Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-14 / 86. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. április 14. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Alacsonyabb adók, százezer új munkahely A kormány - egészségügyi okokra hivatkozva - az elkövetkező időszakban megemeli a cigaretta jövedéki adóját (Képarchívum) Pozsony. A tegnap elfogadott kormányprogram gazdasági pontjaival nagyvonalakban a munkáltatók és a szakszervezetek is elégedettek, az elemzők szerint azonban a vállalkozói szféra fellendítéséhez jóval többre lenne szükség. „Örülünk, hogy a most elfogadott kormányprogram — a négy évvel ezelőttivel szemben - olyan konkrét ígéreteket tartalmaz, amelyek teljesítése ellenőrizhető lesz” - nyilatkozta a gazdasági érdekegyeztető tanács tegnapi ülését követően Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) az elnöke, aki elsősorban a vállalkozókkal kapcsolatos ígéreteket emelte ki. Drágább cigaretta A tegnap elfogadott kormány- program szerint az előttünk álló választási időszakban a jelenlegi 22-ről 21 százalékra csökkentik a társasági adó kulcsát, és évente felülvizsgálják a mértékét. A minimális társasági adó (az ún. adólicenc) 2018. január elsejétől szűnhet meg, a vállalkozók így leghamarabb 2019-ben érzik meg az intézkedés hatását, amikor a 2018-as adóbevallást nyújtják be. Jó hír a vállalkozóknak, hogy újra nő a költségként leírható átalány összege. Jelenleg ez a bevétel 40 százaléka, legfeljebb azonban évi 5040 euró. Hogy pontosan milyen emelést terveznek, az azonban nem derül ki a kormány- programból. Nem jártak sikerrel a jobboldali pártok ugyanakkor a személyijövedelemadó magasabb, 25%- os kulcsának az eltörlésére tett javaslatukkal, ráadásul az ágazati adók sem tűnnek el. A dohány jövedéki adóját pedig még növelik is, a cigaretta így tovább drágulhat. Tovább nő a minimálbér Jozef Kollár, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke szerint számukra a minimálbérrel kapcsolatos ígéret számít a legfontosabbnak. Eszerint a kormány törekedni fog a minimálbér észszerű emelésére. Nagyobb szerepet szánnak azonban a szakszervezeteknek is, és konkrét ígéreteket tartalmaz a program a foglalkoztatottsággal kapcsolatban is. Eszerint a kormány 100 ezer új munkahelyet akar létrehozni a következő négy évben. Ehhez ugyanakkor meglepően alacsony munkanélküliség-csökkenést vállal: 10 százalék alá nyomná a rátát. Ez akár már idén nyárra teljesülhet, hiszen most is csak kevéssel van 10 százalék felett az arány. Nem privatizálnak Nem túl ambiciózus az állami költségvetés hiányának a lefaragására tett ígéret sem. Korábban már a most leköszönő Fico-kabinet is azzal számolt, hogy 2017-re kiegyenlített állami költségvetést állítanak össze, vagyis a kiadások összege nem haladja majd meg a bevételekét. A most elfogadott kormányprogram szerint ez csak 2020-ra várható. A kormány ráadásul fellazítaná az adósságfékkel kapcsolatos szabályokat. A kormányprogram szerint a harmadik Fico-kabinet is elzárkózik az állami vagyon további privatizációjától, a stratégiai vállalatok magánosítását egy külön törvényben tiltanák meg. Folytatják ugyanakkor a nagyberuházók állami támogatását. Szigorú közbeszerzések A programba bekerült a tragikusan elhunyt Martin Filko, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) igazgatójának átfogó koncepciója, amely monitorozza és kiértékeli a közkiadások hatéEzt ígéri a kormány ► 100 ezer új munkahely. ► 2196-ra csökken a társasági adó kulcsa. ► 2018-tól megszűnik a minimális társasági adó. ► Nő a költségként leírható átalány összege. ► Drágul a cigaretta. ► 2020-ra kiegyenlített állami költségvetés. ► Nem privatizálják a stratégiai vállalatokat. konyságát, a Számvevőszékkel karöltve nyomon követi az állami tenderek folyamatát. Előzetes becslések szerint e koncepció révén az éves szinten mintegy 7 milliárd eurót kitevő állami közbeszerzések, vásárlások során akár 400-500 millió euró is megtakarítható. A reform első körben a közlekedés, az egészségügy és az információtechnológia területén eszközölt beszerzésekre összpontosít. Peter Kažimír pénzügyminiszter tegnap kiállt a koncepció megvalósítása mellett, (mi, só, TASR) A jelenlegi kormány már nem sieti el az energiaárak csökkentését Robert Fico korábban ádáz harcot folytatott a Szlovák Gázművek (SPP) ellen a gázár csökkentéséért, a választásokat követően azonban már nem fontos számára ez a téma (Miroslava Cibulková felvétele) Rászállnak a multikra A jelenlegi kormány valószínűleg már nem lesz olyan harcias a lakossági energiaárak csökkentéseben, mint a második Fico-kabinet. A tegnap elfogadott kormányprogram fontosnak tartja az energiaárak stabilitását, egyelőre azonban semmi sem utal gyors árcsökkentésre. Pozsony. Robert Fico kormányfő a Szlovák Gázművek (SPP) évente több tízmillió eurós veszteséget termelő anyavállalatának a 2014-es állami átvételét követően megígérte, hogy ennek köszönhetően a jövőben olcsóbb lesz a gáz. „Az árpolitikát mostantól az állam ellenőrzi” - mondta Fico még 2014-ben az államnak 60 millió eurójába kerülő átvételt követően. Fico az idei parlamenti választások kampányában is kihasználta az energiaárak csökkentését a választók megnyeréséhez. A tegnap elfogadott kormányprogramban azonban már csak az árstabilitásra tettek ígéretet, az energiaárak alakulását teljes egészében az Árszabályozási Hivatalra (ÚRSO) hagyva. Ez utóbbi pedig nem sieti el a döntést, még ha az energiaárak a nemzetközi piacokon jóval alacsonyabbak is, mint azt korábban feltételezték. Mélyponton a gázár A Szlovákia számára is mérvadó lipcsei tőzsdén a gáz megawattóránkénti piaci ára április elején többéves mélypontra, 14 euró alá csökkent, ami 40 százalékos áresés az egy évvel korábbihoz képest. „A mostani áresés oka, hogy az európai gázpiacon jelentős többlet alakult ki, ráadásul az idei tél melegebb volt az átlagosnál, így gázból is kevesebb fogyott” - nyilatkozta Jozef Badida, az energi- eprevas.sk energiaportál elemzője. Boris Tomčiak, a Finlord elemzője szerint a gáz világpiaci ára azonban még nem érte el a mélypontját, az elkövetkező időszakban így további 10-15%-os áresésre számíthatunk. Hogy mindezt a szlovákiai háztartások is megérzik-e, az egyelőre bizonytalan. A gazdasági miniszter, Peter Ziga egyelőre korainak tartja az ezzel kapcsolatos kérdéseket, és a Szlovák Gázművek (SPP) sem tervez árcsökkentést. „A gáz jelenlegi piaci ára közvetlenül nem befolyásolja a lakossági árakat, az SPP ugyanis több forrásból szerzi be a gázt” - magyarázza a döntésüket Michal Holeš, az SPP szóvivője. Nem lóg ki a sorból az Árszabályozási Hivatal sem. „Egyelőre nem tervezzük az árak felülvizsgálatát a gáz esetében” - nyilatkozta Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője, hozzátéve azonban, hogy ők csak a maximális árat határozzák meg, vagyis a gázszolgáltatók elvileg csökkenthetnék az árat az ő döntésük nélkül is. Legutóbb egyébként az idei év elejétől csökkent nagyjából négy százalékkal a lakossági gáz ára, és hasonló ár- csökkentést hajtottak végre tavaly szeptemberben is. 10%-kal lehetne olcsóbb Míg az Árszabályozási Hivatal az idei maximális villanyár kiszámításánál azzal számolt, hogy az áram tőzsdei ára megawattóránként 34 euró körül mozog majd, már most 25 euróra esett vissza. Az elemzők szerint a lakossági villanyár így akár 10 százalékkal is csökkenhetne. A döntés az ÚRSO kezében van, ez azonban egyelőre rendkívül óvatosan fogalmaz. „Az energiaárakba több olyan elemet is beépítettek, amelyek deformálják az árképzést, amelyeket azonban a hivatalunknak figyelembe kell vennie” - utalt Radoslav Igaz az olyan díjakra, mint a megújuló energiaforrások vagy a hazai barnaszén- bányászat támogatása. Ezek miatt szerinte a tőzsdei árak csökkenése még nem jelent automatikus árcsökkentést a lakosság számára, (mi, tasr) Brüsszel. Több ezer multinacionális céget érinthet a jövőben az a rendelkezés, aminek értelmében nyilatkozniuk kell majd nyereségükről és az általuk befizetett társasági adóról külön-külön minden uniós tagállamban. Az Európai Bizottság kedd este tette közzé a könyvelési irányelv módosítására tett javaslatát, arra kötelezve a globális szinten évi 750 millió eurónál nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégeket, hogy éves bevallást készítsenek profitjukról minden egyes tagállamban. Az új javaslat, ami a tagállami adóhatóságok közötti információ- cseréről szóló indítvány kiegészítésének tekinthető, a társasági adó- megkerülés elleni harcba illeszkedik, ami becslések szerint éves szinten 50-70 milliárd euró bevételtől fosztja meg a közösség tagállamait. A nyilvános bevallási kötelezettség minden Európában működő multinacionális cégre vonatkozik, a kis- és közepes méretű vállalkozásokra viszont nem. A nagyvállalatoknak az EU-n kívül fizetett összes társasági adót is be kellene vallaniuk a bizottság előterjesztése szerint. A munkaadók és az ipar legnagyobb európai szócsöve ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Bizottság túl messzire megy a nyilvános nyilatkozattételi kötelezettség előírásával. „A pénzügyi információk cégek által történő nyilvános bevallása az adóhatóságok szerepének aláásását kockáztatja” - jelentette ki Markus J. Beyrer, a Businesseurope főigazgatója. A javaslat értelmében a cégek által szolgáltatott információ öt éven át lesz elérhető a nyilvánosság számára. A cégeknek az üzleti forgalmukról, a foglalkoztatottak számáról és a tevékenységük jellegéről szóló információkat minden egyes országban publikálniuk kell majd, ahol üzleti tevékenységet folytatnak. A jelentési kötelezettség az adóparadicsomokra is vonatkozik majd. „Egyes multinacionális cégek manapság bo- , nyolult adómegállapítások segítségével durván harmadával kevesebb adót fizetnek azoknál a vállalatoknál, amelyek csak egy országban tevékenykednek. Áz átláthatóság növelésére irányuló javaslatunk javítani fogja a cégek elszámoltathatóságát, és elő fogja mozdítani a tisztességesebb versenyt a vállalatok között” - jelentette ki Jonathan Hill, tőkepiacokért felelős biztos. (TASR, MTI) aktuális középárfolyamok VALUTA ÁRFOLYAM í VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7938 n Lengyel zloty 4,2869 □ Cseh korona 27,036 Magyar forint 310,73 D Horvát kuna 7,4660 n Román lej 4,4700 D Japán jen 123,47 n Svájci frank 1,0887 □ Kanadai dollár 1,4466 a USA-dollár 1,1298 □ VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbflrbank 1,18-1,11 27,84-26,22 326,11-298,03 OTP Bank 1,19-1,09 28,23-25,85 324,85-297,47 Postabank 1,18-1,10 27,97-26,08 ■Bl Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,76-26,21 325,68-297,63 Tatra banka 1,17-1,10 27,84-26,22 323,48-298,90 ČSOB 1,17-1,11 27,73-26,35Általános Hitelbank 1,18-1,11 27,84-26,22 326,06-297,98 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
