Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-06 / 79. szám, szerda
18| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. április 6. | www.ujszo.com Futóverseny a repülőtéri kifutópályán A terrorfenyegetettség miatt szigorú biztonsági intézkedések lesznek A repülőtér forgalma a verseny idején szünetelni fog (Képarchívum) Pályázat a gyűjtőudvar kialakítására NÉMETI RÓBERT 2016-ban Kassa a sport európai városa, számos új sporteseményt rendeznek, köztük a Runway run repülőtéri futóversenyt. KASSA Az egyre gyakoribb terrortámadások miatt a kassai repülőtér vezetősége komolyan veszi a biztonságot, ezért a rendezvény napján jóval szigorúbb lesz az ellenőrzés és a rendőri felügyelet. Az ország első repülőtéri futóversenyére április 23-án kerül sor a kassai repülőtér kifutópályáján. A megmozdulásra egyelőre 15 euróért lehet regisztrálni, de értesüléseink szerint a nevezési díjak fokozatosan emelkedni fognak. A versenyzők két távon indulhatnak, egy öt és egy tíz kilométeresen. Juraj Tóth, a repülőtér szóvivője közölte, eddig már több mint 800-an regisztráltak a versenyre, de a résztvevők száma akár az ezret is elérheti, sőt, meg is haladhatja. Az óriási tömeg és a világ szinte minden részére kiterjedő terrorfenyegetések miatt a repülőtér vezetősége nagy figyelmet szentel a rendezvény biztonságának, ezért a verseny napján a megszokottnál sokkal több rendőr lesz szolgálatban. „Mivel a verseny egy nemzetközi repülőtér kifutópályáján lesz, minden egyes versenyzőt alaposan át fogunk vizsgálni” - mondta Juraj Tóth, majd hozzátette, csakis az előre vagy a helyszínen regisztrált versenyzők léphetnek a kifutópályára. „A verseny miatt a repülőtér forgalma is szünetelni fog, este héttől hajnali egyig egyetlen repülőgép sem szállhat fel” - zárta Juraj Tóth. LECZO ZOLTÁN Új gépeketés berendezéseket is vásárolnánsk, ez önrészt seját forrásból éllnék. KIRALYHELMEC A bodrogközi település vezetése még ebben a hónapban pályázatot nyújt be a környezetvédelmi minisztériumhoz, mellyel ismételten a szelektív hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőudvar kialakításához kér támogatást. 2011 novemberében egy hasonló pályázatot már eljuttattak a környezetvédelmi minisztériumhoz, melyben 773 478 euró - vissza nem térítendő - támogatást kértek az udvar kialakításához, a településnek a 814 187 euró összköltségű fejlesztés kiadásainak csupán öt százalékát (40 709 eurót) kellett volna állnia. Ebből a pénzből az elképzelések szerint a Stadion és a Štúr utca közelében található városi tulajdonú parcella 1975 négyzetméteres területére szilárd burkolat került volna, az udvar kör- bekerítését, bekötőút és hangárok építését tervezték, és ebből a pénzből vásárolták volna meg a gyűjtőudvar üzemeltetéséhez szükséges berendezéseket, gépeket és eszközöket: pl. traktort, pótkocsit, rakodógépet, új szállítójármüvet és hulladéktároló konténereket. A várost azonban később arról értesítették, hogy bár a pályázatuk mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt az elvárásoknak, kérelmüket - forráshiányra hivatkozva - elutasították. Mórocz Péter, a Királyhelmeci Városi Hivatal területfejlesztési osztályának szakelőadója lapunknak elmondta, most ezt a korábbi pályázatot aktualizálták, ám azt vélhetően néhány újabb tétellel kiegészítik. A közterület-fenntartó vállalatnak ugyanis az udvar zavartalan működtetéséhez újabb gépekre és berendezésekre is szüksége volna. Ha a város elnyeri a kért hozzájárulást, a projekt önrészét valószínűleg saját forrásból is gond nélkül fedezni tudja. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a létesítmény üzemeltetésekor miképp fogják motiválni a helyieket a hulladék szelektív gyűjtésére. A korábbi gyakorlat szerint az ilyen leraka- tokban a lakosoktól ingyen vették át a hulladékot, de erre a törvényi szabályozás megváltozása miatt már nincs mód. Gerlice hangjai Bartók Bélát is megihlették SZÁSZI ZOLTÁN Pusztuló ipari műemlék áll Gerlice kisközség mellett, Gömör északi részén, Ratkósebes és Nagyrőce közelében. GERLICE (HRLICA1 Több szempontból is érdekes ez a hely, ez a vidék, a Túroc patak forrásvidéke, részben a 19. századi ércbányászat, a házi posztókészítés miatt, részben pedig a magyar népzene felfedezése szempontjából, hiszen pont itt, a nyelvhatáron túl ismerte fel Bartók Béla 1904-ben a népzene, a népdal j elentőségét. Apró falu a hegyek közt Gerlice ma alig nyolcvan lakosú kisközség, a Túroc folyó forrásvidékének festőién szép helye. Már a 14. század végén lakott volt, pásztorok éltek itt. Azt minden korábbi, a vidékről készített felmérés, leírás megállapította róla, hogy bizony szegény vidék ez, szántóin a zab és árpa is alig terem meg, s lakói inkább fafeldolgozással, posztókészítéssel, bányászattal foglalkoztak. Az erős sodrású Túroc patakon szinte természetesen kínálkozott a lehetőség érczúzók, malmok, posztókallók telepítésére, az első katonai felmérés térképei szerint ilyen műszaki berendezés mintegy féltucatnyi is megtalálható volt Gerlice határában, a Ratkósebes felé vivő úton. Sajnos, mára már csupán egyetlen ilyen malom, annak is csak a romja dacol még az idővel, alig pár méterre a ratkósebesi út Gerlice felé induló leágazásánál. A bozót lassan benövi, a köveit mállasztja az időjárás, teteje beomlott. De még így, romjaiban is méltóságteljes, tekintélyt parancsoló. Egy 1930-ból származó adat szerint Stefan Mojžiš volt a molnára a malomnak, amelynek 2,5 méteres vízesése felső csapású malomkereket hajtott meg, a vízátfolyást másodpercenként 10 liternyire mérték, teljesítménye pedig valamivel több mint két lóerős volt. Egy ilyen malom bő 80 évvel ezelőtt még tisztes megélhetést adott a molnárjának. Magyar hatás A zenetörténet avatottjai közül né- hányan azt állítják, hogy Bartók Béla népdal és népzene iránti érdeklődése éppen itt, Gerlicén alakult ki. Bartók 1904 augusztusában érkezett ide, magányra, feltöltődésre vágyva, alig egy évvel zeneművészeti főiskolai tanulmányainak befejezése, korábbi stájerországi, berlini utazásai és tanulmányútjai után. A gerlicepusztai Fischer-birtokon szállt meg mint fizetővendég, s kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1904 novemberéig lakott itt. Napközben sokat komponált, majd pihenésképpen járta a vidéket. Itt fejezte be korábban elkezdett művét, a Zongoraötöst, itt alapozta meg a Rapszódiát, amit első érett kori nagy művének tart a zene- történet. Természetesen érdekelte az Lassan elpusztul a gerlicei vízimalom itt élő nép kultúrája, néhány szlovák népdal dallamát, ekkor még szöveg nélkül, le is jegyezte, de igazi nagy hatást a Fischer-birtokon nyaraló minisztériumi főtanácsos, Nagy Molnár István erdélyi szolgálólánya, az énekes kedvű, jó hangú Dósa Lidi tett rá. Ót hallgatva, tőle is lejegyzett néhány dalt a zeneszerző, ezek közül kettő később be is került A magyar népdal című gyűjteménybe. A zenetörténet szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az őt Ger- licepusztán ért hatások, a szlovák népdalok, az erdélyi szolgálólány énekelte székely dallamok felkeltették érdeklődését a népi kultúra iránt, Tájoló Gerlice községbe a Nyústát Jolsvával összekötő 526-os másodrendű úton lehetelérni, Poloszkó (Ploské) községnél Ratkósebes (Ratkovské Bystré) irányába, észak felé letérve. A vízimalom a Gerlice község felé induló bekötőút leágazásánál található, a 48,628/20,066 GPS koordinátáknál. (A szerző felvétele) ezért a zeneszerző elkötelezett gyűjtője, lejegyzője, feldolgozója, megmentője lett ennek a kultúrának. Hogy járt-e Bartók a gerlicei vízimalomnál? Hogy hallotta-e a Túroc patak csobogását a mohos köveken, ezt nem tudni pontosan, csak feltételezni lehet. S ha igen, akkor abban is reménykedni lehet, hogy ez a festői szépségű, romantikus hely megihlette a magyar zene géniuszát. Bartók lényegében világhírűvé tette ezt a ma alig 80 lakosú, szinte elfeledett kisközséget, a Gerlicén hallott népdalok pedig szárnyakat adtak a zeneszerzőnek. Még az is meglehet, hogy egyszer emlékhelye lesz itt Bartóknak.
