Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-15 / 87. szám, péntek
KÖZÉLET 2016. április 15. | www.ujszo.com A kórházak tartozásairól hallgat a kormány Már drukkolhatunk Tomáš Drucker miniszternek (TASR-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Habár a kormány- programhoz „illően" a kabinet által szerdán elfogadott dokumentum egészségüggyel foglalkozó része több homályos megfogalmazást is tartalmaz, az új kormány- program minőségileg más a négy évvel ezelőttinél. Ennek azonban nem biztos, hogy mindenki örülni fog. Talán az a legfontosabb megállapítása, amit szó szerint nem olvashatunk benne: az egészségügy nem ingyenes. A korábbi Fico- kormányok ezt hangoztatták, ennek jegyében törölték el a 20 és 50 koronás Zajac-díjakat, és szüntették meg az előjegyzést. Nem ingyenes A program azt mutatja, ez a koalíció talán rájött, hogy kizárólag az egészségbiztosítási járulékból nem finanszírozható minden az egészségügyben, habár ez eddig is így volt, csak nem mondták ki. Az egészség- ügyi kormányprogram szó szerint ezt mondja: az állam az általános egészségbiztosítás alapján olyan ingyenes egészségügyi ellátást biztosít, amely szükséges az életmentés, a betegségek gyógyítása, a súlyos egészség- ügyi komplikációk kialakulásának megakadályozása, a betegség súlyosbodásának megelőzése stb. céljából - vagyis nem teljes körű szolgáltatásról van szó. Ezt erősíti a következő bekezdés, amely a beteg felelősségét hangsúlyozza az egészség megőrzése során, majd egy újabb bekezdésben azt olvashatjuk, hogy mindenki saját döntése alapján magasabb standardot biztosíthat magának, vagy olyan ellátást, amely túllép az általános egészségbiztosítás által nyújtott kereteken. Egy másik részben azt olvashatjuk, hogy a kormány kidolgozza a betegek hozzá- fizetésének átlátható rendszerét, és létrehozza a többforrásos finanszírozási rendszert. Mindebből az következik, hogy az állam meghatározza majd a szükséges ellátások körét, a többit pedig a beteg hozzáfizetheti, ha akarja és tudja. óvatos vagy bátor? A kormányprogram óvatos megfogalmazásokat tartalmaz, emiatt egyes elemzők kevésnek tartják a benne leírtakat „Örültem volna, ha az új kormány egészségügyi programjában a célok és az ezek eléréséhez szükséges intézkedések konkrétabban lennének megfogalmazva” - mondta a Sme napilapnak Dušan Zachar, az INEKO társadalomkutató intézet egészségpolitikai elemzője. Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) igazgatója a kormány prioritásait elég erősnek ítélte, a második Dzurinda- kormány egészségügyi programjához hasonlította őket, vagyis a Rudolf Zajac idején végrehajtott reformokhoz. Ezt jelzi az is, hogy Fi- co már nem törekszik az egybizto- sítós rendszer bevezetésére, sőt, a kormányprogram szerint csak „korlátozni” akarja az egészségbiztosítók nyereségét. Az ígéretek A kormány bevezeti a maximális várakozási időt egyes egészségügyi ellátások esetében, amitől a várólisták rövidülését várja. A biztosítók már ma is kötelesek kimutatni, hogy ügyfeleik mennyit várnak az egyes intézményekben a tervezhető kezelésekre. Hogy ez milyen ered- ' ménnyel jár, az a maximális várakozási idő hosszának meghatározásán múlik majd. Átértékelik a beteg által fizetett díjak rendszerét. Az előző Smer- kormány megkísérelte megszüntetni a díjfizetést, de az eredmény csak még nagyobb káosz lett, amire a szakemberek már előre figyelmeztettek. A kormány kedvezni akar a rendelőkben dolgozó orvosoknak is azzal, hogy megígéri, rövidíteni fogja a rendelési idő után kötelező készültségi időszak hosszát. A kormányprogram alapján nem lesz kötelező mindenhol a 24 órás készültség. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter teljes átláthatóságot ígér, mind az egészségügyi közbeszerzések, mind.az intézményvezetők kiválasztása terén, beleértve ebbe az Általános Egészségbiztosító vezetését is. Megerősíti ebben a korábbi ígéretét is, hogy a felügyelőtanácsokba beengedi az ellenzék jelöltjeit. Ezzel hamarosan lemérhető lesz az egészségügyi miniszter „ereje”, sok kórházban a Smer erős emberei vannak: a nyitrai egyetemi kórház élén például Jozef Valocký, a Smer parlamenti képviselője áll. A fizetések A kormányprogram nem sok jót igér a nővéreknek és az orvosoknak a fizetések terén. Az orvosok ugyan elégedettek lehetnek a jelenlegi szabályozással, amely viszonylag magas szinten határozza meg a kórházi orvosok fizetését, de a nővérek fizetésének emeléséről egy szó sem esik a programban. A hivatás méltósága című fejezet ugyan hangsúlyozza az egészségügyi dolgozók szerepét, és megfelelő feltételekéi ígér a munkájukhoz, számot azonban nem tartalmaz. A bérekről annyii mond, hogy a jutalmazásra olyar rendszert alakít ki, amely mindenkinek az érdeme szerint szabja mej a fizetését. Hiányosságok Egy hiányosságot minden elemzi kiemel: egy szó sincs a programbal a kórházak mintegy 500 millió euró: tartozásainak rendezéséről, aminél kezelését pedig még ebben az évbei el kell kezdeni. További hibája i programnak, hogy nem szab határ időt a DRG finanszírozási rendsze bevezetésére, az eHealth pedig 201' januárja helyett csak valamikor 20 ľ folyamán lesz működőképes. Papírízű a déli útfejlesztés terve DEMECS PÉTER Végtelen történetre emlékeztet s fővárost Kassával összekötő Dl-es autópálya befejezésének folyamata. A kormányprogram prioritásként határozza meg, hogy a teljes útszakaszt 2020-ig átadják a forgalomnak. Az útépítésre elkülönített költségvetés jelentős részét tehát erre fogják elkölteni, s már most biztosra vehető, hogy a 2020- as határidőt sem sikerül teljesíteni, reálisabb a 2023. Pozsony. A Dl-es építését jelenleg a Turany-Hubová szakasz fékezi. Környezetvédelmi szervezetek bírálják az államot, amiért a sztráda e szakaszát természetvédelmi övezeten akarja átvezetni, ezért inkább alagutat javasolnak. Egyelőre senki sem tudja, merre vezet majd a sztráda, a pontos nyomvonalról még folynak az egyeztetések. Ha mégis az alagút mellett döntenek, azt négy év alatt aligha fogják befejezni. „Én eléggé szkeptikus vagyok ezen a téren” - válaszolta érdeklődésünkre Érsek Árpád, a Híd közlekedési államtitkára arra a kérdésre, reálisnak tartja-e a Dl-es 2020-ban történő befejezését. Az útépítésre meríthető uniós alapokat már jóformán lefoglaltuk a D1 - es, illetve a Zsolnáról Lengyelország irányába vezető D3-as autópálya bizonyos szakaszaira. A kormányprogramban rengeteg további sztrádaszakasz, gyorsforgalmi és a jövő héten aláírja a szerződést a tender győztesével, a spanyol Cintra cég vezette konzorciummal” - mondta Érsek. Ezzel egy időben dolgozni akarnak az R7-es gyors- forgalmi út folytatásán, hogy az út ne fejeződjön be Egyházgellénél. Itt viszont a nyomvonal okoz gondot, mivel az R7-est sűrűn lakott területen kell átvezetni. Vasúti projekt A kormányprogram közlekedéssel kapcsolatos része kiemelt helyen említi az állami InterCity-járatok ismételt bevezetését. Ez volt a koalíciós tárgyalások során az SNS egyik prioritása. Az állam tavaly azután törölte ezeket a Kassa és Pozsony között ingázó járatokat, hogy szüntelenül veszteséget termeltek, hiszen minőségben és árban sem tudtak versenyre kelni a cseh RegioJet magán-vasúttársasággal. A Híd államtitkára szerint a vas- úthálózat bővítésénél is megpróbálnak kiemelten foglalkozni a déli nyomvonalakkal. „Például Duna- szerdahely és Pozsony között az egy sínpár már most nem elég. Ahhoz, hogy jelentősebb forgalmat tudjunk lebonyolítani, akár teherforgalom, akár személyszállítás terén, fontos a következő sínpár megépítése” - állítja Érsek azzal, hogy erre a projektre akár uniós forrásokból is lehetne meríteni, mivel a közlekedésre elkülönített uniós támogatás egy része még nincs lekötve. így nem kizárt, hogy a déli gyorsforgalmi út akár egy kilométerénél is gyorsabban megépülhet egy újabb sínpár a főváros és Dunaszerdahely között. Kitartóak a szélsőjobbosok Pozsony. Kotleba pártja büsz kélkedhet a legkitartóbb szava zókkal. Az AKO ügynökség fe! mérése szerint azok közül, aki március 5-én a szélsőjobbolda pártra szavaztak, 93,8%-nyia most is ugyanígy döntenénel Kotlebáékat a Smer választói kŕ vetik, nekik 91,1%-uk tart ki F cóék pártja mellett. Harmadi helyen áll az MKP, melynek szí vazói 90,6%-a ismét az etnik; magyar pártra voksolna. A Hi választói közül az AKO felni, rése szerint 84,3%-nyian tartam nak ki Bugárék mellett, valam vei kevésbé hűségesek £ OEaNO-NOVA választ. (64,4%), a legtöbben pedi egyértelműen a Siet’től pártolta el, Procházkáékra csak szavazói 30,0%-a szavazna ismét. Az AKO arra is rákérdezett választóknál, ha másik párti szavaztak volna, melyik lett vo na az. A smeres szavazóknál t SNS az alternatíva, ahogy érd' kés módon az SaS választóinál i A nemzetiek a második legkei vencebbjei Kotleba szavazóim is, Kotlebáéktól pedig az SNí hez csapódnának át a legtöbbe A Híd-szavazók körében a fi mérés szerint nem az MKP, h nem az SaS áll a második h lyen, az MKP szavazói pedig, 1 nem a Magyar Közösség Pál jára szavaznának, inkább ne mennének el voksolni. A Si szavazói elsősorban az SaS-b pártolnának át, de náluk OĽaNO-NOVA, a KDH, a Sm és a Boris Kollár-féle Sme roc na is szóba jöhet. (szál; (Somogyi Tibor felvétele) Azt az államtitkár is elismerte, hogy a költségvetésben és az uniós alapokban sincs jelenleg elég pénzforrás ezekre a projektekre. Nem kizárt, az útszakaszok valamelyikét PPP-projekt keretén belül, tehát magántőke bevonásával fogják megépíteni, ám ehhez fel kell mérni, elég pénze marad-.e az államnak a következő években a törlesztésre. Roman Brecely (Sieť) közlekedési miniszter megbízatási idejének legnagyobb projektjét még az előző kormány készítette elő, ám mivel nem tudta befejezni, a szerződés aláírása már az új miniszterre vár. Ez a pozsonyi körgyűrű, illetve az R7-es Pozsony-Egyházgelle közti szakaszára kiírt PPP-projekt. Brecely utasítására a projektet jelenleg egy külön szakértői csoport vizsgálja, zárójelentésüket ma adják át a miniszternek. „Ha nem talál semmi kivetnivalót, akkor információim szerint Érsek: „Folyamatosan dolgozni kell" elsőrendű út építéséről is szó esik, igaz, nagyrészt elméleti szinten. „A kormány érdeke folytatni az R2-es gyorsforgalmi út építését Zólyom és Kassa között” - olvasható a programban, de azt már nem tudjuk meg, hogy ez reálisan mit jelent. Minimum előkészítik Érsek szerint kulcsfontosságú, hogy a minisztérium dolgozzon az R2-es és R7-es gyorsforgalmi utak projektjeinek előkészítésén. „Az én célom az, hogy a projekteket folytassuk, ahol pedig nem kezdődtek el, ott elkezdjük. Ezzel nem lehet 2020-ig várni, folyamatosan dolgozni kell, ha sikerül pénzt szerezni, elkezdhetjük építeni az utat” - állítja Érsek. Ugyanúgy fontos szerinte, hogy míg megépül a Komáromot elkerülő körgyűrű, addig legyen egy út, amelyre a forgalmat el lehet vezetni.
