Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-13 / 85. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. április 13. VÉLEMÉNYÉS HÁTTÉR Ezért nem lesz reform Vagy a pénz, vagy a politikai akarat hiányzik, vagy mind a kettő M ély, rendszerszintű változtatásokra ez a kormány aligha ké­pes. A fő ok az, hogy a kasszán a Smer ül és hiányzik a po­litikai akarat. Ezt a koalíciós partne­rek részéről sem a jó szándék, sem a miniszterek és vezető hivatalnokok felkészültsége nem tudja felülírni. Nézhetünk bármerre, ahol megre­formálásra szoruló terület van, a kép egyértelmű. Kezdjük az egészség­üggyel. Elengedhetetlen lenne a nagy állami kórházak adósságrendezése és az újabb adósságok felhalmozódá­sának megakadályozása. Ez csak az állami kórházak részvénytársasággá való átalakításával és magánosítása révén érhető el. Itt rögtön falakba üt­közünk, mert a Smer részéről két ok­ból sincs politikai akarat: először is ideológiailag ellenzi a privatizációt és már túl sok energiát fektetett a vá­lasztók agymosásába a profitorientált egészségügy ellen, másodszor meg épp a Smer körüli, illetve az azt fi­nanszírozó érdekcsoportok elemi ér­deke, hogy az állami kórházakba po­litikai alapon kinevezett vezetés (túlárazott) megrendelésekkel lássa el őket. Szóval lehet Drucker mi­niszter úr jó válságmenedzser, ezzel az alapvető problémával nem tud mit kezdeni. Folytathatjuk az oktatási tárcával, ahol a halaszthatatlan reformok alapfeltétele ajelentős forrásbevonás (nem csak) a pedagógusok béreme­lésére. A kasszán viszont a Smer ül, s aligha fog másként viselkedni, mint az elmúlt négy évben, különösen, ha nem az övé a minisztérium. Ehhez szorosan kapcsolódik a ro­mapolitika, ami jórészt szintén okta­tási kérdés. Kellenének a roma asszisztensek, az egész napos okta­tás, a nulladik évfolyamok, a közös­ségi házak a roma telepeken/gettók- ban stb. De ez elég sok pénzbe ke­rülne, és a Smer részéről harmadren­dű ügy, sosem volt prioritás, valószí­nűleg most sem lesz. Lehet Ravasz Ábel jóhiszemű, rátermett és felké­szült roma kormánybiztos jó ötletek­kel és koncepciókkal (szerintem az), a kasszán a Smer ül... Az igazságszolgáltatás rendbeté­telére aligha képzelhetünk el Lucia Žitňanskánál felkészültebb embert. A jó jogszabályok gyakorlatba ülte­tése azonban a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságokon múlik, ezek meg vannak pakolva a Smer je­löltjeivel, akiknek az egyik fő fel­adata, hogy minden ügyet eltussolja­nak, ha túl magasra nyúlik. Nem en­gedhetik ki az ellenőrzést a kezükből, mert a végén még magas rangú sme- res politikusok is az „áldozatok” (helyesebben a börtönbe kerülő vét­kesek) között lennének. Vagy itt van a Híd szívügye, a déli régiók felzárkóztatása. Ez elképzel­hetetlen az R7-es és R2-es gyorsfor­galmi utak megépítése nélkül, csak­hogy az uniós alapok pénzei már le vannak osztva más autópálya­szakaszokra. V agy vegyük a köz- igazgatást. A nyolc, mesterségesen kialakított megye kevés, vissza kéne térni a történelmi régiókhoz (12-16 megyével), a 79 Mečiartól örökölt járás meg túl sok, legalább tizenötre semmi szükség, de aligha lesz politi­kai akarat... És mehetünk tovább a postaládacégeken és a közbeszerzé­seken át egészen a veszteséges bar­naszénbányák állami támogatásáig, mindenhol hiányzik vagy a pénz, vagy a politikai akarat, esetleg mindkettő. Vagyis bármilyen mély­reható reform szinte kizárt. Bizony mondom * néktek, könnyebb a tevének ^ a tű fokán átmenni, mint a cicának a piázán keresztül isten országába jutni vasárnapidat A Harrach rossz tanácsadó (Cartoonizer) Öregbítők VERES ISTVÁN M indig sajnáltam az élsportolókat. Per­sze előfordult jó párszor, hogy iz­gultam, szurkoltam az eredménye­ikért, és persze meghatódtam, amikor például Kovács Ágnes el­sírta magát a dobogó tetején, vagy amikor kiderült, hogy ilyen nincs, és mégis van. De nem gondolom, hogy ezekért a pillanatokért megéri tönkremenni. Nyilván sokan ol­vassák, nézik, vagy hallgatják a Kiss László úszóedzővel kapcso­latos fejleményeket, figyelik az esettel, esetekkel kapcsolatban ki­alakult vitákat, és sokan beszélget­nek arról, jó-e élsportolónak lenni. Szerintem nem jó, és ezt így gon­doltam tíz éve is, tehát nem Kiss László ügye a fő érv, az inkább csak lábjegyzet a témához. Nem vagyok sem sportszakértő, sem sportoló. Még azt sem állítha­tom, hogy rendszeresen követem valamelyik sportág eseményeit. Valahogy nem hiszek a sportban. Nem is a csalások, a dopping vagy a korrupció miatt, inkább azért nem, mert én nem várom el senkitől, hogy a szabadidejét, és úgy az egész életét, de főleg a gyerekkorát feláldozza azért, hogy én a képer­nyő előtt jól szórakozzak. Mert ugye az van, hogy élsportolóinktól elvárjuk, hogy öregbítsék a nemzet meg az ország hírnevét. Hogy az egész világ láthassa, milyen jók is vagyunk mi. Aranyérem, ezüst­éremjöhet, ez a dolgok rendje. Aki meg nem jutott dobogóra, arról in­kább ne is beszéljünk, ránk hozta a szégyent. Közben a sport alapve­tőenjó dolog. Focizni jó, teniszezni jó, diszkoszt vetni jó. Mindenkinek sportolnia kellene valamit. Az ebédjegyek mellé sportjegyeket is adnék az alkalmazottaknak, állami hozzájárulással, legyünk már egészségesebbek. Legyen már több pálya meg tornaterem. Sokféle sport van, mindenki megtalálhatja a neki valót. Egy verseny viszont már ■politika. Helyi, országos, nemzet­közi. Ott már nem azért sportolnak, mert sportolni jó, hanem hogy eredményeket érjenek el, és öreg­bítsék az öregbítenivalót. Legyen már kire büszkének lenni. Aztán amikor évek, évtizedek múlva ki­derül, mi a siker titka, elcsodálko­zunk, mit kell a gyerekeknek vé­gigszenvedniük. Mert ha valakiből élsportoló lesz, akkor az elsősorban a szülei dönté­se, hisz már kisiskolás korban el kell kezdeni a kemény edzéseket. Szerintem nem éri meg. I 7 Érinthetetlenek MARIÁN LEŠKO R égi igazság, hogy semmit sem szabad elhinni addig, amíg azt hivatalosan nem cáfolják. Szlovákiában ezt úgy lehet kiegé­szíteni, hogy bizonyos információkat akkor kell igazán ko­molyan venni, ha Robert Fico „képtelen híresztelésnek” ne­vezi azokat. Ezt mondta ugyanis a faliújságtenderről, az útdíj rendszerre kiírt pályázati botrányról, a szén-dioxid-kvóta-eladási botrányról és más ügyekről, amelyek ma már mind-mind a szlovákiai korrupciós botrányok aranyalapját képezik. Fico most éppen Ladislav Baštemák ügyeit tartja „képtelen híresztelésnek”. Ha üzletemberek üzleti szempontból megmagyarázhatatlan dolgokat tesznek, akkor mérget vehetünk rá, hogy ott valami bűzlik. A Rent and Wash (!) cég, akit Peter Hrkotáč képviselt, hét luxuslakást vásárolt a po­zsonyi Five Star Residence-ben. A lakásokat Ladislav Baštemák cége, a BL-202 adta el neki, mégpedig tizedannyi áron, mint amennyiért vásárol­ta. Baštemák 2012-ben csillagászati összeget, 12 millió eurót fizetett a hét lakásért, hogy aztán egyenként 200 ezer euróért adja el azokat. Érthetetlen, ugye? Ahogy a Denník N oknyomozó újságírói írták riportjukban, „Baštemák tehát hét lakást vett körülbelül a valós piaci ár tízszereséért, hogy aztán néhány hónap múlva óriási veszteséggel, tizedáron adjon túl rajtuk”. Abszurd, felfoghatatlan „üzleti húzás”, de egy magyarázata azért van: „az áfa-visszatérítés miatt srófolták fel mesterségesen az árat”. De láss csodát, az adóellenőrzés és a rendőrségi vizsgálat során nem sikerült áfacsalásra utaló dolgokra bukkanni. Pedig sok-sok évig dolgoztak rajta. Olyan sokáig, hogy azalatt Hrkotáč és Baštemák szép kényelmesen elad­hatta a Rent and Wash meg a BL-202 céget is küllőidre, persze a könyve­léssel együtt - az egyik cég Budapestre, a másik Romániába vándorolt. Az abszurd történet újabb fejezete 2013-ban kezdődött, amikor a pénz­ügyőrség feljelentést tett áfa-visszaigénylési csalás miatt. Az illetékes nyomozónő 2014-ben azzal zárta le a vizsgálatot, hogy nincs ok a bünte­tőeljárás megindítására. Amikor idén márciusban az újságírók újra felme­legítették az ügyet, Dušan Kováčik speciális ügyész utasítást adott az új­bóli kivizsgálásra. Ugyanakkor megvédte az ügyet korábban lezáró nyo­mozónőt, amikor azt mondta, neki „nem álltak rendelkezésére az újságírók információi”. Az újságírók tehát több információt tudtak szerezni, mint a nyomozónő, holott velük egyetlen érintett sem állt szóba, a hatóságoknak pedig minden törvényi és nyomozati eszköz a rendelkezésére áll. Erre szintén csak egyetlen lehetséges magyarázat van: a nyomozás célja az volt, hogy nehogy véletlenül valamit kinyomozzanak. Az abszurditások sorába illeszkedik a pénzügyőrség igazgatójának ki­jelentése is. František Imrecze személyesen akarja felügyelni az ügy ki­vizsgálását, „hogy minden gyanút eloszlassunk”. Hát, voltak idők, amikor a nyomozás célja még az volt, hogy valamit kiderítsenek, és nem az, hogy minden gyanút eloszlassanak. Minden abszurd és bizarr, amit a pénzügyőrség, a rendőrség és az ügyészség a Bastemák-ügyben tesz vagy nem tesz. Az egész akkor nyer értelmet, ha számításba vesszük, hogy Baštemák a tulajdonosa annak a la­kásnak, amelyben Robert Fico kormányfő lakik, hogy Robert Kaliňák szomszédja volt, hogy Ján Počiatek szomszédja Donovalyn, és közeli ba­rátja Martin Glváčnak, a parlament alelnökének. Túl közel áll az érinthe­tetlenekhez ahhoz, hogy egy büntetőeljárásnak tegyék ki őt. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Eltűnt hatezer kiskorú menekült Németországban eltűntként tarta­nak nyilván csaknem hatezer kis­korú menekültet - írta a Berliner Morgenpost. A belügyminisztéri­um nyilvántartása szerint 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, de 2171 előkerült. Jelenleg 5835 fel­nőtt kísérő nélküli kiskorú mene­kültet tartanak nyilván eltűntként. Többségük Afganisztánból, Szíri­ából, Eritreából, Marokkóból és Algériából érkezett. Az ellenzéki Zöldek szerint szomorú, hogy a kormány nincs riadókészültségben, aggasztó, hogy a kormány nem veszi komolyan a prostitúcióra kényszerítés és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyét, amely az eltűnt kiskorúakat fenyegeti. Az Europol januári becslése szerint több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Euró­pában az utóbbi másfél-két évben, minden második Olaszországban. Valószínűleg nem mindegyikük került bűnözők markába, biztosan vannak olyanok is, akik megtalál­ták a családjukat. (MTI) Offshore: a CIA-hoz is vezetnek szálak Az amerikai Cl A környezetéhez sorolható személyek is szerepelnek a Mossack Fonseca panamai ügy­védi irodából kiszivárogtatott do­kumentumokban - írta a Süddeut­sche Zeitung. Az iroda ügyfelei közé tartoztak vagy tartoznak olyan emberek, akik érintettek a Cl A számos fedett külföldi befolyáso­lási műveletében, köztük a nyolc­vanas évek egyik legnagyobb amerikai botrányában, az Irán- kontra ügyben. Á CIA fegyvereket szállított az embargóval sújtott Iránnak, a pénzből anicaraguai baloldali kormány ellen harcoló gerillákat támogatta. A CIA kör­nyezetéhez sorolható az izlandi Loftur Jóhannesson, aki az ameri­kai ügynökség megbízásából több válságövezetbe szállított fegyve­reket, például Afganisztánba. Az iratokban szerepelnek hírszerzési vezetők Kolumbiából, Ruandából és Szaúd-Arábiából. Köztük van a szaúdi hírszerzés néhai vezetője, Kamal Adham sejk, a CIA első számú térségi partnere. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom