Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-31 / 74. szám, csütörtök
UTAZÁS ■ 2016. MÁRCIUS 31. www.ujszo.com f 131 A természet folyamatosan ámulatba ejti az embert. M ostanában az első tavaszi virágok megjelenésével kápráztat el minket, de a Föld néhány pontján olyan jelenségeket produkál, amitől végképp eláll a szavunk. Hogy viszi végbe ezeket a csodákat? Legtöbbször évmilliók alatt, különféle erők - víz, szél, föld alatti mozgások - közreműködésével. A világ lenyűgöző természeti csodáiból mutatunk néhányat. Seljalandsfoss, Izland Izland leghíresebb vízesését, a Seljalandsfosst az Eyjafjöll-vulkán nyugati lábánál találjuk, amely legutóbb 2010-ben volt aktív. A zuhatag 66 méter magas, és biztonságosan bemehetünk mögé, hogy a vízfuggöny mögül nézhessük és fényképezhessük a lenyűgöző vidéket. Érdemes késő estig ott maradni, mert olyankor még intenzívebbek a fények. Akár ott is aludhatunk, a vízesés közveden közelében kis kemping működik. Plitvicei-tavak, Horvátország Ezt ismerjük a legtöbben, hiszen itt van a közelben. Európa egyik legszebb természeti látványossága, nem csoda, hogy már 1949- ben nemzeti parkká nyilvánították, ’79-ben pedig felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A tórendszert két folyó táplálja, a Bijela és a Crna, a víz 636 méter magasból zúdul alá, és nyolc kilométer hosszú tólépcsőzeten halad keresztül egészen a 133 méteres tengerszint feletti magasságig. Sete Cidades, Azori-szigetek, Portugália Az Azori-szigetek Portugáliához tartoznak. Az adanti-óceáni szigetcsoport 1500 kilométerre van Lisszabontól és 3900 kilométerre Eszak-Amerika partjaitól. A gyönyörű, öt kilométer hosszú, két kilométer széles, vulkanikus eredetű Sete Cidades-ikertó Sáo Miguel szigetén terül el. Két részre oszlik, az egyik vízfelületet kékes (Lagoa Azul), a másik zöldes (Lagoa Verde) színben játszik, ha az 500 méter magasan fekvő kráter széléről tekintünk le a tájra. Mono-tó, Kalifornia, USA Ez a sivatagi, lefolyástalan tó egészen különleges, több mint kétszer annyi sót tartalmaz, mint az óceánok. Ezért aztán olyan növények és állatok élnek itt, akik alkalmazkodni tudtak az extra magas pH-érték- hez, és a sót is jól bírják. Nincs sok ilyen fajta, viszont az a kevés, amelyik bírja ezeket a körülményeket, rendkívül nagy számban van jelen. Ilyen például a sórák, amely emberi fogyasztásra alkalmadan, viszont több millió költöző madár kedvenc csemegéje. Louise-tó, Kanada A hósipkás hegyekkel övezett, türkizkék Louise-tavat Louise Caroline Alberta hercegnőről, VikA természet elképesztő, főleg ezeken a helyeken tória királynő lányáról nevezték el. A tó és környéke, a Banff Nemzed Park a kirándulók, hegymászók, síelők, kenuzók paradicsoma. A tó keleti partján épült fel 1890-ben a Cháteau Lake Louise, amely mára ötcsillagos hotel lett. Számos túraútvonal innen indul. Geiranger-fjord Norvégia legismertebb fjordja 2005 óta az UNESCO-világ- örökség része. A szakemberek azt mondják, a Geiranger olyan, mint egy szabadtéri természettudományos laboratórium, mert újabb és újabb ismereteket szolgáltat a táj alakulása vagy a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban. A fjord egyénként 15 kilométer hosszú, a legszélesebb részeken 1,3 kilométeres, és számos gyönyörű vízesés van a területén. Kaieteur-vízesés, Guyana A világ legerősebb vízesésének tartják. 226 méterről zuhan alá, sőt ha a lenti, kisebb zuhatagokat is hozzászámoljuk, akkor összesen 251 méter magas a lenyűgöző jelenség. Ötször olyan magas, mint a Niagara, és kétszer akkora, mint a Victoria. A környező esőerdőkben, a Kaieteur Nemzed Parkban egyedülálló növények és olyan különleges állatok élnek, mint az erdei kutya, a jácintkék ara, a jaguarundi vagy a vörös szarvas. Okavango-delta, Botswana Az Okavango-mocsár a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata. Az Okavango folyó a Kalahári sivatag lefolyástalan medencéjébe ömlik, amelyből a víz főként párolgás, elszivárgás révén távozik, vagy felszívja a növények gyökérzete. Mindössze két százaléka ömlik a Ngami-tóba. így jön létre a tizenötezer négyzetkilométeres mocsárvidék, amelynek főként az állatvilága jelenti a turistavonzerőt. Élnek itt afrikai elefántok, nílusi vízilovak, zambézi mocsári antilopok, csíkos gnúk, oroszlánok, orrszarvúk, és még sorolhatnánk. Fudzsi, Japán A japánok számára az ország legmagasabb hegye a tökéletes szépség megtestesítője. Gyakori témája a japán metszeteknek, amelyek közül a legismertebb Kacusika Ho- kuszai mester (1760-1849) műve. A Fudzsi név eredetét máig nem sikerült tisztázni. Egyesek szerint páradant, mások szerint végtelent jelent, de az is lehet, hogy a tűzis- tennőről kapta a nevét. A Fudzsi megmászása nem igényel különösebb felkészülést, sem hegymászó-felszerelést. A japánok számára ez szent zarándoklat, amelyre gyerekek és nagyszülők egyaránt vállalkoznak. A gyakran szitáló eső miatt azért nem árt egy esőkabát, és gondoljunk arra is, hogy a 3716 méter magas csúcson esténként akár 6 fokra is lehűlhet a levegő augusztusban. Elbsandstein-hegység, Németország, Csehország Csehül Labské pískovce, németül Elbsandsteingebirge. Főként homokkőből álló középhegység az Elba felső folyásánál, a kréta időszak fantasybe illő eróziós hagyatéka. A hegység 700 négyzetkilométeren terül el, legmagasabb csúcsa 723 méter. Német részét - így már sokaknak ismerős lesz - Szász-Svájcnak, a cseh oldalt Cseh-Svájcnak is nevezik. A körülötte elterülő Szász-Svájc Nemzeti Parkban csónakázhatunk a különös sziklaformációk között, hajózhatunk a világ egyik legrégebbi kerekes gőzhajóján, de akár villamosozhatunk is a nemzeti parkban a Kirnitzschtalbahn vonalán. Kirándulás közben pedig baglyokkal, vidrákkal vagy akár nagy pelével is találkozhatunk. Zákinthosz, Görögország AJón-tengerben, a Peloponnészosz félsziget partjaitól 16 kilométerre fekvő szigetet már Homérosz is emlegette az eposzaiban. A velenceiek, akik négy évszázadon át voltak a sziget urai, a Kelet virágának nevezték. Híresen finom a zákinthoszi olívaolaj, déligyümölcs, ribiszke és szőlő, ez utóbbiból természetesen bor is készül. Zákinthosz az álcserepes teknősök (Caretta caretta) egyik kedvenc fészekrakóhelye, ezért 1999-ben a görög állam létrehozott egy tengeri nemzed parkot a különleges állatok védelmében. Mivel ezer tojásból mindössze egy-két álcserepes teknős születik meg, szükségük is van a védelemre. A sziget környéki vizekben delfinek is élnek, (origo) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
