Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-06 / 79. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. április 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Milyen száz nap? Türelmi időt új kormány érdemel, de a Fico-kabinet jórészt nem új ell egy kis idő, amíg az új kormány átveszi elődjétől az ország irányítását, felméri az egyes részterületek helyzetét, a tárcavezetők megismerkednek minisztériumaikkal, az alkalmazottakkal, próbálják megkeresni az elődeik által hátrahagyott, szekrényekben rejtőzködő „csontvázakat”, satöbbi satöbbi. Általában ilyen okokból szokott száz napos türelmi időt kérni és kapni az új kormány a társadalomtól és a médiától. Csakhogy ez nem új kormány, hanem kozmetikai változtatásokkal a második Fico-kabinet folytatása. A két hidas és az egy szem sieť es miniszter részleges kivételével ezért nem is érdemel semmilyen türelmi időt. Kezdjük rögtön az elválaszthatatlan Fico-Kaliňák-párossal. Ha az ő szempontjukból minden jól megy, akkor 2006 és 2020 között, alig kétéves megszakítással, három cikluson, azaz 12 éven át vezetik majd a kormányt, illetve a belügyminisztériumot. Hasonló cipőben jár a harmadszorra is kulturális miniszterré lett Marek Maďarič, illetve a másfél ciklus után újra a külügyi tárcát irányító Miroslav Lajčák is. Aztán jön a még „csak” másodszor miniszterek kategóriája (Kaži- mír, Richter, Žiga, de részben Pel- legrini is ide sorolható). Az egyetlen smeres jelölt, aki nem volt még miniszter, az egészségügy élére állított „krízismenedzser”, Tomáš Drucker. Vele kapcsolatban eléggé nevetségesen nyilvánul meg Ficóék felelőssége: az elmúlt tíz évből nyolcban a Smer miniszterei irányították az egészségügyi tárcát, amelynek élére most megint a párt jelölt egy válságmenedzsert. Ezzel gyakorlatilag elismeri, hogy válságba vitte az egészségügyet... Folytathatjuk a sort az SNS minisztereivel, akik ugyan tárcavezetőként újak, de a tárcával nem nagyon kell ismerkedniük. Az új oktatási miniszter Peter Plavčan 25 éve dolgozik a minisztériumban, legutóbb már osztályvezetőként. A mezőgazdaság a földalap korábbi vezetőjének, Gabriela Matečnának a keze alatt lesz, a védelmi tárcát meg egy hivatásos katona (Peter Gajdoš, a vezérkari főnök volt helyettese) vette át. Ő mellesleg a NATO-elle- nes harmadik Mečiar-kormány miniszterének (Ján Sítek) volt a titkára és a gyakran NATO-ellenes SNS jelölte a minisztériumba, persze úgy, hogy közben már három évet lehúzott a NATO brüsszeli katonai bizottságában Szlovákiát képviselve... Csak lábjegyzetként jegyezzük meg, hogy egy katona kinevezése védelmi miniszternek a hadsereg civil kontrolljának szem- beköpése, de legalább jól mutatja, hogy banánköztársaság vagyunk. Szóval összegezve: az ország jelenlegi állapotáért az elmúlt tíz évből nyolcban kormányzó Smer a fő felelős, a kormány több mint a fele az ő jelöltjeiből áll, túlnyomó többségük másodszor vagy harmadszor miniszter. Emellett az SNS jelöltjei sem újoncok saját ágazatukban és nem mentesek. Ezért - három miniszter részbeni kivételével - semmilyen száz nap nem jár a kormánynak. Szeretünk meglepődni VERES ISTVÁN M eglepődni alighanem jó. Mi másért lepődnének meg az emberek olyan dolgokon, amelyek... talán... annyira nem is meglepőek. Nagyon jól tudjuk, hogy a zsíros, füstölt és egyéb nehéz ételek mértéktelen fogyasztása lerövidíti életünket, mégis meglepődünk, amikor ezt valaki tudományosan vagy statisztikailag be is bizonyítja. Régóta tudjuk, hogy az élelmiszeripar szemetet etet velünk, mégis, amikor kiderül, hogy versenylovak húsából (is) készítik a szalámit, meglepődünk (aztán vesszük továbbra is ugyanazt). A logika azt diktálja, hogy minél olcsóbb valami, annál rosszabb minőségű, de huszadszor is meglepődünk, amikor a huszadik kínai boltban vett akármi megy tönkre a használat második napján. Százezrek vándorolnak el egy több éve polgárháború sújtotta országból (Szíria), meglepődünk. Két párt (a Smer és a Híd), amely a választások előtt nem állította, hogy a választások után nem fog közös koalícióra lépni, a választások után koalíciót köt, meglepődünk. Évtizedek óta tudjuk, hogy a gazdag és befolyásos emberek adóparadicsomokba viszik a pénzüket, majd miután kiderül, hogy ez tényleg így van (Panama-ügy), meglepődünk. Kiderül, hogy az országok gazdasági növekedését a hátukon (vagy inkább a zsebükben) cipelő autógyárak trükköznek a károsanyagkibocsátásokkal, meglepődünk. Évtizedek óta tudjuk, hogy a focimeccsek többségének végeredményeit a dzsungelligától a világbajnokságokig polgármesterek, bukmékerek és egyéb hivatásos blatterek korrupt módon befolyásolják, amikor viszont néhány konkrét eset kiderül, ismét meglepődünk. A közterület-fenntartó erők kötelékében dolgozó polgártársainkkal együtt sokszor megtapasztaltuk, hogy az általunk lakott földrajzi szélességen a kontinentális éghajlatnak köszönhetően télen az égből szilárd halmazállapotú csapadék is potyog, mégis minden évben váratlanul ér minket, ha hó áll az utakon. Az említett éghajlati adottságokból kifolyólag nyáron kánikulák szoktak előfordulni, mégis nagyon meglepődünk, amikor évente újra és újra beköszönt a hőség. Nem, cseppet sem vagyunk naivak. Talán csak szeretünk meglepődni. Miben áll a nagy titok? MARIÁN LEŠKO B árki volt is eddig kormányon, a csekély számú pozitív politikai hagyomány közé tartozott, hogy a kormánypártok nyilvánosságra hozták a koalíciós szerződésüket. Még Vladimír Mečiar kezdte ezt a hagyományt 1994-ben, és 22 hosszú éven át kitartott. Paradox módon éppen most szakadt meg, amikor a Híd és a Sieť került kormányra, és ennek a két pártnak egyenesen létérdeke lenne meggyőzni a nyilvánosságot, hogy nincs takargatnivaló- juk, hogy nem kötelezték el magukat valami tisztátalan dolgok mellett. Rejtélyes, sötét titok a választók és a politikai kommentátorok előtt is, mi az oka, hogy 2016-ban Bugár Béla és Radoslav Procházka nem képes megtenni azt, amire még Mečiar, Ján Slota és Ján Eupták is képes volt. A politológusok pedig, akik aztán soha nem értenek egyet semmiben, most egyöntetűen azt hangoztatják, hogy a szerződést nyilvánosságra kellene hozni. Michal Horský szerint bár ez nem törvényi kötelesség, de a politikai kultúra alapvető része. A titkolózást megfontolatlan lépésnek nevezte, amiért ez az egyáltalán nem hagyományos pártokból álló ellenzék egyfolytában csépelni fogja a kormányt. Soňa Szomolányi, aki a Híd és a Sieť kormányra lépését a Smerrel és az SNS-szel az etikai felelősség praktikus alkalmazásának nevezte, rögtön leszögezte, hogy az új kormány egyik első lépése azonnali és szigorú kritikát érdemel. Ugyanis a szerződés rejtegetése csak felerősíti a koalíciós paktum alapjaival kapcsolatos kételyeket. Az egyszerű emberek is racionálisan kalkulálnak, ha két rossz közül kénytelenek választani, és mindig a kisebbik rossznak vélt lehetőséget választják. Ezt a racionális kalkulálást a politikusok sokkal magasabb szinten művelik, és éppen ez a legnyugtalanítóbb a szerződés titkolásában. Amikor úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra azt, amire Mečiar, Slota és Eupták is képes volt, tudták, hogy ezért nagyon komoly bírálatokat fognak kapni. Ennek csak egyetlen magyarázata van: tudták, hogy a bírálatözön még élesebb lenne, ha nyilvánosságra hoznák a szerződést. A koalíciós szerződés a kormány működésének alapjait, a döntéshozatali mechanizmust, a parlamenti többség bebiztosítását teremti meg. Egy szerződés, amely a döntéshozó és végrehajtó hatalom működését szabályozza, eleve nem lehet a kormánypártok belső ügye. Teljes mértékben közügyekről van szó, ezért a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy miben egyeztek meg a kormány tagjai. A legszebb, hogy ezt maga a kormány is elismeri, hiszen az alapvető prioritásai közé bekerült a következő programpont is: „a nyitott kormányzás elveinek következetes betartása”. Ami nem titkos, az nyilvános (és hogy mi titkos, azt a törvény pontosan szabályozza). Ehhez az alapelvhez tartotta magát mindig Lucia Zitňanská miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter. Akkor is, amikor ellenzékben volt, és akkor is, amikor Iveta Radičová kormányának tagja. A harmadik Fico-kormányban éppen azt a törvényt készíti elő, amely kitágítaná a szerződések kötelező nyilvánosságra hozását. „Ha valami nem esik a törvény hatálya alá, akkor azt világosan meg kell indokolni” - jelentette ki Zitňanská. Nincs rá semmi ok, hogy ez a szabály csak a kormányra, a minisztériumokra, az állami szervekre vonatkozzon, magára a kormánykoalícióra viszont nem. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ SS-tiszt és kém volt Mossack apja A Panama Papers a világ eddigi legszaftosabb kiszivárogtatott adatcsomagja. Az adatokat egy éve adta át a Süddeutsche Zeitung német lapnak egy magát megnevezni nem kívánó személy. Mintegy 2,6 terabájtnyi anyagot adott át ingyen az újságnak: az adattengerben 215 ezer offshore cég dokumentumai vannak, mindegyik a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda ügyfele. Jürgen Mossack, a Mossack Fonseca ügyvédi iroda egyik alapítója a bajorországi Fürth-ben született 1949-ben. Apja, Erhard Mossack tizedes volt a Waffen SS-ben, majd Panamába költözött, ahol a CIÄ kubai ügyeket megfigyelő kémje lett. A most kiszivárgott információk szerint az idősebb Mossack azt is felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy kémkedni fog a „kommunistaként álcázott korábbi nácik után”. Jürgen Mossack és Ramón Fonseca Mora 1977-ben alapította a Mossack Fonseca céget, amely körül most kirobbant a „Panamaügy”. (MTI) Panama-ügy: nagy a csend Kínában A botrány kellemetlenül érinti a kínai kommunista vezetőket, ám a kínai média vagy hallgat, vagy a Nyugat összeesküvéséről ír. Á Global Times című angol nyelvű kínai lap egy szóval sem említi, hogy jelenlegi és volt kínai vezetők hozzátartozói is érintettek. Mindközben kínai informatikusok hada dolgozik azon, hogy a kínai vezetők érintettségéről szóló hírek ne juthassanak el Kínába. Az információk szerint offshore cége volt a kínai államelnök sógorának. Teng Csia-kuj nevét 2009-es hivatkozással két vállalat nevéhez kötik. Hszi Csin-ping pártfőtitkár sógorának is voltak offshore cégei. A listán szerepel a voltkormányfő, Li Peng lánya, a népfront volt országos elnökének, Csia Csin-ling- nek az unokája, valamint az éppen korrupciós ügyek miatt életfogytig tartó börtönbüntetését töltő volt csungkingi párttitkárhoz, Po Hszi- lajhoz köthető személy is. A BBC a jelenlegi politikai csúcsvezetés további két tagjának, Csang Kao- linek és Liu Jün-sannak rokonait is azonosította a listán. (MTI, TASR)
