Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-08 / 81. szám, péntek

8 | KULTÚRA 2016. április 8. | www.ujszo.com Szlovák színkavalkád Áprilisban hiánypótló magyar nyelvű válogatáskotetek jelennek meg szlovák szerzők műveiből JUHÁSZ KATALIN A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kiemelt státuszának köszönhetően 2016 a szlovák irodalom éve Magyarországon. Idén több tucat szlovák mű jelenik meg magyarul, köztük négy antológia is. Az alábbiakban ezeket elemezzük. Bármilyen hihetetlen, de az 1995- ös, Tóth László válogatásában és forditásában megjelent A kétfejű macska óta nem készült magyar nyelvű versantológia szlovák szer­zők alkotásaiból. A hazai magyar irodalmi lapok, illetve a magyaror­szági Lettre ugyan rendszeresen kö­zölt fordításokat, átfogó válogatás hiányában azonban csak nagyon ke­vesen kerülhettek „képbe” az itteni termést, a különböző trendeket és irányvonalakat illetően. A L'Harmattan Kiadó gondozásá­ban megjelenő Gyalogösvények a magas­ba - Nyolc (tegnapi és mai) szlovák költő című antológia tulajdonképpen A kétfejű macska folytatása és átdol­gozása. Tóth László az abban sze­replő öt költő (Milan Kraus, Ján Ondruš, Štefan Strážay, Milá Ha- ugová és Daniel Hevier) mellé vá­lasztott még hármat, Ivan Štrpkát, Karol Chmelt és Michal Habajt. A húsz-harminc évvel ezelőtti fordítá­sok legtöbbjét újrafordította, Ondruš verseit azért is, mert időközben ma­ga a költő is átírta átértelmezte ko­rábbi költeményeit. (Az 1995-ös an­tológia címadó verse, A kétfejű macska például az új válogatásban már A kétfejű bábuként szerepel.) A nyolc költő tulajdonképpen nyolc nemzedék képviselője, és vala­mennyien nagy hatással voltak az utánuk jövőkre. A legfiatalabb, Mi­chal Habaj 1974-es születésű. A mai harmincasok tehát nem szerepelnek ebben a válogatásban, három életmű pedig mára már lezárult. Ez a tény azonban semmit nem von le az an­irodalom ihíg GYALOGOSVENYEK ^ A MAGASBA Nyolc (tegnapi és mai] szlovák köi|ö A'-fr /* Tóth László, ŕ válogatásában és fordití^nerV, tológia jelentőségéből, mivel ők nyolcán összesen 260 oldalt kapnak, alaposan meg lehet ismerni őket, a költőként is jelentős Tóth László pe­dig hozzáértőn és érzékenyen tol­mácsolja őket. Szlováknak lenni csodás - A kortárs szlovák irodalom antológiája A Tiszatáj Értékőrző Program ke­retében indított könyvsorozat első köteteként megjelenő, fura, már-már provokatív című válogatás szerkesz­tője, Németh Zoltán többféle szem­pontot figyelembe vett. Elsősorban a sokszínűségre törekedett, aszerint válogatva, hogy a kötetben szereplő versek és prózai szövegek kapcso­lódjanak a kortárs magyar irodalom mai, progresszív irányaihoz, illetve inspirálják azokat. Nem törekedett valamiféle átfogó szintézisre, hiszen a szlovák irodalomból nagyon sok szerző le van fordítva, vagyis nem „a kályhától” kell kezdeni az ismerke­dést, mint mondjuk a chilei irodalom prezentálásánál. A szerkesztő emel­lett a nemek szerinti egyenlőségre is ügyelt, vagyis hogy hozzávetőleg ugyanannyi férfi és női szerző szere­peljen a kötetben. Külön vonulata van az álneves szövegeknek, a Tóth László-féle válogatásban is helyet kapó Michal Habaj például itt Anna Snegina néven szerepel. Verseiben a titokzatos női vágy jelenik meg poé­tikai erőként. A Szergej Jeszenyin Anna Sznyegina című poémájából vett álnév alatt két kötet is napvilágot látott, egy 1980-ban Oroszországban született, gyermekkorát Pozsonyban töltő költőnő verseiként, aki 2005 óta ismeretlen helyen tartózkodik, azaz kámforrá vált. Agda Bavi Pain neve szintén írói álnév. A török-ma- gyar-szlovák családból származó szerző a kortárs szlovák irodalom fe­negyereke, az Underground és kísér­leti irodalom egyik közismert képvi­selője, aki az antológiában szereplő elbeszélésében a hírhedt kassai Lu­ník IX. Lakótelepre kalauzolja az ol­vasót. Daniela Kapitáňová Samko Tálé álnéven írt Könyv a temetőről című, nagy sikerű regényéből is sze­repel egy részlet az antológiában. (A regény a Magvető kiadónál jelenik meg a könyvfesztiválra, Mészáros Tünde fordításában.) A Szlováknak lenni csodás című válogatásban ta­lálunk példát a depoetizált és poszt­humán irodalomra, a feminista iro­dalomra, a közéleti költészetre és a szlovák-magyar (-roma) dialógusra is. A szerkesztő tehát tudatosan ke­reste a közös pontokat a két szom­szédos ország kortárs irodalmában, és ezzel vélhetően legalább annyit tett a szlovákok és magyarok közeledésé­ért, mint a politikusok. A Nórán Libro kiadó Modem De- kameron sorozatának darabjaként jelenik meg a könyvfesztiválra a Huszadik századi szlovák novellák című válogatás. Mint minden műfaj, a novella is állandóan alakul, változik, a klasszikus értelemben vett meghatározás már nem igazán húz­ható rá. Amennyit veszít kötöttségé­ből, szabályos felépítéséből, ugyan­annyit nyer színessége, változatossá­ga és nyelvezete tekintetében. Ez a novella-antológia sem egységes, de talán épp sokfélesége az egyik fő vonzereje. Marta Součková szer­kesztő érezhetően erre törekedett, amikor első ránézésre „összeférhe­tetlen” szerzőket válogatott egy kö­tetbe. Milo Urban, Dobroslav Chro­bák, Jozef Ciger-Hronský, František Švantner, Vincent Šikula, Božena Slančíková-Timrava, Janko Jesen- ský, Leopold Lahola, Ján Johanides, Rudolf Sloboda, Dominik Tatarka, Pavel Hrúz, Václav Pankovčín, Peter Pišťanek, Ladislav Ballek, Dušan Dušek, Dušan Mitana, Stanislav Ra- kús, Alta Vášová, Pavel Vilikovskýés Milan Zelinka szerepel az antológiá­ban, azaz a szerkesztő a kályhától in­dult, vélhetően oktató-nevelő céllal (is), elsősorban a „szűz” érdeklődők­re számítva. Radoslav Passia a 21. század szlo­vák prózájába igyekszik bepillantást nyújtani, elsősorban saját ízlése, személyes preferenciái alapján. Akit a színtér aktuális történései, napja­ink domináns témái és szerzők ér­deklik, annak a Férfi, nő, gyerek- Mai szlovák történetek című válogatást ajánljuk. Peter Balko, Vladimir Balia, Jana Beňo- vá, Jaroslava Blažková, Ivana Dob- rakovová, Zuska Kepplová, Marius Kopcsay, Ursula Kovalyk, Richard Pupala, Vanda Rozenbergová, Víťo Staviarsky, Anna Strachan, Vero­nika Šikulová és Marek Vadas már gyakrabban szerepelnek egymás társaságában, mint az előző anto­lógia szerzői. Köztünk élnek, a mi érzéseinket, gondolatainkat is meg­fogalmazzák környezetükről, a vi­lágról, a társadalmi szerepekről, a boldogulás lehetőségeiről és lehe­tetlenségéről ebben a sokat megélt régióban. Megmutatják, hogy meg­lepően sok közös van bennünk, ma­gyarokban és szlovákokban. Aki ezt eddig nem tudta, keresse a Nórán Libro friss kiadványát. RÖVIDEN Almodóvar bujkál az újságírók elől Madrid. Elmaradt Pedro Almo­dóvar új filmjének sajtóbemutató­ja, mivel az Oscar-díjas rendező, illetve fivére neve is felbukkant a panamai offshore-cégek tulajdo­nosai között. A spanyol rendező úgy gondolta, az újságírók úgyis erről, nem pedig a Julieta című filmről kérdeznék őt, ezért inkább lefújta az összes tervezett interjút. A sajtóbemutatót a ma esti spa­nyolországi premier előtt tartották volna meg. A producer El Deseo nevű cég az Almodóvar fivérek tulajdonában van, 1985 óta a ren­dező testvére, Augustín Almodó­var irányítja, aki az offshore- botránnyal kapcsolatban kiadott közleményében minden felelős­séget magára vállalt. Azt írta, ak­koriban még tapasztalatlan volt a családi vállalkozásban, és tanács­adói javasolták, hogy a külföldi teijeszkedéshez jó megoldás lehet a panamai cég. „Nagyon sajnálom, hogy ártottam a testvéremről ki­alakult képnek” - fogalmazott Augustín. Pedro Almodóvar, aki­nek ez a huszadik filmje, nem nyi­latkozott az ügyben. (MTI) Magas áron kelt el a „Potter-szék" New York. Mesebeli összegért, 395 ezer dollárért árverezték el J. K. Rowling hétköznapi külsejű székét, amelyen ülve a Harry Potter-regényfolyam első két ré­szét írta az akkoriban súlyos anyagi gondokkal küzdő írónő. A dedikált támlájú, több felirattal dekorált szék kikiáltási ára 45 ezer dollár volt. Korábban már kétszer elár­verezték, először maga a szerző, aki egy 2002-es jótékonysági auk­ción 21 ezer dollárt kapott érte, majd az eBay-en 2009-ben, amikor 29 ezer dollárért vitték el. (MTI) Ady Endre és kora (Képarchívum' A mostanában főleg rádiós szerkesztő-műsorvezetőként ismert Jakubecz László megzenésített Ady-versekből állított össze egy műsort, amellyel a magyar költészet napjának környékén Reiter István hegedűművész társaságában turnézik. A galántai származású Jakubecz László, aki egyébként diplomás szí­nész, kamasz kora óta érdeklődik a költészet iránt. Néhány évvel ezelőtt József Attila-műsorával aratott nagy sikert tájainkon. Az Ady Endre éjszakái, amely Krúdy Gyula azonos című legendá­riuma és Ady költeményei nyomán született, ma az Alsószeli Malom­házban lesz látható, 19 órai kezdettel. Nemcsak a költő élete és versei je­lennek meg a színpadon, de ízelítőt kapunk a kor hangulatából, zenei vi­lágából is. Jakubecz László és Reiter István A Lírai Színház néven szereplő duó holnap 19.30-tól a prágai Alpský dvűrban lép fel a műsorral, április 10- én 15 órától pedig a lévai Reviczky Házban vendégeskedik. Április 12-éi 19 órától a Café Nappaliban, a Po zsonyi Magyar Intézet kávézójábai láthatja őket a közönség. (juk

Next

/
Oldalképek
Tartalom