Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-12 / 84. szám, kedd
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. április 12.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Óriási a bérszakadék Hatalmas veszteség az embargó miatt Budapest/Pozsony. A visegrádi országok (V4) agrárkamarái az Európai Unióhoz fordultak, és azt kérik az uniós agrárbiztostól, hogy összegezzék az orosz embargó mezőgazdaságra gyakorolt hatását - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Számításuk szerint európai uniós szinten a mezőgazdaságnak 5 milliárd euró veszteséget okozott az orosz embargó, miközben összeomlottak az eddig működő piacok is. A sertés- és a tej ágazat különösen érzékeny területté vált, az orosz külpiac megszűnésével Európában dömpingáron jelentek meg ezek a termékek, a termelők pedig önköltségi ár alatt értékesítenek. (MTI) Kilábalt a válságból az építőipar Pozsony. Jelentős javulás tapasztalható a szlovák építőiparban, ami minden bizonnyal az ágazat foglalkoztatottságára is pozitív hatással lesz - derül ki a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett felméréséből. Eszerint idén februárban az ágazat termelése elérte a 297 millió eurót, vagyis csaknem 19 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Csak összehasonlításképpen: a szlovák építőipar 2009 és 2014 között együttesen csaknem 40 százalékos visszaesést könyvelhetett el. (SITA) Több a panasz a gyorshitelezőkre Pozsony. Egyre többen panaszkodnak a szlovákiai gyorshitelező társaságokra. Tavaly 1661 panasz érkezett velük kapcsolatban a jegybankhoz, 183-mal, vagyis nagyjából 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A panaszok több mint ötödét a jegybank ráadásul indokoltnak találta, vagyis a gyorshitelezők bizonyítottan megszegték a fogyasztóvédelmi szabályokat. (TASR) Az euró javít a hitelbesoroláson London. Az euró bevezetése egykét szinttel emelhetné a középeurópai országok hitelminősítését - írta legfrissebb tanulmányában a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő tegnap ismertetett tanulmánya szerint az euró meghonosítása Horvátország és Bulgária számára lenne a legkedvezőbb, a csatlakozásból Csehország és Lengyelország húzná a legkevesebb hasznot, Magyarország és Románia pedig köztes eset. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA ■■KnsszZyiHi VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8006 n Lengyel zloty 4,2793 D Cseh korona 27,026 Magyar forint 312,07 n Horvát kuna 7,4875 n Román lej 4,4675 a Japán jen 123,28 Q Svájci frank 1,0877 D Kanadai dollár 1,4794 a USA-dollár 1,1390 a VÉTEL ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,17-1,11 27,83-26,21 326,73-298,60 OTP Bank 1,19-1,09 28,21-25,83 326,32-298,81 Paatabank 1,18-1,10 27,96-26,07Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,75-26,21 326,72-298,58 Tatra banka 1,17-1,10 27,84-26,22 324,83-300,15 ČSOB 1,17-1,11 27,72-26,34Általános Hitelbank 1,18-1,10 27,84-26,22 326,55-298,43 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Horgász: Azok a régi jó csalik Készíts magadnak egyedi ágytámlát! Játsszunk a széllel, játsszunk a fénnyel! Lelket lehelni a tárgyakba - Bréda Enikő báb- és díszlettervező U Jr ' • bolond' természet kiértékeltük «ipriasifotóww^ Április 14-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú) SZÓ Melléklet az Új Szóban! A legmagasabb átlagos munkaerőköltséget, uniós szinten 25,9 eurót, az ipari szektorban mérték '*■ , (Tomáš Benedikovičfelvétele) Brüsszel/Pozsony. Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő- költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban. Régiónkban a szlovákiai munkaerő a legdrágább. A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5,0 euró) voltak a legalacsonyabbak a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró) - derül ki az Euros- tat, az EU statisztikai hivatalának a legújabb elemzéséből. A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6, Magyarországon pedig 7,5 eurót. A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxemburg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került. Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerőköltség uniós szinten 25, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2 és 1,5%-os növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az unió statisztikai hivatala. Az Eurostat által számított munkaerőköltség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. Az Eurostat a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012- es munkaerőköltség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerőköltség-indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait. (TASR, MTI, ml) Szlovák sertéshús, magyar adócsalók Egymilliárd forintot meghaladó összegű költségvetési csalás gyanúja miatt öt embert őrizetbe vettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal győri pénzügyi nyomozói, a magyar bűnszövetség a sertéshús áfájával trükközött. Győr. A bűnszövetség az irányítása alatt álló cégláncolat segítségével Szlovákiából, Lengyelországból, Csehországból és Hollandiából nettó áron szerzett be élő sertést. A könyvelésekben azonban ezek már belföldi beszerzésként szerepeltek. Az állatokat magyarországi vágóhidakon feldolgozták, és bruttó áron eladták, az értékesítés után fizetendő áfát pedig visszaigényelték. Amikor az élő sertés után fizetendő áfakulcs öt százalékra csökkent, az elkövetők módszert váltottak: mivel a feldolgozott tőkehús áfája nem csökkent, lepapí- rozták, mintha a külföldről származó élő sertést az irányításuk alatt lévő egyik cég vette volna meg, és dolgozta volna fel egy hazai vágóhídon. Ezáltal a feldolgozott húst már magasabb áfával értékesíthették tovább. A láncolatba beiktatott húsfeldolgozó cég az értékesítés után fizetendő adót nem fizette be az államkasszába. A pénzügyi nyomozók Budapesten és hét megyében, több mint harminc helyszínen tartottak házkutatásokat, lefoglalásokat és tanúkihallgatásokat. A banda monori vágóhídjának tevékenységét felfüggesztették, a több mint négytonnányi, eredetigazolás nélküli húst megsemmisítették. (MTI) Időhúzással segítenek a görögöknek Görögország már a hétvégén meg szeretett volna egyezni nemzetközi hitelezőivel. Vasárnap éjszakába nyúlóan, több mint 10 érén keresztül tárgyaltak, az egyeztetések tegnap reggel értek véget, este pedig mér folytatódtak is. Athén. „Eléggé optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a következő hetekben megtaláljuk a megoldást Görögországgal, azonban ennek nem lesz része az adósság- könnyítés” - közölte Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Görögország és a hitelezők képviselői vasárnap egész éjszaka, tegnap reggel 6 óráig tárgyaltak Athénban, ám még mindig nem született meg a kompromisszumos megállapodás arról, hogyan válik teljesíthetővé a kitűzött költségvetési cél 2018-ban. Közel a megállapodás A miniszter elmondta, hogy sokkal inkább arról lesz ebben a megegyezésben szó, hogy Görögországnak mit kell még azért tenni, hogy versenyképes gazdasággá tudjon válni. Hangsúlyozta, hogy a göWolfgang Schäuble német pénzügy- miniszter: Segítünk Görögországnak, húzzuk az időt neki (Képarchívum) rög adósság lejáratai már így is 35 évre nyúlnak le, a kamatfizetéseket pedig 10 évvel elhalasztották, így akik az adósságkönnyítésről beszélnek, azok csak egyszerűen nem akarnak arról beszélni, Görögországnak mit kell tennie. „Segítünk Görögországnak, húzzuk az időt neki” - mondta, majd hozzátette: a hitelezők eddig minden megállapodást teljesítettek, de nehéz ugyanezt Athéntól is megkapni. Egyes források szerint költségvetési szempontból még néhány „részlettel” kapcsolatban nem sikerült megegyezni, de nagyon közel állnak a megállapodáshoz. Továbbra is a nyugdíjreform és a nem teljesítő hitelek szabályozása a témák, amiben nem értenek egyet a felek. 5 milliárd euró a tót Az augusztusban indult harmadik hitelprogram első revíziója február eleje óta húzódik. A cél, hogy a - konszenzusos - 3 százalékos költségvetési lyukat 2018-ig betömjék, hogy teljesülhessen az ekkora kitűzött 3,5 százalékos elsődleges költségvetési egyenleg. Az IMF szerint ugyanakkor ez is kevés a 2018-as cél teljesítéséhez, ők 4,5 százalékos hiányt látnak. Amennyiben sikerül lezárni a felülvizsgálatot, Athén 5 milliárd euróhoz juthat hozzá. Júliusban 3,5 milliárd eurót kell visszafizetniük az IMF-nek és az EKB-nak a hazai kincstáijegy- lejáratokon kívül. Az eurózónás pénzügyminiszterek április 22-én találkoznak, és Alekszisz Ciprasz kormánya bízik benne, hogy eddigre megtalálják a kompromisszumos megoldást. (TASR, MTI)
