogy a Smer akkor sem fogja megtorpedózni, ha a Híd nélkül alakított volna kormányt, hiszen tavaly csak a második olvasatban kaszálta el a Híd e törvényjavaslatát. A törvény ugyan valószínűleg módosul a tavalyi normaszöveghez képest, főbb elemei azonban bizonyosan megmaradnak: viszonylag nagy önállóság a mindenkori kormánytól és nagy beleszólás az egyes kisebbségek kulturális, szakmai szervezetei számára. Az eddigi pályáztatási rendszert sokan, sokszor, sok irányból bírálták. Ha az MKP volt hatalmon, akkor az MKP-közeli szervezetek támogatása miatt érkezett a bírálat, amikor a Híd, akkor a Híd-közeli szervezetek támogatását rótták fel. Volt, amikor joggal, volt, amikor alaptalanul. Nem volt jobb a helyzet akkor sem, amikor a Smer által jelölt ember felügyelte a pénzosztást, hiszen bizonyos lobbicsoportok mindig megtalálták az utat a pénzosztó bizottságokhoz, elég, ha a Lelkes Kata-ügyre gondolunk, vagy arra, hogy a legutóbbi pályázat alkalmával a könyvkiadásról döntő bizottságban nem volt irodalomhoz értő szakember... Ha marad a Híd koncepciója, akkor a kérvényeket értékelő, a támogatást megítélő bizottságok tagjait szakmai szervezetek jelölhetik. A kisebbségi kultúrák támogatására közel 4 millió eurót különített el az utóbbi években a kormány a pályázati rendszeren keresztül, ennek hozzávetőleg a fele, kicsivel kevesebb mint 2 millió euró jut a magyar kultúra, rendezvények, kiadványok támogatására. Ez az összeg kevés, de a pályázatok alapján a háromszorosa is kevés lenne, hiszen az idei pályázatra érkezett kérvényekben kért teljes támogatás meghaladja a 14 millió eurót - valamennyi kisebbség kérvényeit figyelembe véve. Nem könnyű meghatározni, hogy mekkora lenne a támogatási csomag ideális nagysága, föleg úgy, hogy nem létezik olyan koncepció, amely ezt segítené. Nem akarok részletekbe menni, de érzékeltetésképpen elég, ha azt látjuk, hogy egy csomagban versenyez a helyi falunap és atöbb 10 ezereurós költségvetésű, országos jelentőségű fesztivál. Vagy azt, hogy az önjelölt irodalmárok kétes értékű köteteit az elismert kiadók által betervezett könyvekkel hasonlítják össze, és helyi kiadványok versenyeznek országos lapokkal. Amíg nem tudjuk, hogy milyen irányban fejlődjön a szlovákiai magyar kultúra (vagy a magyar kultúra szlovákiai ága), addig nem tudjuk megmondani sem azt, hogy mennyi pénzre lenne szükség, sem azt, hogy milyen projekteket kellene támogatni. Ugyan a koncepcióra szükség lett volna az eddigi pályázati rendszer működtetéséhez is, de az új rendszerhez ez már elengedhetetlen lesz, hogy ne egymásra mutogatás legyen a vége. Ez talán még fontosabb, mint a bizottságok összetételének meghatározása. Ez mutatja majd meg, hogy élni tudunk-e az autonómiával. Most még van idő, de mielőbb neki kell állni. FIGYELŐ Hubo, a (közeljövő-AMPL ZSUZSANNA ubo a világ legokosabb robotja. Tizennégy évnyi tudományos vajúdás után született Dél- íoreában. Igaz, nem úgy köszön, logy „Hasta la vista, baby!”, mint a álág leghíresebb robotja, a Termi- látor, de vele ellentétben nem csupán moziban létezik, hanem a valóságon. Negyvenegy ízülete van. Az újai egymástól függetlenül mozognak, ’ud táncolni. Kezet ad. Képes lép- sőn járni. A két szeme két kamera, gymástól függetlenül mozognak tud bandzsítani!), és a képfelisme- ísen kívül Hubo az emberi hangot is lemzi, vagyis megismeri, hogy ki zól hozzá. Megérkezett a jelenbe a 5vő. De mit kezdjünk vele? A történelem során a társadalom sjlődése mindig együtt járt az életmód változásával, az életmód változása pedig mindig kölcsönhatásban állt a demográfiai viselkedéssel. A demográfiai viselkedés pedig kihat a munkaerőpiac alakulására. Például amikor a vándorló és gyűjtögető életmódot felváltotta a letelepedés, a kezdetleges mezőgazdasági termelésnek köszönhetően hozzáférhetőbb lett az élelem. Mivel több volt az étel, csökkent a halandóság, s mivel a gazdálkodáshoz dolgos kezek kellettek, megnőtt - mai szóval mondva - a szülési kedv. A demográfiában ismert a demográfiai forradalom fogalma. Az első demográfiai forradalom az ipari társadalom idejéhez köthető, amikor feltételezték, hogy az elhalálozások és a születések nagyjából kiegyenlítődnek, így a társadalom újratermeli magát. A 20. század második felétől azonban beköszöntött a második demográfiai forradalom. A világ fejlett országaiban nem született annyi gyermek, hogy számuk ellensúlyozza az elhalálozások számát, vagyis a természetes szaporulat alig, vagy egyáltalán nem volt elég a szintentartáshoz. Az így keletkező munkaerőhiányt migrációval kellett pótolni. S ez a mai napig így van. De hogy jön mindehhez a robot? Kicsit leegyszerűsítem, de a lényeg, hogy a fejlett társadalmak tagjai egyre iskolázottabbak, s ezért az iskolázottságot nem, vagy alig igénylő és rosszul fizetett rutinmunkák végzésére másokat kell találni. És itt jönnek a robotok. Abban a 15 országban, amelyekben a világ munkaerejének 65 százaléka összpontosul (Európában főleg Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia), öt éven belül 7 millió munkapozíciót robotok fognak betölteni, így bizonyos ágazatokban 2 millióval kevesebb emberre lesz szükség. S ez csak a kezdet. S nemcsak az ipari vállalatokat, köztük az autógyártást fogja érinteni, hanem a szolgáltatások némely területét is. A nem is olyan távoli jövőben robotpincér fogja kihozni a kávénkat. Vagy robottitkámő. Légy üdvözölve, bébi. Atomtervek Abdeslamnál Egy atomenergiával is foglalkozó németországi kutatóintézettel kapcsolatos dokumentumokat találtak a párizsi terrormerényletek fő gyanúsítottja, Salah Abdeslam brüsszeli lakásában - írta a német sajtó. Az értesülés szerint a jülichi kutatóintézetről szóló cikkeket és az intézet vezetőjéről, Wolfgang Marquardtról készült fényképeket is találtak a terrorista lakásában, és erről az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Ma- assen tájékoztatta a nemzetbiztonsági parlamenti bizottság több tagját, négyszemközti beszélgetéseken. A BfV viszont hivatalosan cáfolta a hírt, és azt is, hogy tájékoztatta volna ilyesmiről a parlamenti testület tagjait. A BfV hivatalos közleménye szerint nem fenyegeti semmi a kutatóintézetet. Hozzátették, hogy maga az intézet sem tud ilyesmiről. A közlemény szerint az intézmény kapcsolatban áll a biztonsági szervekkel és a nukleáris létesítményeket felügyelő hatósággal. (MTI) Arab főrendőr Izraelben Egy arab rendőrtisztet neveztek ki Izrael rendőrfőkapitány-helyettesévé. Ez a legmagasabb rang, amelyet muzulmán tiszt elért az izraeli rendvédelmi szervnél -jelentette a BBC. Egy észak-izraeli arab településről származik Dzsamál Hakrús, és azoknak az izraeli arab közösségeknek a biztonságáért felel, amelyek nem bíznak meg a rendőrségben. A zsidó állam lakosságának ötödé arab, s közülük sokan arra panaszkodnak, hogy azokon a területeken, ahol élnek, rosszabb a közbiztonság és a közszolgálat. A The Times of Israel című izraeli lap szerint az új rendőrfőkapitány- helyettes feladata az arab közösségek védelménekjavítása. A BBC szerint viszont Hakrús egyik fő feladata megakadályozni azt, hogy illegális fegyverek jussanak az arab lakosság kezébe. Emellett a családon belüli erőszak, a gyilkosságok és más bűncselekmények számának csökkentése a cél az arabok lakta izraeli területeken. (MTI)
