Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-07 / 80. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. április 7. ISKOLA UTCA 117 Miért a magyar? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) KOVÁCS H. JUDIT „Az a tóny, hogy anyanyelvem magyar, 6s magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs foghaté. Nem külsőségéé valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként." (Kosztolányi Dezső) Úgy döntöttünk, szlovákba íratjuk. Megtanul szlovákul, és jobban boldogul majd az életben. Könnyebb lesz neki! - hányszor halljuk ezt a suta érvelést magyar szülőktől. Bár ne hallanánk! Az, hogy ki milyen iskola mellett teszi le a voksát, természetesen mindenkinek legszemélyesebb magánügye. Épp csak az indoklás sántít. Nem is kicsit. Valóban sikeresebbek a szlovák iskolában tanuló magyarok? Nézzünk egy kis statisztikát! Nemrég jelent meg A 100 legsikeresebb szlovákiai magyar című kiadvány, amelynél nem az elvégzett alapiskola oktatási nyelve volt a szelekciós elv, hanem maga a siker, az elért eredmények. A kiadványban szereplő tudósok, vállalkozók, üzletemberek, művészek, sportolók csaknem mindegyike magyar alapiskolában tanult. Meglepődtünk? Én nem. Nézzünk körül a szlovákiai közéletben: Berényi József, Bugár Béla, Csáky Pál, Nagy József - és még sorolhatnám - mindannyian magyar iskolába jártak. Rák Viki színésznő vagy Gál Tamás színész, akit tavaly a rangos Dosky díjjal jutalmaztak, Grendel Gábor, a Markíza televízió műsorvezetője, mind-mind magyar iskolába járt. A közelmúltban városi rangot kapott Bős legifjabb büszkesége, Ilka Adrián, aki Pozsonyban lett a természettudományok doktora, az Amadé László Alapiskola kisdiákja volt. Adrián ma Svédországban él, tanul és publikál. Európa tíz legtehetségesebb ifjú tudósa közt tartják számon. Tudnék mondani számos bősi példát volt tanítványaink közül, akik most valamelyik szlovák egyetem padjait koptatják, és köszönik szépen, remekül boldogulnak. Szülőként mégsem a siker végett döntöttem hét éve a magyar iskola mellett. Az ok ennél egyszerűbb. Engem a magyarságom legalább annyira meghatároz, mint a DNS a sejtjeimben. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a lányom úgy nőjön fel, hogy anyanyelve elsorvad, egy szűk konyhanyelv szintjére szegényedik, mivel a nap jelentős részében nem használja. Egy nem magyar alapiskolában nem tanulná meg a matematika, a történelem, a biológia, a kémia és a többi tudomány szakkifejezéseit magyarul. Az iskolából hazatérve pedig így újságolná az aznap történteket: „Anya, a pani učiteľka ma azt mondta a dejepisen, hogy domáca úlohát kell írni Uhorskóról.” Mi ez, ha nem nyelvünk eltorzítása? Én elképzelhetetlennek tartom, hogy a gyerekem ne tudja, miért tűznek ki kokárdát a szülei március 15-én, vagy hogy ne ismeije meg Jókai regényeit, Vörösmarty Szózatát, hogy ne dobbanjon meg a szíve a Himnusz hallatán. Nagyon szégyellném, ha a lányom nem tudná meg, miért halt meg Radnóti Miklós, és miért csordul ki a könnyem, amikor a Kicsi Hang elénekli a Nem tudhatom- ot. Ugyan milyen szülő lennék, ha megfosztanám elidegeníthetetlen emberi jogától, annak lehetőségétől, hogy anyanyelvén tanuljon, gondolkozzon, álmodjon, hogy magabiztosan fogalmazza meg mondanivalóját, hogy tudja, hová tartozik? Nekem fontos, hogy a gyermekem az legyen, akinek született. Természetesen mindenkinek joga van saját, önálló, felelősségteljes döntést hozni. Még akkor is, ha rossz az a döntés... Selyés siker a spanyololimpián Nagy Natália és Šiška Dávid a döntő megnyitó estjén (Fotó: SJG) šiška Dávid a harmadik, Nagy Natália pedig az ötödik helyet szerezte meg a spanyol nyelvi olimpia országos döntőjében. Márciusban Pozsonyban rendezték meg a spanyol nyelvi olimpia idei országos döntőjét, melyen két diákunk képviselte nemcsak a komáromi Selye János Gimnáziumot, hanem a Nyitrai kerületet is. Mindketten az előző forduló győzteseként jutottak az országos döntőbe. Itt minden kerületből a legjobbak mérték össze tudásukat négy kategóriában. Šiška Dávid (II. A) az A kategóriában (1-2. évfolyam), Nagy Natália (kvinto) pedig a B kategóriában (kvinto - 3.évfolyam) indult. A spanyololimpiát a szlovák oktatásügyi minisztérium hirdeti meg évente, az IUVENTA - Szlovák Ifjúsági Szervezet rendezi meg. Célja a tehetséges tanulók felfedezése és támogatása. További küldetésének tartja, hogy önálló alkotómunkára és önfejlesztésre ösztönözze őket, s egyfajta versenykörnyezet megteremtésével lehetőséget nyújtson a diákoknak, hogy összemérhessék képességeiket. A döntő előtti megnyitó esten a versenyzők és felkészítő tanáraik számára kulturális és gasztronómiai programot is szerveztek. A diákoknak alkalmuk nyílt egymás, a versenybírák, valamint a spanyol ajkú lektorok megismerésére is. Ézt a kötetlen estét spanyol zene és ízletes specialitások tették élvezetessé. A „Paellafőzés Luisszal”, a lektomő tánca galíciai népviseletben és a „La Muriéira” (amelybe a gyerekek is bekapcsolódtak) vált az est fénypontjaivá. A közös szórakozás megtörte a jeget, s a versenyzők felszabadultan várták a másnapi megmérettetést. A verseny két fő részből tevődik össze: írásbeliből és szóbeliből. Az első hallgatás és olvasás általi megértésből, nyelvtani feladatokból és egy fogalmazásból áll. A szóbelin egy szituációs párbeszédet kell a versenyzőnek abszolválnia, amelyben a nyelvtudást és a reakcióképességet is értékeli a zsűri. Šiška Dávid az A kategóriában 3. helyezést, Nagy Natália a B kategóriában 5. helyezést ért el. Ezek az eredmények az iskola történetében is messze a legkiemelkedőbbek a spanyololimpiákon. Ezúton szeretnénk megköszönni diákjainknak a kitartó munkát és az iskolánk, valamint kerületünk sikeres képviseletét. Kívánjuk, hogy lelkesedésük a spanyol nyelv iránt továbbra is kitartson! Büszkék vagyunk rátok! Hevesi Petruf Alena Musitz Marieta spanyoltanárnők KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és társszervezői meghirdetik a szlovákiai magyar iskolák és óvodák IX. Harmos Károly Országos Képzőművészeti Pályázatát. Az alkotásokat a kiírásban szereplő formátumban kéijük beküldeni a következő címre: Zväz maďarských pedagógov na Slovensku - Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (ZMPS - SZMPSZ) Elektrárenská 2., 945 01 Komárno, melyhez mellékeljék azt a nevezési lapot, melyet az ŠZMPSZ (www.szmpsz.sk) honlapjáról lehet letölteni. Beküldési határidő: 2016. április 11. Érdeklődni az SZMPSZ Központi Irodájában a 35/ 7714 755 telefonszámon lehet. A munkákat április folyamán szakmai zsűri értékeli. A legjobb alkotások beküldői és felkészítő tanáraik meghívót kapnak egy tanulmányúnál egybekötött ünnepi kiállításra, amelyet a terveink szerint 2016 májusában vagy június elején tartunk Pozsonyban a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A pályázat teljes szövegét, témáit a pedagógusszövetség honlapján (www.szmpsz.sk) olvashatják az érdeklődők. Még a kialvatlanság sem szegte a diákok kedvét (Fotó: kszsz) Könyvek ölelésében - olvasási maratón Diákok mondták, írták... Rákóczi Ferenc úgy hall meg, hogy belefulladt a Rodostóba. Kölcsey 1815januárjától 1816 tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk. Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában. Mikor II. Endre a Szentföldről hazatért, országát és feleségét fenekestülfeldúlva találta. A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni. Egyiptom őslakói a múmiák. TÓTH IVETT Már negyedik éve rendezzük meg iskolánkban, a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskolában a Könyvek ölelésében olvasási maratoni. Az eseményt nagy érdeklődéssel várják diákjaink, bár a megszakítások nélküli 28 órás olvasás az ő fizikai és szellemi erejüket is próbára teszi. Március 22-én 8 órakor indult a folyamatos olvasás, amelybe idén 86 tanuló kapcsolódott be. A három csapat másfél óránként váltotta egymást, így lehetőség volt egy kis pihenésre, szórakozásra is. Mivel iskolánkban szlovák és magyar nyelven folyik az oktatás, így a csapatok és az olvasnivaló is kétnyelvű volt. Hogy az érdeklődés és a jókedv ne csökkenjen, igyekeztünk olyan olvasmányokat választani, amelyek lekötik a mai fiatalok figyelmét. így esett a választás Komárom városához fűződő mondákra, a klasszikus és kortárs irodalom szlovák és külföldi képviselőire, Örkény István egyperces novelláira (amelyek gyakran követeltek önfegyelmet az olvasótól), de Saint-Exupéry Kis hercege is tudott még újat nyújtani. Támogatóink segítségével a frissítő kofola és a pizza sem maradt el, így kellő energiával feltöltődve adtuk át magunkat az olvasás örömeinek még éjjel is. Még a kialvatlanság sem szegte kedvünket, hiszen gondolják el, nem mindennapi esemény az iskola falai közt tornaszőnyegen pihenni tanáraink társaságában. Másnap reggel a fáradtság jelei már megmutatkoztak rajtunk, de nem adtuk fel! Déli 12-kor sípszó vetett véget az eseménynek, majd jött a megérdemelt emlékérmek kiosztása és persze a torta sem maradhatott el. Jövőre újra találkozunk kedvenc olvasmányainkkal, hisz mivel lehetne méltóbb módon megtisztelni a könyvek hónapját, mint az olvasással?