Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-16 / 63. szám, szerda

KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 181 2016. március 16. www.ujszo.com Húsvéti termelői piac nyílik Kassán NÉMETI RÓBERT , Húsvéti vásár néven magyar kézműves- és termelői piac nyílik pénteken a Csáky- Dessewffy palota udvaréban. KASSA A kétnapos rendezvény szerve­zését a Magyar Nemzeti Kereske­dőház kassai irodája és az Artpa- lace Kft. vállalta. A piacon most is kapható lesz többféle termelői méz, különböző lekvárok, mangalica­szalonna és -kolbász, sajtok, a ha­tár menti magyar régiók borai, kü­lönböző népviseletek, kézműves termékek. „Ä kassai kézműves- és termelői piacot tavaly szervezték meg először, és azonnal nagy si­kere volt. A tavalyi négy rendez­vény után idén sokkal több vásárt szeretnénk rendezni, ha lesz rá mód, havi rendszerességgel. Ter­vezünk majálist és juniálist, szü­reti, Márton-napi és adventi vásárt is, valamint kulturális programo­kat. Nagyon örülünk, hogy a ma­gyar vásárlókon kívül egyre több szlovák érdeklődő is rendszeresen ellátogat a vásárba” - mondta la­punknak Major Imre, az Artpalace Kft. tulajdonosa. Az előző vásárokat Magyaror­szág Kassai Főkonzulátusa ren­dezte, idén a nemrégiben megnyi­A szervezők a régi hazai izeket sze­retnék népszerűsíteni (A szerző felvétele) tott Magyar Nemzeti Kereskedő­ház kassai irodája veszi kézbe az irányítást. „Fontos, hogy a régió meghatározó gazdasági ágazatá­ban, az élelmiszeriparban, a mező- gazdaságban, a vidéki turizmusban dolgozó kisvállalkozókat, őster­melőket lehetőségeinkhez mérten támogassuk. Ezekkel a piacokkal nemcsak a kisvállalkozók műkö­dését segítjük, hanem az egészsé­ges, jó minőségű hazai termékek térnyerését is támogatjuk” - kö­zölte lapunkkal Mihók Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház kassai irodavezetője. Megkezdődött a közvilágítás korszerűsítése Az új lámpatestek már néhány hete megérkeztek Királyhelmecre (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A múlt év végéig a pályázattal összefüggő összes pénzügyi problémát rendezni kellett. A napokban elkezdődött a város közvilágításának rekonstrukciója, a beruházás a gazdasági minisztérium támogatásával valósul meg. A több mint 800 lámpatest kar­bantartását a közterület-fenntartó vállalat végzi, az üzemeltetés évi kb. 45 ezer euróba kerül. Ezt az összeget a városvezetés mindenképpen csök­kenteni szerette volna, egy helyzet­felmérő tanulmány elkészítése és kiértékelése után a fejlesztés elvég­zéséhez állami, továbbá európai uniós támogatást kértek. A 238 358 euró költségű rekonstrukció kereté- ‘ ben - mely az önrésszel, valamint a közbeszerzés költségeivel egészül ki - 237 lámpatestet cserélnek ki, és 32 újat helyeznek el. Ugyanakkor 220 kandelábert is lecserélnek, és a ré­gebbi, nagy fogyasztású izzókat modem, energiatakarékos LED- izzókra cserélik a Fő, a Kossuth, a Petőfi, a Kórház, a Stadion, a Géresi és a Rákóczi utcában. A fejlesztés költségeinek 85 százalékát az Euró­pai Uniótól elnyert hozzájárulás fe­dezi, az állam a kiadások 10 száza­lékát, a város pedig csak az 5 száza­lékos önrészt fizeti ki. A rekonstruk­ció után az üzemeltetési költségek 50,61 százalékkal csökkenthetők, ami kb. évi 20-22 ezer euró megta­karítást jelent a városnak. A beruházás megvalósítása egyébként majdnem elmaradt, ugyanis tavaly év végén kiderült, hogy az elnyert támogatás a 2007-2013-as program pénzalapjá­ból származik, ezért 2015 végéig a pályázattal összefüggő minden pénzügyi teljesítésnek le kellett zá­rulnia. A problémát azonban egy banki kölcsön felvételével sikerült megoldani, a kivitelező kassai cég­nek mindent előre kifizettek, egy 5000 euró költséggel elvégzett mé­rés kiadásait is finanszírozták. A tá­mogatásból egyébként a kölcsönt azonnal visszafizethetik, a beruhá­zás pedig az időjárástól függően akár két hónap alatt megvalósítható. Aranybányászok kastélyos faluja SZÁSZI ZOLTÁN Erődtoronyra emlékeztető, lőróses fallal védett református templom a falu közepén, és szinte mindegyik utcában egy nagyobb kastély vagy kúria. Szép környezet és emlékezetes létnivalék. Ez Berzéte, egy Sajó-parti nagyközség, egykori aranybányászok lakhelye. ľjúf'ífTTUhKúííľl Alig vonult ki a tatár 1242-ben, a nehezen ébredező, romjain építke­ző, lepusztított ország újonnan in­duló írásbelisége 1243-ban már említést tesz Berzéte faluról. Nem véletlen, hiszen itt, a falu határában találkozik a Gömör-Szepesi Érc- hegység a Gömör-Tomai Karszt masszívumával, és a feltételezések szerint e helyen már valószínűleg a 11. században aranybányászat folyt, német ajkú népesség végezte ezt a munkát. A falu 6s a Máriássyak A falu vámhelyéről és a Sajón át­ívelő hídjairól is igen régről vannak írásos emlékek. Berzéte váráról is van említés, sőt ma is látható nyo­mai is vannak. Ám nem egy hatal­mas, sokbástyás és díszes palotákkal teleépített várat kell elképzelni, ha­nem a Sajó bal partján, a karszthegy- ség tövében, annak egyik jól védhe­tő, jó kilátást nyújtó teraszán kiala­kított, az itt kifejtett arany raktáro­zására szolgáló erődítményt. A ke­véske falmaradványt, faragott te­raszt ma is meg lehet találni bő fél­órás sétára a falutól, erdővel benőtt, nehezen megközelíthető helyen. Mondják azt is, később barátok ko­lostoraként szolgált a hely. Ebben lehet némi igazság, mert Berzéte ha­tárában a gombaszögi pálos kolos­tornak is volt birtokrésze, így akár néhány fráter lakhatta is az addigra elhagyatottá vált várat. A falu leg­régebbi birtokosa azonban a Máriássy-család volt. Nagy való­színűséggel az ő nemesi alapítású templomuk volt a jelenlegi reformá­tus templom, amelynek feltűnően nagyméretű, zömök tornyát egy ko­rai, még a gótika elején épített lakó­toronyból alakíthatták át egykor. Mint egyetlen olyan község, amely az egykori fő kereskedelmi útvona­lak mentén feküdt, Berzéte sem ke­rülhette el a sorsát, számtalanszor sanyargatták, pusztították az észak­ról dél felé, vagy éppen fordított irányba vonuló hadak, főleg a török időkben, de a rendi felkelések idején is. Ekkoriban pusztulhatott el a vára, és a korai építésű kastélyok sem ke­rülhették el a dúlást. Minden utcában kastály Egykor hat kastély állt a faluban, ötöt ma is megtalálhatunk, j óbb vagy rosszabb állapotban. Aki Rozsnyó felől érkezik, legelsőként a vidék egyik legszebb, emeletes és díszes homlokzatú Máriássy-kastélyát pil­lantja meg. Homlokzatán a falut 1293-tól egészen a 19. század végé­ig bíró család címerével, amely jobb kezében ütésre emelt buzogányt tar­tó páncélos vitézt ábrázol. Az épület viszonylag jó karban van, évekig a levéltár raktárai voltak itt, itt volt szerencsém kezemben tartani Gö- mör megye híres szülöttének, Gyöngyösi István költőnek, egykori alispánnak a nagyságos fejedelem­hez 1704-ben, halála évében írott le­velét, amelyben a hadaknak a me­gyében elkövetett pusztításai és ön­kényeskedései ellen emelt panaszt. A kastély régi szép kertje eltűnt, de nyomai, határvonalai, pár megma­radt fa alapján impozáns lehetett. A Máriássyaknak további három kas­télyuk volt Berzétén, az egyikben a Szlovák Karszt Nemzeti Park Tér­Cegközeíebb Domical mulatjuk be. Tájoló A Kassa és Pozsony közti E 58-as főútról Rozsnyó előtt térhetünk le Berzétére, ahol a látogatót teljes körű turiszti­kai szolgáltatás várja, van vendéglő és szálláshely is. mészetvédelmi Felügyelete műkö­dik, kiváló állapotban van, a felső- gömöri klasszicista építészet jelleg­zetességeit őrzi. Egy további, kisebb kastély ma egészségügyi központ, ez is jó állapotban van, ugyan belső te­reit jelentősen átalakították. Áll még az egykori Hámos-kastély, ez már omladozófélben, gazdátlanul pusz­tul. Az ötödik kastély a Poósch csa­lád kúriája, ennek állapotán is lenne mit javítani, de még menthető, lak­ható. Érdemes hát Berzétén, a kas­télyos falun végigsétálni. A Máriássy-család címeres, díszes kastélya levéltárként szolgált (Szászi Fanni felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom